Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-07 / 14. szám
106 MAGYAR FÖLDM1VELŐ A német birodalmi kancellár — a mezőgazdaságról. Rövidesen már megemlékeztünk arról a hatalmas beszédről, melyet Billow herceg, német birodalmi kancellár a mezőgazdasági tanács lakomáján mondott. Nem tudjuk megállani, hogy újra vissza ne térjünk e beszédre. Mert ugyan Németországban mondotta el a hatalmas kancellár e beszédet, a németeknek szólott, de kell, hogy ez a szózat ami lelkűnkben is hatalmas visszhangra találjon. Kell, hogy megérintse azoknak elfogult lelkét is, kik a magyar mezőgazdaságot ma sem tudják méltányolni. Akik irigykedve és kicsinyes, sivár gondolkodással ítélnek meg minden por- szemnyi áldozatot, amit a kormányzat a mezőgazdaság oltárára úgyszólván kierőszakol. Mikor e beszédet elolvastuk és olvassuk most is, önkénytelenül keserű visszaemlékezés fogja el szivünket. Hol állana ma, az európai államok közt kiválóan és első sorban földművelő állam, Magyarország, ha államféríiai a múltban felfogták volna helyzetét és agrár voltának mélységes jelentőségét. Ha nem tekintették volna a földművelést, a gazdaságot olyan mostoha gyermeknek, kiket csak tűrnek és használnak, lévén még ennek a mostoha gyermeknek jó fejős tehene, melyet ugyancsak ki lehet szipo- lyozni. A magyar államférfiak legtöbbje elbódult a szabadipar, a gyárak meg a jó Isten tudja mi minden divatos áramlat felfújásában. Semmi érzékük, politikai belátásuk és semmi bölcsességük nem volt arra, hogy két kézzel ragadják meg a magyar mező- gazdaságot. Ezt az ősi aranybányát, ezt a folyton megfrissithető ősforrást, mely a reá fordított legkisebb áldozatot kiszámithatlan kamattal öntötte volna vissza. így mostoha módra is hosszú időkön keresztül táplálta az országot. Hordozta, viselte a legiszonyatosabb terheket. Adta az államnak, a kereskedelemnek, az iparnak a maga adóját. Sőt teljesítette az ország bódulatos lukszusát is. Ezt senki letagadni ne merje! És mikor ezt a mostohát már jól kiszipolyozták, mikor már az a jó fejős tehén majdhogy össze nem esett: akkor adott a jó Isten hazánknak gondolkodó, ébredő férfiakat, akik végre mezőgazdaságunkra és a gazda-népre vetették figyelmüket, munkájukat, önfeláldozásukat. Szégyen le is Írni, hogy mennyi gúnyt, mennyi kicsinylést kellett elszenvedniük azért, mert merték hangoztatni a mezőgazdaság érdekeit, mert követelték, hogy ennek az agyonnyomorgatott mezőgazdaságnak is juttassanak végre egy kis kenyérmorzsát. Mennyi támadást, küzdelmet kellett kiállania Darányi miniszternek is, mikor nyíltan kezdette gazdasági politikáját hangoztatni. A féltékenység mennyi sziszegő kígyójának kell még ma is fejét összetörni, hogy a mezőgazdaság érdekeit oda vihessük, ahova az való. Az ország legmagasabb érdekeinek elsejéhez. Olvassák és olvassák ezek a nagy agrár-gyűlölők és gúnyolok Bülownak, a német birodalmi kancellárnak bátor és nyílt beszédét és szégyeljék magukat. Aki azt hirdeti, hogy csak akkor virágzik az ipar, ha a mezőgazdaság már fellendült. A német kormány — és ezt büszkén mondja — érti és elismeri a mezőgazdaság jelentőségét és aszerint cselekszik. Nincs áldásosabb — irta saját birtokának kapujára a hatalmas kancellár — és nincs is méltóbb az emberi szabadsághoz, mint a földmivelés. Ha ez igy van Németországban, menynyivel inkább kell, hogy nálunk is elismerjék a mezőgazdaság vezető képességét. A birodalmi kancellár erős leckét adott nekünk is, illetőleg azoknak, akik konok fővel még ma se’ akarják elismerni, hogy Magyarországon virágzó gazdaság nélkül sem kereskedelem, sem ipar fejlődéséről szó sem lehet. A hosszú élet titka. Mecsnikov tanár, a párisi Pas- teur-intézet igazgatója, érdekes nyilatkozatot tett egy hírlapíró előtt a hosszú élet titkáról. Eszerint legelső sorban is a táplálkozásra kell nagy súlyt helyezni. A legjobb és legegészségesebb ital, Mecsnikov véleménye szerint, a forralt viz és azt állítja, hogy ha az ember hozzászokik, jobban Ízlik, njint akár a bor, vagy a sör. Tejet is csak forralt állapotban igyék az ember. Különös gondot kell fordiA legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------:------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,------------- . BTJIDAIPIEST. ■■ ■ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.
