Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-28 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 131 szemben ők a szinigazság álláspontjára akarnának jutni. Meg vagyunk győződve, ha ma egy uj kormányzat a munkásházakat bérrendszerre fektetné, ezek a kerékkötők lennének az elsők, kik véresszájjal hirdetnék: — íme, mily rabszolgajárom. Nyomorult bérrendszerrel akarják a magyar munkás nép szemét kiszúrni. Hát az ilyen népbarátoktól mentse meg a nemzetet a jó Isten és maga magát a már-már tisztán látó — nép. A gazdák és cselédek törvényjavaslata kérdésekben és feleletekben. Kit nevezünk gazdasági cselédnek ? Gazdasági vagy külső cseléd az, ki szerződésileg kötelezi magát, hogy a gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat — kölcsönösen megállapított — bérért teljesít. Mit ériünk azon, hogg folgtonos szolgálatot tesz ? Hogy ezt a szolgálatot megszakítás nélkül legalább is egy hónapon át teljesiti. Ki jön még gazdasági cseléd számba ? Az olyan cseléd is, aki vegyesen: háztartásbeli belső és gazdasági külső munkára szegődik. De csak akkor, ha szerződése legalább hat hónapra szól. Máskülönben háztartási, vagyis belső cselédnek tekintendő. Kit nem szabad gazdasági cselédül szerződtetni ? Akinek szolgálati cselédköngve nincs. Tehát első sorban ezt kell váltani. Hát még kiket? Az olyan gyermeket, aki még nincs 12 éves. Tizenkét esztendőnél idősebb, de még kiskorú gyermek számára csak akkor szabad cselédkönyvet kiadni, ha a szülője, vagy gyámhatóság ehhez a beleegyezését adja. Kinek gondozása, feggelme alatt van aztán a kiskorú cseléd? A kiskorú cseléd gazdájának házi fegyelme alatt van. A gazda úgy büntetheti az ilyen ifjú cselédet, de úgy is tartozik vigyázni reá és gondozni, mintha a saját gyermeke volna. * * * Mii kell tudni a szerződés megkötéséről ? Azt, hogy a szolgálati szerződés megkötésében mind a két félnek (tehát a cselédnek épen úgy, mint a gazdának) a legszabadabb egyezkedést biztosit a törvény. Hogg értsük ezt? Hogy a gazda is, meg a cseléd is, csak azt tartozik magára vállalni, amit akar. Ebben semmiféle kényszer nem szólhat bele. Hát mikor már a szerződés szabad elhatározásból meg van kötve ? Akkor a szerződés már törvény erőre emelkedett, az az kötelező. Gazdának és cselédnek teljesíteni kell a szerződés minden pontját. Csak az írásos szerződés érvényes? Nemcsak. A szóval kötött szerződés is kötelező. Talán akkor Írásra egyáltalán szükség nincs ? De igen. Szükség van. Mert helyesebb dolog ám az írásos szerződés. Miért ? A szó repül, az írás marad. A szót könnyen lehet hajlítani, csavarni. Az irás beszél, Nem lehet tehát se’ a gazdának, se’ a cselédnek másként magyarázni, mint ahogyan a szerződés megkötésekor mindketten érlelték. Mit ajánl ezért a törvény ? Ajánlja és ki is mondja, hogy a cseléd ne elégedjék meg a szóbeli megállapodással. A gazda pedig köteles a cseléd kívánságára bérlevelet adni. Mit kell tudni a beszegödés után ? Hogy aki cselédnek már beszegődött azt különös ok nélkül a gazdának visszautasítania nem szabad. Köteles a szegődött cselédet a megállapított időben gazdaságába felfogadni. Aztán viszont? A cseléd is, ha már egyszer beszegődött, a megállapított időben szolgálatba kell, hogy lépjen... Hátha esetleg a szolgálati idő alatt a cseléd útlevelet kér? Az elszegődött cselédnek a szolgálati idő alatt útlevelet kiadni nem szabad. Csak akkor, ha ebbe a gazda beleegyezik.*) *) Jegyzet: A szerződés megkötése után a gazda köteles a cselédtől a cselédkönyvet átvenni. Vagy ha a cselédkönyv még az előbbi gazdánál volna, akkor az uj gazda köteles magához venni az elbocsátó bizonyítványt, melyet a cselédnek a régi gazda adott. A szomorú következmények . . . Hogy mi következményei és pedig szomorú következményei lesznek az arató-sztrájknak, azt előre kiszámítani, megmondani alig lehet. De a jelekből Ítélve, bizony csak sajnálni lehet azon munkásokat, kik még ma sem akarják aláírni a szerződéseket vagy már késő, hogy aláírják. íme egyik jel, egyik szomorú következménye a vonakodásnak: Aratógépek. Makóról jön e hir: E napokban érkezik Makóra 120 darab aratógép, melyeket a csanádmegyei nagybirtokosok rendeltek meg a teljesíthetetlen mezőgazdasági bérkövetelések miatt előállható munkáshiány pótlására. A csanódmegyei nagybirtokosok közül 38-an mintegy 50.000 holdnyi érdekeltséggel aratógép szövetkezetét alkottak, mert a munkások bérkövetelései saját érdekeit fenyegették. A szövetkezet tagjai egyelőre öt gazdasági év tartamára egyesültek és kis holdanként 40 fillért fizetnek az aratógépek árának törlesztésére. Ha a viszonyok öt év múlva is ilyenek lesznek, úgy az egyesület továbbra is fenmarad, de jó viszonyok esetén a szövetkezet feloszlik. A 120 darab gépet Makó, Mezőhegyes, Battonya, Mezőkovácsháza, Nagylak, Királyhegyes községek között osztják meg, ahol a munkáshiány a legerősebben fenyeget. Ki fogja kárpótolni az elveszett munkaerőt, elveszett kereseteket? Erre legyen, aki felel és aki — megnyugtatóan felel. O Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat!
