Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-05-19 / 20. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 157 Arcán szive tavaszának fénye kezdett újra deren­geni. szava remegett, mint akkor talán, mikor azt a szót először mondotta ki: — Szeretem! — Téged, egyedül! — Hej leányok, — sóhajtott az öreg, — nem is tudja egy nyelv se oly mélységesen, érthetően, minden érzelmet benfoglalva kimondani úgy a sze­retet szavait, mint a magyar leány. A régi magyar leányok. Ma már mondják uton-utszélen. Olyan kö­zönséges szó lett éppen, mint az utszéli virág. Amire nem ügyel senki, fel sem veszi. Tapodja, nem be­csüli. Mikor én először tűztem Sándorom kebelére a nefelejlset, hej... értettem én is, értette ő is ennek a virágnak a beszédét... — Hogy el ne feledj soha. Ugy-e nénike? — Soha. Mert lássátok leányok a virágok a tiszta szeretetre tanítanak minket. Az igaz szerelem nem egy pillantás szüleménye. Nem szárny az, mellyel két fiatal — talán még gyermekek — a mindennapi életből a felhőkbe repülnek. Oh nem. A virágok beszélik, hogy a tiszta és állandó szere- tetet próbára kell tenni. Ezt mondja az a virág, mely a hűségnek a jele: — A nefelejts! — A felhők birodalma leányaim sokszor hű­vös, hideg. Nem mindig olyan rózsás, mint ez a kis udvar. Hosszas, komoly meggondolás kell ahhoz, hogy aztán sose felejtsük el egymás!. Eleiben és ha­lálban. Mert a szeretet erősebb a halálnál. Ezt a virágok is beszélik. Beszéli az a nefelejts is, melyet ma vittem ki szegény, jó boldogult Sándorom sír­jára. Szegény jó férjem... — Nem felejtette el nénike ma sem? — Felejteni, bohó leánykák. A szeretet nem felejt. Az igaz szeretet hű, mint amilyen hívek ami virágaink. Mert azok hűségesek. Sokkal hűségeseb­bek, mint ami mai barátkozásunk. A virágok ami legjobb barátaink. Az élet zűrzavarában éppen úgy, mint a magányban. Itt ni, e virágos kertben is. Azok ma sem hagytak el. Úgy szeretnek, mint én őket. Úgy ismernek, mint ismertek, mikor még én is vi­rág voltam. Éppen, mint ők. Azt mondják, a falu legszebb virága. De mit is hozakodom ezzel elő. Szeressétek ti is a virágokat, leányok. Nagy szüksé­getek lesz reá. Emlékezzetek meg az öreg asszony szavaira. Különösen ti, akik úri leányoknak szület­tetek. A klarinét, zongora hangjai kellemesek. De eljön az idő, mikor senki sem fogja azokat a han­gokat érteni. Az sem, akit szerettek. Ti sem, akit szerettek. De a virágot megértitek. Azok beszéde szivetekhez szól. Falusi leányok is megértik az ő beszédüket. Hej, mert hervadásnak indulhat a virág, melyet abból a talajból, földből kivesznek, hol első gyökereit eresztette. A falusi leányok virágaik és nem a nagy városok tövises, hízelgő, de mérget lehellő rózsái közt lelhetik meg boldogságukat... ... Beszélt az ősz asszony. És a szép csillagos égen egy rezgő csillag futott végig. — Lássátok, a virágok is felnéztek. A rezgő csillag esését ők is észrevették. Vájjon nem-e egy ártatlan lélek bukott le az élet tavaszának fájáról ? Nézzétek... a virágok könnyeznek — sírnak... Harmat gyöngye reszket a kis virágon .., KIS GAZDA. A gyógynövények gyűjtése és termesztése. A gyógynövényeknek igen tekintélyes része ál­talánosan elterjedt gyomnövény, melyeket a legtöbb gazda mint káros gyomot irt és pusziit, értéküket nem is sejtve. Szilágyvármegyében egy birtokon, a rozs csép- lése alkalmával egy métermázsa tiszta mag mellett körülbelül 25 kg. anyarozsot nyertek; ha most fi­gyelembe veszszük, hogy egy métermázsa anyaro­zsot 150—190 koronáért lehet értékesíteni, azzal is tisztában lehetünk, hogy mily nagy érték ment ott évente veszendőbe. Nem is azért említem, ezen anyarozsáldást, hogy a gazdákat az anyarozs ter­mesztésére buzdítsam, hanem azért, hogy figyelmez­tessem a gazdákat arra, hogy gazdaságukban min­den évben a gyógynövények gyűjtéséből is lehet egy kis utánjárással megfelelő jövedelemre szert tenni. Ez alkalommal, csak egynéhány oly növényt sorolok fel, mely úgyszólván mindenütt fordul elő s gyűjtve és szárítva igen jó árban értékesíthető; nincs oly gazda, ki az itt említett növények között nem talál legalább is kettőt, melyei nagyon is ol­csón tudna összegyűjteni. Itt van a tarackbúza, mindenütt található, mé­termázsájának értéke 20 korona; ki ne ismerné, a nedves réteken különösen előforduló őszi kikiricset, magjának mm.-ja 60 K-ért értékesithető. Hol nem lehet látni a pongyola pitypang vagy gyermeklánc­fűvet; egy mm. pitypang-gyökér ára 40 korona. Igen keresett s különösen a szikes talajokon diszlik nagy­ban a közismert székfű vagy kis kamilla; az első­rendű székfűvirág ára mm.-ként 70— 90 K, a má­sodrendű ára 40—50 korona. A közönséges papsajt vagy más néven mályva is mindenki előtt ismeretes, ezen növény világos zöldszinü szárított levelei mm.- ként 29—25 K-ért eladhatók. Fáink között ott van a kislevelü hárs, melynek szárított virágjai mm.4iénl 75—80 K-ért értékesíthetők. Hazánkban évente egynéhány millió korona vész el, mert nem törődünk a természet által ingyen rendelkezésünkre bocsátott értékes növényekkel. Gazdáink évről-évre hangosabban panaszkodnak, hogy a megélhetés nehezebb és nehezebb lesz, miért nem veszik tehát igénybe a rendelkezésre álló jö­vedelmi forrásokat? A napokban olvastam egy olyan községi bizo­nyítványt, melyben a község bírája hitelesen igazolja, hogy 3 szegény öreg ember otthagyta a község sze­gényházát, mert gyógynövény-gyűjtéssel annyit ke­resnek, hogy a szegény-alapot többé nem veszik igénybe. Mikor ezen körülményeket gazdáink figyelmébe ajánlom, a gyógynövényeknek nyakló nélküli terme­lésére legalább egyelőre nem akarnám őket buzdí­tani. Egyelőre csakis a vadon termő gyógynövények gyűjtését szeretném az egyes községekben vezér­szerepet vivőkkel megkedveltetni; különösen azon a vidékeken, hol sok ilyen növény terem. A földmivelésügyi kormány most a gyógynö­vények értékesítésének biztosításán fáradozik. Egynéhány gyógynövény-beváltótelep és illó­olajgyár van már hazánkban; beváltótelepe van a

Next

/
Thumbnails
Contents