Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-04-14 / 15. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 115 Pedig hihetetlen számú kifizetett adó és illetékteher nyomja az adózó magyar polgá­rok ingatlanait. Kérjük szeretettel a pénzügy miniszter urat, szíveskedjék azonnal elrendelni ez igazságta­lanság teljes és gyors reperálását. Ami legnagyobb bajunk. Hej, baj a baj. A legkisebb baj is nagyra nő­het a múló idővel. Sebeket osztogat az élet. A cse­kélyke sebek néha oly makacs, veszedelmes bajokká fajulhatnak, hogy azokat semminemű orvosság nem képes behegeszteni. A test sebei ha fájók, ha sajognak is, ezeket könnyebben elviselhetjük, mint a lélek s a szivén ütött sebeket. Nem is a testi sebeket célozzuk mi jelen Írásunkkal, hanem a leiken, a szivén ütött oda bevésődött, kitlrölhetlen, öröknyomu sebeket; me­lyek az idő múlásával csak vénülnek, kiállhatla- nabbá fajulnak. Mi magyarok annyi tenger sok sebtől vérzünk, hogy méltán elmondhatjuk a kesergő költővel eme régi, de éppen reánk illő szomorú, valóban megren­dítő szavakat: — Isten csudája, hogy még él e földön ma­gyar nemzet! Ez valóban nagy csuda. Nemzetünk ezer éves életét csak a Gondviselő Isten nagy kegyelmének köszönhetjük. Gyarlóságunkban, tespedésünkben, és a büntetésért égbekiáltó nagy vétkünkért, a test­vérharcokért egyedül az Isten kegyelme irgalma- zott. Kivánhatunk-e ennél nagyobb áldozatot?... Nem, soha nem !... És ezeket a sajgó sebeket — nem mondjuk, hogy minden egyes esetben, de a legtöbbször — mi magunk ütöttük szivünkön, embertestvéreink s igy a nemzet szivén is. Ebben a dicstelen, sorvasztó munkában nem csekély szerepet játszik a bizalmatlanság és az egy­mással való nemtelen nemtörődés. Sőt egész világo­san kiviláglik már a múlt idők történetéből, hogy ez ami legnagyobb bűnünk, bajunk. Amig körülöttünk, a velünk együtt élő, egy le­vegőt szívó más nemzetiségű népek tudnak lelke­sedni, egymással kezet fogva, bizalmasan munkál­kodni ; addig mi, kik a többséget s számottevően a nemzeti jelleget képviseljük, nem tudjuk, — talán nem is akarjuk — megérteni egymást. Ez magában véve olyan nagy baj, mit ha meg nem szüntetünk, akkor Isten legyen irgalmas-kegyel- mes ennek a népnek. Elég szomorúan hangzik fü­lünkbe e szörnyű vád: — Átok verte meg a magyart, mert az soha össze nem tart. Ez már nagyon régi átok. Régebbi, mint ami legnagyobb bajunk. Ettől szabadulni kell! De ami fejére teszi legnagyobb bajunknak a koronát, az, hogy mi magyarok egymással bizalmat­lanok vagyunk s nem törődünk még saját magunk­kal sem úgy, amint kellene. Hideg vérrel, átkos kö­zönnyel nézzük a nemzetiségek testvéries mozgal­mát. Mi alig mozgunk, azt hisszük, hogy a föld biz­tosan áll talpunk alatt. Pedig a föld mozog. Minke is serkent. A költő által lefestett magyar nemesek kora lejárt. Nem lehet tovább vesztegelnünk, pi­pázva, szóval meghányni-vetni dolgunkat, bajunkat. Tenni kell már komolyan saját legnagyobb bajunk ellen. Össze kell tartanunk! A megindult szervezkedés örvendetes eredmé­nyeket mutathat fel kerületenként és összesen. Nagy, hatalmas erő rejlik a szervezkedésben. Ezt már ta­pasztaltuk is. A szervezkedés, összetartás dönti le azt a nagy válaszfalat, melyet a közöny emelt a magyar nép közé. Kezdünk egymással törődni. így van ez rend­jén. Még most úgyszólván a kezdeten vagyunk. De ha igy haladunk, akkor biztosítékot rakunk a jövő nemzedék talpa alá s mi sem leszünk kénytelenek legnagyobb bajunk mialt tehernek nézni az életet. Mert földi vándorlásunk idejét a szereleten épült kölcsönös bizalom s egymásért folyó közös munka felderíti, mosolygóvá teszi. Egy jövendő jobb korszak reményében várjuk sorsunk jobbrafordulását. Bárcsak ne késne sokáig !... Igazmondó. Milyen lesz az időjárás ? Meteor írja leg­újabban : Csak április végével várható csapadék, amely, ha nem megyen át erős szelekbe, akkor május hava még elég csapadékot hoz és pedig zi­vataros esőktől eredőt. Ellenben ha április vége is száraz szelekkel bővelkedik, úgy ezen jelleg érvé­nyesül május havában is, miután a Napon ily jelegű befolyások keletkeztek és a bolygók száraz, meleg befolyását segítik elő az egész hónapban. Elleneseiben május havában csapadék, különösen a 7-ik csomó­pont körül jöhet elé lehűléssel, ezt követőleg pedig zivataros jelleggel. Az Árpád-emlékünnep. Árpád halálának ezeréves évfordulója alkalmából rendezendő ünnep ügyében emlékiratot adtak át Wekerle Sándor mi­niszterelnöknek. Ez a memorandum kiemelte az ünneplés szükségességét, leírja az ünnepély külső­ségeit, majd tizenkét pontba foglalja azokat a kö­veteléseket, melyek az alkalom méltó megünnep­lésének legfontosabb mozzanatai. E pontok a követ­kezők : Az állam és a társadalom közös munkájával teremtessék egy nagy visszatelepítési alap, Árpád nevére, idegenbe szakadt véreink visszaszerzésére s a visszatelepítés ügye törvényhozásilag rendez- tessék. Állítsanak fel az ország fővárosában s más kulturális központokon országos lelencházakat. Lé- tesittessék egy nagy országos intézet ipari és föld­műves munkások munkanélküliség esetén való se­gélyezésére. Az ingyenes jogvédelem törvényhozás utján intézményesen szerveztessék. Állíttassák fel ezer »Árpád« elemi iskola. Mondassák ki törvény- hozás utján a teljesen ingyenes oktatás az összes állami tanintézetiben, az oktatás minden fokán, vagyontalan szülők tehetséges gyermekei részére. Állitassanak fel művészi és irói otthonok. Munkács vára használtassák fel valami kulturális nemzeti célra. Készíttessenek Árpád fejedelemre s általán

Next

/
Thumbnails
Contents