Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-05-19 / 20. szám

Hétröl-hétre.

Királyunk őfelségének negyvenedik koronázási jubileuma, ünnepsége. A jövő hó. június havának nyolcadik napján 40-ik évfordulója lesz annak a napnak, hogy dicsőségesen nralkodó fejedelmünk Szent István koronájával — apostoli magyar királylyá koronáztatott. Történelmi nevezetességű nap ez. A magyar nemzet életében uj korszak kezdete — a hosszas, csüggeteg és fájdalmas idők után. A magyar nép emlékezete visszajár az időre . . . mikor felejthetlen Erzsébet királynőnk anyai szive, Deák Ferenc a haza bölcsének esze, tapintata, nagy tekintélye és hazánk több jólelkü férfiainak fáradozása — hosszú, rettenetes várakozás után lehetővé tette, hogy szent István koronája érintse a fejedelmi főt és ezzel legyen atyjává, királyává, legalkotmányosabb uralkodójává a sokat szenvedett, de még mindig hű magyar népnek. És elérkezett a nap. Az 1868 junius 8-ika. És e nappal király és nemzet újra egymás kebelére borult, kezdődött az uj élet, az uj Magyarország építése. Immár 40 esztendő múlik azóta. A király aggastyán lett, de ifjú szívvel, nagy kötelességérzettel kormányozza népét. E néppel óhajt Magyarország szivében, a szép székesfővárosban ünnepelni, hogy a negyven év előtti őszinte igaz érzelmeket ma már 40 év bő tapasztalataival pecsételje meg király és nemzet egyaránt.

Az ünnepségek lefolyása. Az ünnepség fényes és nagy lesz, méltó a király fenséges személyéhez és a nemzet önérzetéhez. Hogy miben fog ez az ünnepség legkivált nyilvánulni, arról már bőségesen írnak az újságok. Emlékérmet vernek. Árpád emlékére templom épülne, munkásház létesülne, kegyelmet kapnának a kivándorolt katona kötelesek és sok más mindenről beszélnek. A valóság az, hogy a minisztertanács talán éppen e sorok írásakor határoz — természetesen a király magas akaratának megfelelően ez ügyben. Majd mi is értesítjük a határozatról olvasóinkat.

A főrendek háza is elfogadta, még pedig egyhangúlag a tanitó-törvényjavaslalot. A nemzetiségek főpapjai ugyan előadták aggályaikat, de a vallás és közoktatási miniszter megnyugtatása és kellő felvilágosítása után a főrendek minden habozás nélkül járultak hozzá a javaslathoz. Nagy, hatalmas és országra szóló beszédet mondott ez alkalommal különösen az egri bíboros érsek, Somassa József. A bíboros érsek bölcs és mély politikai belátással figyelmezteti a nemzetet arra, mily alapokat kell a népoktatásban először megvetnie, ha az általános szavazati joggal hazánk nyugalmát, sőt életét nem akarjuk veszélyeztetni. A bölcs intelem országszerte mély és maradandó hatást tett. Még a fővárosi újságok az a része is meghajlott a nagy politikus előtt, mely újságoknak különben már vérükben van a szertelen, sőt féktelen liberáliskodás.

Nehéz esztendőnek nézünk elébe. Már a múltkor jeleztük a Gazdasági rovatban, hogy bizony szomorú termés kilátásunk van. íme csakhamar mutatkoznak is a kétségbevonhatlan jelek, melyek nehéz esztendőt jósolnak. Tízforintos búzaárakat diktál már e sorok Írásakor a tőzsde októberre, ami annyit jelent, hogy más minden irányban és árucikkekben is ijesztő idők integetnek a fogyasztó közönségre, tehát az egész országra nézve. A tízforintos búza ár ugyanis nem lehet öröme se a gazdának, sem az országnak. A gazda tudja, hogy inkább jó termés legyen rendes árakkal, mint rossz termés jó árakkal. A magas búzaár nem egyenlíti ki a nagy terméshiányt. Ám azért ne essünk kétségbe. Még sok függ a májusi és júniusi időjárástól is. Ez javíthat a termésen. Aztán a világtermés és a nemzetközi búzaárak kialakulása is fontos tényező. A fő, hogy ne találja az országot készületlenül a beállható rossz termés, néhogy gazdasági életünk súlyos válságba essék.

A képviaelöház két heti szünet után megkezdette üléseit. Kossuth kereskedelmi miniszter beadta javaslatát a vasutasok szolgálati viszonyáról és fizetésrendezéséről. És ezzel a nemzeti kormány ismét egy törlesztést tett a múlt kormányok adós-