Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-14 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 115 Pedig hihetetlen számú kifizetett adó és illetékteher nyomja az adózó magyar polgárok ingatlanait. Kérjük szeretettel a pénzügy miniszter urat, szíveskedjék azonnal elrendelni ez igazságtalanság teljes és gyors reperálását. Ami legnagyobb bajunk. Hej, baj a baj. A legkisebb baj is nagyra nőhet a múló idővel. Sebeket osztogat az élet. A csekélyke sebek néha oly makacs, veszedelmes bajokká fajulhatnak, hogy azokat semminemű orvosság nem képes behegeszteni. A test sebei ha fájók, ha sajognak is, ezeket könnyebben elviselhetjük, mint a lélek s a szivén ütött sebeket. Nem is a testi sebeket célozzuk mi jelen Írásunkkal, hanem a leiken, a szivén ütött oda bevésődött, kitlrölhetlen, öröknyomu sebeket; melyek az idő múlásával csak vénülnek, kiállhatla- nabbá fajulnak. Mi magyarok annyi tenger sok sebtől vérzünk, hogy méltán elmondhatjuk a kesergő költővel eme régi, de éppen reánk illő szomorú, valóban megrendítő szavakat: — Isten csudája, hogy még él e földön magyar nemzet! Ez valóban nagy csuda. Nemzetünk ezer éves életét csak a Gondviselő Isten nagy kegyelmének köszönhetjük. Gyarlóságunkban, tespedésünkben, és a büntetésért égbekiáltó nagy vétkünkért, a testvérharcokért egyedül az Isten kegyelme irgalma- zott. Kivánhatunk-e ennél nagyobb áldozatot?... Nem, soha nem !... És ezeket a sajgó sebeket — nem mondjuk, hogy minden egyes esetben, de a legtöbbször — mi magunk ütöttük szivünkön, embertestvéreink s igy a nemzet szivén is. Ebben a dicstelen, sorvasztó munkában nem csekély szerepet játszik a bizalmatlanság és az egymással való nemtelen nemtörődés. Sőt egész világosan kiviláglik már a múlt idők történetéből, hogy ez ami legnagyobb bűnünk, bajunk. Amig körülöttünk, a velünk együtt élő, egy levegőt szívó más nemzetiségű népek tudnak lelkesedni, egymással kezet fogva, bizalmasan munkálkodni ; addig mi, kik a többséget s számottevően a nemzeti jelleget képviseljük, nem tudjuk, — talán nem is akarjuk — megérteni egymást. Ez magában véve olyan nagy baj, mit ha meg nem szüntetünk, akkor Isten legyen irgalmas-kegyel- mes ennek a népnek. Elég szomorúan hangzik fülünkbe e szörnyű vád: — Átok verte meg a magyart, mert az soha össze nem tart. Ez már nagyon régi átok. Régebbi, mint ami legnagyobb bajunk. Ettől szabadulni kell! De ami fejére teszi legnagyobb bajunknak a koronát, az, hogy mi magyarok egymással bizalmatlanok vagyunk s nem törődünk még saját magunkkal sem úgy, amint kellene. Hideg vérrel, átkos közönnyel nézzük a nemzetiségek testvéries mozgalmát. Mi alig mozgunk, azt hisszük, hogy a föld biztosan áll talpunk alatt. Pedig a föld mozog. Minke is serkent. A költő által lefestett magyar nemesek kora lejárt. Nem lehet tovább vesztegelnünk, pipázva, szóval meghányni-vetni dolgunkat, bajunkat. Tenni kell már komolyan saját legnagyobb bajunk ellen. Össze kell tartanunk! A megindult szervezkedés örvendetes eredményeket mutathat fel kerületenként és összesen. Nagy, hatalmas erő rejlik a szervezkedésben. Ezt már tapasztaltuk is. A szervezkedés, összetartás dönti le azt a nagy válaszfalat, melyet a közöny emelt a magyar nép közé. Kezdünk egymással törődni. így van ez rendjén. Még most úgyszólván a kezdeten vagyunk. De ha igy haladunk, akkor biztosítékot rakunk a jövő nemzedék talpa alá s mi sem leszünk kénytelenek legnagyobb bajunk mialt tehernek nézni az életet. Mert földi vándorlásunk idejét a szereleten épült kölcsönös bizalom s egymásért folyó közös munka felderíti, mosolygóvá teszi. Egy jövendő jobb korszak reményében várjuk sorsunk jobbrafordulását. Bárcsak ne késne sokáig !... Igazmondó. Milyen lesz az időjárás ? Meteor írja legújabban : Csak április végével várható csapadék, amely, ha nem megyen át erős szelekbe, akkor május hava még elég csapadékot hoz és pedig zivataros esőktől eredőt. Ellenben ha április vége is száraz szelekkel bővelkedik, úgy ezen jelleg érvényesül május havában is, miután a Napon ily jelegű befolyások keletkeztek és a bolygók száraz, meleg befolyását segítik elő az egész hónapban. Elleneseiben május havában csapadék, különösen a 7-ik csomópont körül jöhet elé lehűléssel, ezt követőleg pedig zivataros jelleggel. Az Árpád-emlékünnep. Árpád halálának ezeréves évfordulója alkalmából rendezendő ünnep ügyében emlékiratot adtak át Wekerle Sándor miniszterelnöknek. Ez a memorandum kiemelte az ünneplés szükségességét, leírja az ünnepély külsőségeit, majd tizenkét pontba foglalja azokat a követeléseket, melyek az alkalom méltó megünneplésének legfontosabb mozzanatai. E pontok a következők : Az állam és a társadalom közös munkájával teremtessék egy nagy visszatelepítési alap, Árpád nevére, idegenbe szakadt véreink visszaszerzésére s a visszatelepítés ügye törvényhozásilag rendez- tessék. Állítsanak fel az ország fővárosában s más kulturális központokon országos lelencházakat. Lé- tesittessék egy nagy országos intézet ipari és földműves munkások munkanélküliség esetén való segélyezésére. Az ingyenes jogvédelem törvényhozás utján intézményesen szerveztessék. Állíttassák fel ezer »Árpád« elemi iskola. Mondassák ki törvény- hozás utján a teljesen ingyenes oktatás az összes állami tanintézetiben, az oktatás minden fokán, vagyontalan szülők tehetséges gyermekei részére. Állitassanak fel művészi és irói otthonok. Munkács vára használtassák fel valami kulturális nemzeti célra. Készíttessenek Árpád fejedelemre s általán
