Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-04-14 / 15. szám

120 MAGYAR FÖLDMIVELŐ észlelt legmagasabbnál 2—3 méterrel alacsonyabb, védeke­zés még eddig sehol sem folyik. A Bodrogon az eddig is­mert legmagasabbat megközelítő vízállás mellett Csaptól Sárospatakig a Bodrogközi Társulat védekezik. A védtöltés a mai vízállás fölött 1'2—1*5 méter magasságú. jA Bodrog mellékfolyóját képező Ondava és Tapoly folyóknál a Felső­bodrogi Társulat hasonlóan védekezik. A Szamoson és a többi mellékfolyókon védelmet igénylő árvíz nincs. A Her- nádon az árvíz pedig az eddig ismert legmagasabbnál U20 méterrel alacsonyabb. Genes és Zsadány községek közt a völgy egyes részeiben elöntve, de említésre méltó károso­dás még nem történt. — Ajándék a királynak. Sajátságos ötlete támadt királyunk egy hfl alattvalójának. Régebb idő óta énekre tanított egy csizmadarat és azt nagyszombaton el- küldötte ó felségének ajándékba. A madár kalitkába volt zárva és küldője, aki nem nevezte meg magát, levelet mel­lékelt, amelyben alázattal kéri a királyt, hogy fogadná ke­gyesen az ajándékot. A madár pompás kiejtéssel énekli a »Vig özvegy« összes énekszámait. Ö felsége, amikor a cso­dálatos madár küldetéséről értesítették, magához hozatta a csízt, amelyet azután vagy egy óra hosszáig tartott lakosz­tályában. Azután pedig kiadta a rendeletet, hogy a szép énekest a lainzi várkastélyba vigyék, ott lakó unokáinak. — Tiiz Abaujban. Kassáról jelentik, hogy Abauj-Tornamegye több községében tűz pusztított. Alpár községben, a hol több épület pusztult el. A kár jelentékeny, de biztosítás utján megtérül. Ugyancsak Abaujkér község­ben négy ház. leégett. A lángok közül sikerült kimenteni egy beteg embert, de egy csecsemő a lángok martaléka lett. Abaujtihany községben tűzvész következtében két csűr, két pajta és egy istálló elhamvadt. A tűz tovaterjedését a kassai tűzoltóság akadályozta meg. — Elitéit kivándorlási ügynök. Aradon és környékén napok óta üzérkedett Kirsz András németországi kivándorlási ügynök, a ki a német földmunkások közvetítő szövetségének középponti hivatala képviseletében Ameri­kába és Németországba csábította a munkásokat. A napok­ban letartóztatták. A rendőrségen azt mondta, hogy most a bácsmegyei Kulából jött, a honnan harminc munkást kül­dött Amerikába. Több ezer koronát találtak nála, a melyet kivándorlási célokra kapott a német szövetségtől. A ren­dőrség tiz napi elzárásra és kétszáz korona pénzbüntetésre Ítélte kivándorlásra való csábításért. gával mindent, mit útjában talált. Óriás gerendákat iszonyú erővel csapolt a házak falához. De ami legmeginditóbb: sokan halálukat lelték a hullámok között. Beszéltem sza­vahihető emberrel, aki saját szemével látta, amint egy úszó gerendán három honfitársunkat sodorta el a tajtékozó hullám. Egy másik ember pedig szemtanúja volt annak, midőn egy édesanya, gyermekét öléből volt kénytelen ki­engedni. hogy saját életét megmentse. Egy másik család köréből a tizenkét éves fiút ragadták magukkal a hullámok. Egy tiszakerecsenyi ember is alábukott a hullámokba. Ki tudja, hol veti föl a viz szegénynek holttestét. Azt hiszik itt, hogy legalább huszonöt áldozata van a mc.-keesporti árvíznek. Mc.-Keesport alsó részén az utcák siralmas lát­ványt nyújtanak. Elképzelhetetlen össze-visszaságban mat­racok sokasága, sárral bevont varrógépek, divánok és bútorok, összetört kályhák, képek s háztartási eszközök értéktelenné vált roncsai vannak fölhalmozva. Mindenki ott őrzi az utcán és siratja a maga szegénységének romjait. NEVESSÜNK!!! Nem siettek! — Ki halt meg kegyelmeteknél ? — kérdik Márton gazdától. — Az anyjukom. — Lám, lám, sokáig volt beteg ? — Elég sokáig. — Aztán hivtak-e orvost? — Mostanig nem. De ha rosszabbul lett volna, hát hittunk volna. * Kivágta magát. Egy királylyal egyszer baleset történt. A kocsi a benne ülő királylyal felfordult. A király bizony haragudott és méltán. A kocsis nyugodtan végig hallgatta a szidást... aztán csak annyit kérdett: — Hát felséges uram sohasem vesztett csatát ? A király elnevette magát és a kocsisnak — meg­bocsátott. Amerika ^,rviz az amerika* magyarok vá­rosában. Az »Amerikai Magyar Népszava« egyik utóbbi számában Harsányi Sándor hornes- teadi ev. ref. lelkész a következőket Írja arról a rettenetes pusztításról, amelyet a Monongahela folyó áradása okozott a magyarlakta vidéken; Toll leírni, emberi ajak elbeszélni nem tudja a haragvó hullámok által végzett rettenetes pusztítást, amelynek szintere volt a minap a Monongahela völgye általában és különösen a mc.-keesporti magyar ne­gyed. A szó szoros értelmében földönfutókká lettek százan meg százan, Ínségbe, nyomorba jutottak mindenféle nem­zetiségiek közül egész családok, elveszítették egymást azok, kik még néhány nappal ezelőtt a fenyegető veszedelmet nem is sejtve, boldog gondtalanságban, nyugodtan éltek együtt. A mc.-keesporti magyar negyed eltűnt a föld színé­ről, A pusztító árvíz elsöpörte a magyar virágos házakat. Ahonnan vig zene, jókedv hangjai hallatszottak, ma nyö­gés és fájdalom sóhajait verik vissza a romok. Hihetetlen rombolást vitt végbe az akadályokra nem találó pusztító elem : a fékevesztett áradat. A magyar negyed Mc.-Keesport legkevésbbé védett helyén a folyó partján terül el. A leg­első vizáram tehát a pusztítás nyomát itt hagyta maga után. Ami legkétségbeejtöbbé tette a helyzetet, az volt, hogy *a folyam kitörése éjjel jött, amikor az emberek legnagyobb része nyugodtan pihente napi fáradalmait. Sokan, mire fölébredtek, a menekülés minden útját elzárva látták ma­guk körül. Az utcákra teljes lehetetlen volt menekülni, mert ott 10—14 láb magas volt a vízállás. A földszinti la­kásokban a szoba tetejéig is ért a viz. A bútort kihordani nem volt idő. Mindenki örült, ha életét biztosságban tud­hatta. Eközben óráról-órára nőtt a veszedelem. Mentőcsónak gyér számban volt kéznél. A tajtékozó áradat sodort ma­Azok sokkal okosabbak... Egy előkelő hölgy dicsekedett, hogy ő istentagadó. Mikor végre a társaság a hölgy idétlen kifakadásain meg- ütődött, hetykén igy szólt: — Nem hittem volna, hogy ilyen művelt háznál csak magam legyek, ki Istenben nem hisz. — Téved asszonyom — felelt erre a háziasszony — téved, ha azt gondolja, hogy maga van. Lovaim, kutyáim, macskáim szintén kegyeddel tartanak, de azok sokkal oko­sabbak, hogy sem ilyesmivel dicsekedjenek. ür Jo pálya. — Olyan pályát szeretnék a fiamnak, melyen gyor­san lehet előre jutni. — Adja be a villamos vasúthoz kocsisnak. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Cs. K. A gyermekeknek nincs joguk ahoz, hogy élet­ben levő szülőiktől a rájuk eső örökséget kikérjék. Ehhez csak akkor lesz jussuk, ha a szülők meghaltak. Ha azonban már a gyermekek nevén van az ingatlan és tulajdonjoguk nincs korlátozva, akkor rendelkezhetnek az ingatlannal. Ilyesmit azonban tisztességes gyermekek nem cselekszenek. Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletek­ben a „Magyar Földművelő“-t! MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.

Next

/
Thumbnails
Contents