Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-01-20 / 3. szám
1.8 MAGYAR FÖLDMIVELŐ tető-törvénykönyvünk részint fogyatékos, részint pedig nem oda üt, ahova kellene. Különösen azért nem megfelelő, mert olyan szellemben van szerkesztve, hogy inkább lakottat, mint javít. Pedig a büntetésnek a társadalomra nézve nem csak olyannak kell lenni, mely bosszúért kiállt, mely megtorol, hanem olyannak, hogy javítson is. Azért az igazságügyi minisztérium olyan büntető javaslatot készített, mely ha törvényerőre jut... a kívánt célt, szellemet fogja szolgáltatni. Van még több baja is a mostani büntető törvénynek. Olyan baja, ami a birát a §-us rabjává teszi, tiszta, világos meggyőződése dacára. Itt is az emberséges és nem tisztán a bosszuló álláspontra óhajt jutni a megreperált büntető törvénykönyv. Egyszóval büntető törvény- könyvünk megjavításának, reformálásának az a célja lenne, hogy társadalmukra javító hatást gyakorolja és úgyszólván megakadályozza megelőző intézkedéseivel a nagyobb bűntényeket. Sok reménységgel várjuk tehát az uj büntetőtörvény javaslat tárgyalását. A delegáció vagyis a közös ügyekre kiküldött bizottság tehát — mint irtuk — befejezte működését. A magyar delegátusoknak a király komoly és higgadt tárgyalásáért köszönetét szavazott. Az osztrák delegátusok számára elmaradt ez a köszönet. Ezek most sem akarnak megnyugodni. A két kormány megegyezésében is hihetetlen furfang- gal és kíméletlenséggel gáncsoskodnak. A közös szerződést 20 évre akarnák megcsinálni, hogy igy jó időre elvágják ami önállóságunkat. Arni népünkét e földhöz köti Sokszor kaptunk már az utóbbi időben egyszerű zsellér, földműves emberektől panaszos leveleket.... A panaszok tárgyai közt kiáltó módon emelkedik ki azon fájó érzés hangja, hogy ezen szegény zsellér emberek hajléktalanok. Nincs otthonuk. A legdrágább kincs, amit a haza polgára, legegyszerűbb lakója is bírhat. Mai számunkban közlünk éppen egy levelet. Ez a levél nem csak Írójuknak bolyongó sorsába világit bele. Ilyen hajléktalanok, úgyszólván itthon bujdosók nem csak ott vannak, ahonnan a felszólalást kapjuk. Az ország, a nagy, úgyszólván minden részében találhatunk ilyeneket. A reménytelen hazafiak azt mondják, azt írják már a jelen idők borongó, hullámos népmozgalom hatása alatt, hogy úgy látszik ezt a népet már nem köti többé a haza földjéhez semmi sem. Nem az ősök hantja, a szülők, gyermekek sírja. Nem a szentegyház. Nem a szülőföld, hol születtek, felnőttek. Ez a nép megy vakon, sokszor képtelen reményekkel a tengeren túlra. Beleveti magát a szociáldemokraták képtelen Ígéreteibe. A nagy közös éleibe, ahol nem lesz ur, nem lesz szolga. Nem lesz baj, nyomor. Mi nem igy vélekedünk. Mi nem esünk kétségbe ami népünkön, míg ez a nép hajlék, otthon, az édes otthon után eped és sóvárog. És nem félünk attól a nagy hangon hirdetett közös élettől sem. Attól, ahon majd nem lenne senkinek birtoka, munkabére, otthona.... Nem félünk mondjuk. Mert ami népünk leikébe van írva és pedig kiolthatlan szenvedelemmel az otthon után való sóvárgás. Az otthon érzetét soha se fogják semmiféle intézménnyel pótolhatni. Az a kis hajlék, az a kis udvar, az a kis majorság... az a Daru tehén... az köti ami népünket ehhez a földhöz, ehhez a göröngyhöz. És ha valaha — ki tudja mikor? — és higyje aki akarja —■ bekövetkezhetnék az a komunis, az a közös élet... nem kellene sok idő. A magyar ember maga törné szét a közös élet bilincseit. És maga szedné össze feleségét, gyermekeit, mint a kotló kis csirkéit. Kitörne belőle az otthon után való izzó szenvedelem vágya és azt mondaná. — Gyertek, építsünk sárból, rozséból kunyhót, külön tűzhelyet. Mert ha mindenütt jó is, de legjobb otthon. Mi tapasztaltuk és számadatokkal álljuk azt a meggyőződésünket, hogy népünk nagy százaléka is abban a reményben indul a tengeren túlra, hogy pénzt szerezzen és itthon hajlékot, házat építsen. Ezzel biztatja aggódó hitvesét, ezzel nyújt reményt a siró gyermekeknek. El kell ismernünk, hogy e hazai földön sok hajlék épült fel — amerikai pénzből. (Kérünk még több adatot olvasóinktól erre... mert már most is rendelkezünk ilyenekkel.) Hát mondjuk, ami népünket — meggyőződésünk szerint — semmivel különbül nem köthetjük e röghöz, a haza földjéhez, mint az otthon, a hajlék megteremtésével. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági oikkek, hamisítatlan Jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- ----------------------------------1 ményezői forduljanak utbaigazitásért a --------------------------—---„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■■ ■ 1 '■ BUDAPEST. ■ ■ ■ (Kötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.
