Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-01-20 / 3. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 23 letelepszik a falu végén. A purdékat előre küldik, koldulni, háztüz nézni. Kitapasztalják, megfigyelik a ház tájékát, a család szomorúságát, örömét, reményét. Meghallgatják észrevétlen furfanggal a titkos beszédeket. Aztán visszamennek a karavánhoz. Ott elmondanak mindent. Úgyszólván elkészítik a vén banyákat a jóslásra. Hogy ennek a szipsiges kisasszonynak vagy leányzónak jósoljon gazdag férjet, szép jövőt, csudás dolgokat. Készen van minden. És a családokban készpénzként veszik. Nem is sejtik, hogy ellesték még a sóhajtásukat is. De hát mitevők is legyünk ami cigányainkkal ? Nehéz kérdés, annyi bizonyos. Sokan azt mondják, talán el kellene őket a ló és kocsi tartástól tiltani. Lehetséges? Mikor a szabadság országában éppen ők a szabadságnak úgyszólván fanatikusai. Ne adjunk nekik — mondják egy fillér, egy darab kenyér alamizsnát sem. Hát ezt megtehetjük ? Hiszen úgy kihegedüli, úgy ki kunyorálja tőlünk, hogy inkább adunk, csak szabaduljunk tőle. Földet adjunk neki? Nem tud ő szántani, kapálni. Nem marad ő egy talyalatnyi földön... Vagy úgy tegyünk, mint az amerikai Egyesült Államok tettek a társadalomra veszélyes rézbőrü indiánusokkal. Hogy ugyanis pusztulásukat a nyújtott bőséges pálinka itatásával siettették. Ezt sem az isteni törvények, sem az emberi érzés, humanizmus meg nem engedi. Hát mit tegyünk? Vigyázzunk magunkra és fékezzük őket ahogyan bírjuk. M—r. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Vetőmagvak eladása az állami birtokról. A kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesbirtokon és a gödöllői koronauradalomban termelt magvak, a mennyiben azok az uradalmak saját céljaira nem szükségesek, az alább részletezett feltételek mellett vetőmagul mindazon gazdáknak kiadatnak, a kik ez iránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. A feltételek következők: 1. Egy gazdának egy és ugyanazon gabonanemből 10ü métermázsáig terjedő mennyiség adható el. 2. Az eladási árak Kisbérre és Bábolnára a győri, Gödöllőre és Mezőhegyesre a budapesti, végül Fogarasra nézve a fogarasi piacon jegyzett piaci, illetve tőzsdei árak alapján fognak megállapittatni, oly módon, hogy az elszállítás napján jegyzett tőzsdei, illetve piaci árakból szállítási költségre Kisbéren és Bábolnán 40 fillér. Gödöllőn 30 fillér és Mezőhegyesen 100 fillér mé- termázsánkint levonatik. az ily módon megállapított árakhoz azonban, — a mennyiben elsőrendű minőségű és jól megrostált vetőmag engedtetik át — mindegyik birtokon métermázsánkint 1 korona hoz- zászámittatik. 3. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre fordítható; ezért csakis azon gazda kaphat az állami birtokról vetőmagot, a ki községi bizonyit- ványnyal igazija, hogy a kérelmezett vetőmagra tényleg szüksége van. Ez a községi előljárósági bizonyítvány a vetőmag kiszolgáltatása iránt benyújtott kérelemmel együtt, az illető birtok igazgatóságának bemutatandó. 4. A szükséges vetőmagvakra előjegyzéseket is tehetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságainál és pedig őszi gabonára október hó 1-ig tavasziakra pedig december hó végéig megjegyezvén, hogy az előjegyzett vetőmagvak kiszolgáltatása az őszi, illetőleg a tavaszi vetés idejének végéig közöltetik. MI ÚJSÁG? Aratás télen ... Bizonyosan azt gondolja az olvasó, hogy most arról akarunk Írni, hogy a föld hátán hol, melyik tengeren túl ringanak az aranykalászok, hol aratnak, mikor nálunk ilyen nagy tél van, ilyen hatalmas hóbunda takarja a szunnyadó öreg földet. Igaz, hogy nincs évszak, melyben a földön ne aratnának. De most nem erről fog ám szó esni. Arról, hogy nálunk most is aratnak. De nem a mezőkön, a sik földeken,.. Hát hol? A bankokban és a takarékpénztárakban! Hja, most készülnek a mérlegek. Hogy eresztenek — a váltók és a záloglevelekre kibocsátott — kölcsönök Mert már alig akad bank, legalább nagyobb intézet, (de kisebb is) mely ne támaszkodnék a kölcsönöknél a földekre, a kisgazdákra, tehát arra a forrásra, melyből leginkább izmosodik, kövéredik. És azok a mérlegek meggyőzik majd az országot arról, hogy a bankok aratása az idén is bőséges, sőt prima ... nem is közepes termés. Hiszen az Osztrák-Magyar Bank is felemelte a kölcsönök kamatát... Arról azonban hallgattak, hogy hát a betevők is arányos kedvezményt nyújtsanak. Hát hogyne lenne aztán áldásos, bőséges az elmúlt év termése, eredménye. No dehát mindezt nem irigységből mondjuk ám. Csak mindezen óriási nyereségek szemlélete alkalmatosságával felvetjük azt a kérdést: — Vájjon ezek a bankok, takarékpénztárak mennyiben járulnak hozzá a társadalmi intézmények támogatásához. Adnak-e részaratást akkor, mikor ma édes mindnyájan meg kell hoznunk az áldozatokat a soeialis társadalmi élet sebeinek orvoslásáért végzendő munkákban. Majd olvasni fogjuk, hogy ez, vagy az a bank juttat egy porszemecskét, néhány forintocskát ide, vagy oda. Mintha egy — a drága élettel küzdő ember — pár fillért dobna oda jótékonycélra. Olybá, oly arányba vehetjük ezeket az adományokat. És különösen kérdezzük, hogy annak a jó fejős tehénnek — a magyar termő földnek érdekében, meg a mezgőgazdaságnak fellendítésére... áldoztak, tettek-e már ezek a bankok valamit? Annak a legrégibb iparnak, a földmivelésnek bajaira gon- dolnak-e... amelyből a jelzálogos üzletek, parcellázó bankok... a legtöbb zsirozót nyerik. Mi erről nem tudunk semmit. És olvassuk más oldalról is, hogy ott sincs erről semmi értesülés. Hát bizony ez, hogy többet ne mondjunk, nagy hálátlanság. Szűkmarkúság — egész a zsugoriságig. Itt lenne már az ideje, hogy ezt a hálátlanság bélyegét letörölnék ábrázatukról a tisztelt bankok és parcellázó, tehermentes földekre áhítozó intézetek ... és a téli aratásból juttatnának azon társadalmi intézményeknek, melyek megmenteni akarják azon kis embereket, kik — a nyári aratásból élnek. Dikszi. — A király elutazása. Királyunk őfelsége 12-én udvartartásával egyetemben — Bécsbe érkezett.
