Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-02 / 22. szám
174 MAGVAK FÖLDMIYELŐ démiai tanárt, hogy a helyszínén a gyár életképességéről győződjék meg és az érdekeltséget szaktanácscsal, ingyen tervekkel segítse. A lenkészitő gyár még őszig fölépül és üzemét megkezdi. Drágább a selyemgubó. A selyemhernyótenyésztők bizonyára megelégedéssel fogadják a hirt, hogy a földmivelésügyi minister tekintettel a selyemáraknak világszerte való emelésére, elrendelte, hogy a selyemgubó beváltási árát kilogrammonkint az első osztályban 2 korona 20 fillérről 2 korona 30 fillérre, a másodosztályban 1 korona 20 fillérről 1 korona 60 fillérre emelte föl, a harmadik osztályú gubó beváltási árát pedig 20 fillérben állapította meg. A gubóárak ezen emelése folytán a selyemhernyó tenyésztők körülbelül 450 ezer koronával több jövedelemre számíthatnak együttesen, mint a múlt esztendőben. mi újság? A koronázási és vele alkotmányunk helyreállításának jubileuma. Királyunk őfelsége jövő hó 5 ike táján hű magyar népéhez jő. Vele óhajtja megünnepelni meg koronázásának és ezzel együtt az alkotmány helyreállításának negyvenedik évfordulóját. Az évfordulók a történelem egy-egy határ- mezsgyéi. Ahol megpihen, visszanéz az emlékezet. Édes jó Istenem, ennek az ezer éves Magyar- országnak be nagy oka is van e megállásra, hogy visszanézzen és küzdelmeiből, erényeiből, de bűneiből is — erőt, okulást szerezzen a jövőre, a második ezer esztendőre.* Nevezetes útjelző ez az évforduló a magyar nemzet életében. Lesz alkalmunk okát részletesen kifejteni, leírni, megmagyarázni. Most csak azt jelezzük, hogy a kormány törvényjavaslatba foglalta a koronázás negyven éves jubileumát és úgy tekinti ezt, mint a magyar alkotmányos élet visszaállításának ünnepét. Azért nem kábító külső pompával, de komoly I és maradandó alkotásokkal óhajtja a nemzet leikébe, szivébe Írni ez ünnepség jelentőségét Munkás kórházat állít Budapesten, kifejezvén ezzel a magyar társadalom socialis, munkásügy iránt való érzékét. Erzsébet népakadémiát szervez, munkásotthonnal és könyvtárral egybekötve, hogy elősegítse a magyar nép művelődését és igy előkészítse az alkotmányos élet érettségére. Újból felépíti azt a templomot, amelyet Szent István király az ó-budai határban Árpád fejedelem emlékére ennek sírja felett emelt volt. íme, mindmegannyi helyes érzékre és nemes, nagy gondolkodásra valló és az ünnephez méltó alkotások ezek. O Javult a mezőgazdasági helyzet. A múltkor, hivatalos jelentés alapján irtuk e helyen, hogy milyen szomorú mezőgazdasági viszonyoknak nézünk elébe. Azóta — hála az Istennek — javult a helyzet. Igaza van tehát a kis gazdának, ki azt mondotta — látván a kiállítás sok drága kincseit — hogy mindezeknél többel ér Magyarországon egy kívánatos, jóizü májusi eső. Az Országos Magyar Gazdásági Egyesület tudósítása örömmel közli, hogy országszerte megjött a kívánatos és jóizü esp. Bár itt-ott jégverés is volt. De általában arról érkeznek hírek, hogy a megérkezett eső után való állapotok nagy fordulatot hoztak. Sokat javított az eső a vetéseken. Igaz, hogy a Duna és Tisza között még most sem javult az állapot. Mert a vetés még mindig oly kicsi, hogy abból jó vagy rossz vetésre e sorok írásakor következtetni alig lehet. De bekövetkezhetnek még napok, melyek hatása alatt jobbra fordul minden. (Kövér, jó idők járnak. Szerk.) Arról azonban már szó sem lehet, hogy az ország átlagos termése kielégítő legyen. A némi nemű javulásért is hálás lehet az ország a Gondviselés iránt. Mert hiába: a jó Isten kezében vagyunk, bár sokan, rém sokan erről ma egészen megfeledkeznek. Dilcszi. — Püspök és a kivándorlók. Fiúméból írják : Hosszú Vazul lugosi püspök a napokban Fiúméba utazott, hogy az Altonia kivándorlóhajó Amerikába indulásánál jelen legyen. A püspök szintén jegyet váltott a hajóra és a munkásokat egészen Palermóig kisérte el. Egész nap velük volt, gyóntatta és vigasztalta őket. A kivándorlók, akik között magyarok, tótok, horvátok, románok és szerbek voltak, nagy áhítattal hallgatták a püspök szónoklatát, buzdításait. Hosszú Vazul püspök mindannyiukat a magyar haza iránt fennálló kötelességeikre figyelmeztette és megigértette velük, hogy amint sorsuk engedi, visszatérnek Magyarországba, Palermóban a püspök elhagyta a hajót, visszatért Fiúméba, honnan a fővároson keresztül székhelyére Lugasra utazott. — A gazdakörök szervezőinek a jutalma. A Magyar Gazdaszövetség legutóbb választmányi ülést tartott, amelyen nagy elismeréssel nyilatkozott a szövetség vezetősége Kolumban Bertalan hódmezővásárhelyi tanító-- ról és Nyaka József magyarszentiváni kisgazdáról, akik vidékükön törhetlen apostolai a hazafias népjóléti mozgalomnak : a szövetkezeteknek és gazdaköröknek. Mindketten tevékenyen szervezik a gazdaköröket és szövetkezeteket. A Gazdaszövetség elismerése jeléül a két derék férfiúnak nagyobb összegű jutalmat szavazott meg. A branyiszkói pap. Pünkösd hétfőjén|nagy ünnepélyességgel leplezték le Selmecbányán Erdősi Imrének, a szabadságharc hősének emléktábláját. Erdősi piarista szerzetes-tanár volt és 1848-ban Selmecbányán működött. A szabadságharc tiz csatájában vett részt és mindenütt rettenthetlen bátorságot tanúsított. Mint tábori lelkész Guyon csapatához volt beosztva és különösen a branyiszkói ütközetben tüntette ki magát, és azóta emlegetik a »branyiszkói pap« néven. — Kitüntetett gazdasági cseléd. Darányi Ignác földmivelési miniszter Halub Mihályt, a Gülcher Ja- kab-féle uradalom gazdasági cselédjét elismerő oklevéllel és száz korona jutalommal tüntette ki. Halub hatvan esztendeig volt hűséges cselédje az uradalomnak. A 84 éves ünnepelt 27 unokája és a gazdaság összes“cselédsége jelenlétében vette át a jutalmat. — Csak tovább! A földmivelésügyi miniszter legutóbb az ófuttaki gazdakör, az ürmösi gazdakör és a bodosi gazdakör alapszabályait hagyta jóvá. — Óriási árvíz. Vasárnap hajnalra nagy zúgásra ébredtek a rudolfsgnadiak. Hömpölyögve, zúgva, rombolva közeledett feléjük a Duna árja, amely a községtől mintegy tizenkét kilométernyire átszakitotta a védőgátat és negyvenöt méternyi szélességben, két ölnyi magasságban tódult ki Csenta, Orlavát és Rudolfsgnad határára. A lakosság hamar értesült a veszedelemről s lázas sietséggel kapkodta össze holmiját, hogy amit lehet, megmenthessen. Fájdalom, a szerencsétlenség bekövetkezett. A községet a viz, a dúló ár teljesen elöntötte. A mentés lehetetlen volt. Ember élet áldozatul nem esett. De a házak százával dőltek össze, rengeteg állat pusztult el. A lakosság egy része teljesen koldusbotra jutott. A veszedelem, mikor e sorokat Írjuk nőttőn nő. (A község 3/4-ed része elpusztult. Szerk.) — Tűz. Tudósítónk Írja, hogy Cigándon (Zemplén m.) tűz ütött ki, melynek rövid félóra alatt egy lakóház és két mellék épületi áldozatává lett. Hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt, az csak a cigándiak halált megvető bátorságának köszönhető, kik egyszerű oltási eszközeikkel : ásó, kapa, villa és gereblyével képesek voltak a
