Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-18 / 11. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 86 azután bedörzsöljük felületüket (a vas felületet több­ször is) az edzőszerrel és a folyadékban lehűtjük. Fémnek köre vagy fára való ragasztása. Féme­ket fára vagy kőre a következő szerrel ragasztunk: 4 rész fekete szurkot és 1 rész viaszkot feloivasz- tunk és összekeverünk; e keverékhez pedig 1 rész krétaport adunk. A fémet ragasztás előtt fel kell melegíteni. Rozsda eltávolítás. A rozsdát legkönnyebben úgy távolíthatjuk el, hogy a rozsdás felületet lemos­suk olajjal s utána száradni hagyjuk. A teljes meg- száradás után a rozsdás helyet ammoniákos vízzel benedvesitelt ruhával addig dörzsöljük, mig a be­dörzsölt rész egészen megszárad. Ha azonban a rozsda már annyira beleette magát, hogy ezen eljá­rással el nem távolítható, akkor a rozsdás helyet hígított hydrochlorsavas ruhával dörzsöljük s utána a bedörzsölt helyet polírozzuk. Ezen eljárást minden fényes vasfelületnél alkalmazhatjuk. Az aranka irtásának legjobb módja. Min­denféle próbálgatások után végre is legjobbnak bi­zonyult az araakás foltokat a here-félékből tűzzel pusztítani el. A gazda leghelyesebben úgy jár el, ha az első kaszálás után úgy a vöröshere-, mint a lucerna-táblán nyomban kitűzi a foltokat. Legcél­szerűbb fajmaiba állítani a cselédséget és mind­egyiket utasítani, hogy a talált foltokat Llünően jegyezze meg. Legjobb mindjárt egy szalmacsóvát dobni a foltba. Ha ez megtörtént, álljon elé a szal­más szekér és hányja le a meggyujtandó szalmát, a mit 20—30 cm. vastagságban kell a foltra teríteni, úgy, hogy jól elfogja a foltot s inkább valamivel széjjelebb terítse, mint szűkén. Ez a szalma nyom­ban meggyujtandó. Az igaz, hogy ekként folt kelet­kezik, amelyen néha kihajt a here, néha nem, de ha nem túlságos a koszosodás, ez a kár jelentékte­len, s az aranka továbbterjedése meg van akadá­lyozva. A nyert mag pedig tiszta. Ez a fődolog. Malacok hasmenése. Ha a malacoknak has­menésük van, meg kell változtatni úgy a koca, mint a malacok ételét. Az ól és a vályú desinficá- landók vagy egy más fertőtlenített ólba viendők át. Tejet nem, hanem csak magvas ételt kell nekik adni. Tiszta, száraz szalma-almot kapjanak. Köles vetőmag. Lényegében véve nem okoz különbséget, vájjon a termelésre veres-sárga vagy szürke magvu kölest használunk-e, mert magja kop­tatott állapotban kerül úgy is forgalomba. Egy kis különbség annyiban található ezen háromféleség között, hogy a veres magú a szárazságot legjobban tűri, miért is a mi klimatikus viszonyaink között ez érdemel elsőbbséget s a gyakorlatban tényleg ezt termesztik a legnagyobb mennyiségben. A szalma értékét tekintve, különbség e háromféleség közt nem igen van; mindegyik jó takarmányt ad, feltéve, hogy meg nem penészedik, mire a köles szalmája különösen hajlandó. Ezen körülményre a magvas köles betakarításánál ügyelni kell, s tagadhatatlan, hogv a zsombolyázásnak épen ezen szalmaféleség­nél vészük nagy hasznát. Emlékeztető. Vásárok: 18-án: Békés, Budapest, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Mező­kövesd (á), Nagyvárad (á), Temesvár (1.), Tiszaföldvár, Újvidék, Zirc (á). 19-én : Ácsa (Bodrog), Alhó (Vas), Alsó­domboru. Apátfalva (Borsod), Apc (Heves). Avas-Felsó- falu (Szatmár), Babocsa, Bártfa, Bátlaszék, Budapest, Csákvár, Egervár, Felvinc, Gács, Ipolyság (á), Jánosháza, Kalocsa, Kanak, Kapuvár. Kismarton. Mátészalka, Me­zőkövesd, Munkács, Nádasd, Nagybánya, Nagyigmánd, Nagyröce. Nagyvárad, Nyitra, Olaszliszka, Privigye, líó- zsahegy, Siklós (á.), Szcpesváralja (á.), Temesvár. Tisza­földvár, Tokaj, Zayugróc, Zirc, Zsombolya. 20-án : Budapest, Erdószentgyörgy (á.), Gács, Ipolyság, Lajos- komárom,'Munkács, Murányalja, Nagybánya, Nagymaros, Nagytapolcsány, Nagyvárad, R zsnyó, Siklós (á.), Sümeg, Szatmár-Németi (á.), 21-én: Budapest, Csap (Ung), Erdő- szentgyörgy,] Garamszóllős (á.), Hajdúnánás, Homonna, Hőgyész, Kápolnás, Lajoskomárora, Margita, Siklós, Szat­márnémeti, Székelyudvarhely. 22-én : Bácsföldvár, Buda­pest, Garamszöllös, Homonna-Károlyfalva, Margita, Püs­pökladány, Székelyudvarhely, Szepesváralja, Szilágy- sornlyó, Verebély. 23-án : Budapest, Károlyfalva, Lipótvár, Margita (á.), Szilágysomlyó. 24-én : Bodzásujlak, Károly­falva. 25-én : Battonya, Cibakháza, Illává, Jászberény, Kiskunhalas, Mártonvásár, Ócsa, Töröbecse, Trencsén, Turkeve, Ujverbász, Zombor. 26-án : Battyánfalva (Vas), Breznóbánya, Cibakháza, Dárda, Dunaföldvár, Erzsébet­város, Jászberény, Ivabosvár, Kiskunhalas, Marcali, Mártonvásár, Miske, Nagykapus, Ócsa, Perbete, Uj­verbász, Zenta. 27-én : Balkány (Szabolcs). Dunaföldvár, Holies, Pápa. 28-án: Aszaló (Abauj), Egerhát, Felka, Felsőlendva, Igló (á ), Lőcse (á.), Pápa. 29-én: Egerhát, Füzesgyarmat, Igló, Köbülkut, Nyirbátor. 30-án: Arad (á.), Felsőbajom (á.), Füzesgyarmat. Héjjasfalva (N.-Kü- küllő), Komját (á.). Lőcse, Németbogsánv. 31-én: Arad (á.), Makó (á.). Németbogsány, Tápiószele. HÁZI-ASSZONY. A palántaültetés. Mikor a káposzta-, kel-, karalábé-palánták már eléggé megerősödtek, mikor négy-hat levélben vannak, rendes helyökre ültetjük ki. Tudvalevő, hogy a palánták nem egyformán fej­lődnek, a kiültetésre előbb az erősebbeket válasz- szűk ki. vagyis azokat, amelyek minél rövidebb de­rekúak es terebélyesek. Ha száraz a föld, a palán­ták kiszedése előtt a földet meglocsoljuk, bogy a gyökerek meg ne szakadozzanak és rajuk föld ma­radjon, mert földcsomóval a megéledés biztosabb. Száraz időben a palántáknak szánt helyet is meg­öntözzük és pedig legcélszerűbb az öntözést délben megtenni, hogy estére a föld megszikkadjon. Esti vagy borús idő legalkalmasabb a kiültetésre. Hogy a palánták terjedhessenek és rendesen kifejlődhes­senek, elegendő hely kell. A nyáriakat sűrűbben, az őszieket, télieket ritkábban kell ültetni. A palánták egymástól való távolsága inkább nagyobb, mint ki­sebb legyen. Ha a helyet, mig a palánták kicsinyek, föl akarjuk használni, üttessük be olyan zöldséggel, melyet korán ki lehet szedni, például a salátával. A palánták közötti hely az által is növekszik, ha az ültetést ötös kötésben végezzük. Minden palántának csináljunk rendes lyukat akár ujjunkkal, akár ül­tető-fával s ha a gyökerek igen hosszuk, csípjünk el belőlük, hogy a lyukba meghajolva ne essenek, a földet pedig erősen nyomjuk ujjainkkal a tőhöz, hogy a palánták egyenesen álljanak, hogy a föld a gyökerekhez tapadjon. A meg nem fogamzott palán­tákat azonnal ki kell cserélni, hogy amint mond­ják, a foltozás utolérhesse a többit. Amint a palán­ták jól ellevelesedtek, megkapáljuk. Minden további kapálás mélyebbre essék. Száraz időben az öntö­zést ne mulasszuk el.

Next

/
Thumbnails
Contents