Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-12 / 19. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 147 11. Kevés játékot adjatok neki. Ha növekszik, "igy szóljatok neki: — Elrontottad, összetörted, most csinálj te magadnak játékot. 12. Ha sétára viszitek, ne vezessétek folyton karon. Járjon szabadon, ez adja meg neki a bátorságot és ügyességet. Az önállóságot is. 13. Eledellel ne tömjétek tele. Ne legyen ruhájának rabja. 14. Játszatok ti is vele néha. De dolgozzatok is előtte. Mester. A kutya anyai szeretete. A kölyke iránt való szeretetnek szinte megható nyilatkozását adta Borsodnádasd községében egy hű kutya. Egy odavaló földmives ugyanis búzát vitt a négy órányi járásra fekvő Eger városába eladni s követte őt hű kutyája, a Frici is. A gazdának nem igen volt Ínyére a kutya ragaszkodása; kővel s ostorral iparkodott a nemes állatot visszaterelni. Mind hasztalan. A kutya csak bement vele Egerbe. Ott, mialatt a gazda búzáját árulgatta, megkölykezett. A búza elkelt s a gazda befogott, hogy még fiatal időben hazaérkezhessél Szegény kutya nyihogott-vihogott, egy ideig nyomon követte a szekeret, majd ismét visszafutott kölykeihez s felkapva egyet közülök, úgy követte gazdurát. Mikor hazaérkeztek, letette a kölykét s újra elillant. Öreg este volt, mikor a kutya fáradtan, lucskosan újra honn termett s hozta a második kölykét. Reggel pedig, mikor a gazda jószágai után nézett, a kutya újra betoppant, hozta a hatodik kölykét. Mikor beért az udvarba, összeesett s kilehelte páráját. KÖZEGÉSZSÉG. Egy pár szó a vörös himlőről. A vöröshimlő nagyon ragadós gyermekbetegség. Leginkább az 1—8 éves gyermeket támadja meg. A csecsemő korban ritka, és a 14 éven felüli gyereken is ritkán mutatkozik. A melyik gyerek már egyszer volt vöröshimlős, másodszor már nem kapja meg. A vöröshimlő jelei az első napokban nem különbözik egy közönséges meghűléstől, egy’ kissé rosszul érzi magát, lázas, náthás és sokat köhög. A 14-ik napon nagy forróság kíséretében a testen vörös gombostű nagyságú kiütések mutatkoznak, még pedig az arcon, két nap múlva megy a^nyakra és a többi testrészre. Mig a kiütés tart, mindig erős köhögés, nátha kínozza a beteget, mely 3—5 napig szokotLtartani. A kiütés után 5-ik nap a forróság enged, a foltok elhalványodnak, de a köhögés egyre tart. A bőr meghámlik és két hét múlva a 'gyermek már egészséges. A vöröshimlő nem túlságos veszedelmes betegség, mégis előfordul, hogy száz vöröshimlős beteg közül öt vagy hat gyermek nem állja ki a betegséget, hanem a kiütéshez kap még tüdőgyuladást, torokgyíkot,’ amely a gyermek halálát okozhatja, azért tanácsos a beteg gyermekhez orvost hívni. A gyermekek többnyire akkor kapják meg a vöröshimlőt, mikor már az iskolába járnak, azért a vöröshimlőt iskolabetegségnek is hívják. Leginkább tavasszal szokott dühöngni. Mit tegyünk a vöröshimlő ellen ? A beteg elkülönítése sem egészen biztos a baj tovább terjedésére, hiába különítjük el a többi együttlakó gyermeket akkor, mikor a betegen a kiütések már láthatók, ez az intézkedés már késő, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a későn elkülönített gyermekek úgyis megkapják a vöröshimlőt. Az ilyen későn elkülönített gyermekek viszik a bajt magukkal és terjesztik tovább. Már a régiek mondták, hogy nem szabad a vöröshimlőben megbetegedett testvérek mellé a többi egészséges gyermeket fektetni. A vöröshimlő első időszakában levő gyermek többnyire még iskolába jár, mert egy kis köhögés vagy nátha miatt csak nem tartják otthon a szülők, aminek aztán természetes következménye az, hogy az iskolában leheletével megfertőzteti a szomszédos tanulótársait. A beteg gyermek többnyire csak akkor marad el az iskolából, mikor már kiütései vannak, tehát bő alkalom van az iskolában a ragadós betegséget terjeszteni. A tanító ur, különösen vöröshimlőjárványos időben az olyan gyermeket, akinek láza van, feje fáj és köhög, néhány napra tiltsa el az iskolába járástól. A vöröshimlős lakása előtt a külső ajtón, vörös cédulát kell kifüggeszteni, nehogy a beteghez mások is járjanak. Akik a beteggel egy szobában laknak, azoknak sem szabad iskolába járni. Nem szabad más gyermekek közé bocsájtani azt, aki vöröshimlős beteggel érintkezett. Nem szabad a beteget olyan kocsin vinni, ahol többen is ülnek, sem vasúton, sem hajón. A beteg ruháját külön kell mosni és erős lúgos vízben főzni. A szobát pedig ki kell meszelni és alaposan szellőztetni. VASÁRNAP DÉLUTÁN A fecske pár hűsége. A B. H. egyik olvasója a következőket Írja: Pár évvel ezelőtt alkalmunk volt egy fecskepár benső családi életét megfigyelni. A hosszú tél elmúlt és végre kitavaszodott. Az első meleg napsugárral megjöttek a fecskék is és lármás csicsergés^ sei keresték föl az elhagyott fészket. A melyeknek pedig még nem volt régi lakóhelyük, azok szaporán munkába fogtak, hogy a nagy dologgal, a családi fészek építésével idejekorán elkészüljenek, mert a tavasz és a szerelem nem vár, s a ki nem siet, lekésik mind a kettőről. Sokáig keringett egy fiatal fecskepár a házunk fölött, mig egyszerre csak berepültek a hálószoba ablakán s a szobában megkezdték a fészekrakást. Családi tanács után, mely a fecskék mellett és ellen szólt, elhatároztuk, hogy kihessegetjük a hívatlan vendégeket. Ők azonban nem vették zokon a barátságtalan fogadást, hanem a hálószobából átköltöztek az ebédlőbe, a hol a függőlámpát szemelték ki legalkalmasabb helyül. Nem ismertünk irgalmat
