Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-11 / 10. szám

Hétről-hétre.

Lesz-e képviselő-választás és mikor? Kitudna e kérdésre biztos feleletet adni. A bonyodalom nem hogy csendesednék az országban, de nőt- tön-nő. De mégis sokan reméllik, hogy a törvényes időn belől meg lesz a képviselőválasztás. Hogyan? Azt is kombinálják, találgatják az újságok. Kossuth szózatot intézett választóihoz. Ebből a szózatból is az érzik ki, hogy Kossuth bízik abban, hogy a törvénytől megszabott időben kiírják a választást.

Aki keresi a kibontakozást. Bánffy egykori miniszterelnök nyílt levelet intézett szegedi választóihoz. Ebben Bánffy, az uj párt vezére erősen hirdeti, hogy az uj választás a kellő időben megleszen. És abban találná ő — már mint Bánffy a kibontakozás lehetőségét, hogy kapcsoljuk ki a katonai kérdést egészen. Ily alapon reméli, hogy megteremti a kibontakozást és hogy az uj párt a választásokon hatalmas táborrá fog nőni. Az újságok híradása szerint azonban ilyen kibontakozás lehetőségét sem Bécs- ben, sem itthon éppen nem tartják valószínűnek.

A uj párt vezére a vezérlő bizottságból kilépett. Bánffy Dezső az uj párt vezére Kossuth Ferenchez intézett levelében bejelentette, hogy a vezérlő-bizottságból kilép. Hogy egyedül, vagy pártjával együtt és az egész koalíció (szövetk. ellenzékből) lépett-e ki — azt nem említi. De az újságok ebből is kilépettnek tekintik. Hogy az uj párt milyen irányt fog követni, közelebb válik meg.

Uj miniszterek. A király Tost Gyulát vallás- és közoktatásügyi, Hegedűs Ferencet pénzügyi és Papp altábornagyot honvédelmi miniszterré nevezte ki. Báró Feilitzsch Arthur földmivelésügyi miniszternek belső titkos tanácsosságot adományozott.

A jó emberek szövetsége.

— Darányi Ignác megnyitójából a Magyar Gazdaszövetség előadásai előtt. —

Egy kiváló egyházi férfiú mondotta, hogy azok közt, akik vallásos emberek, bármely

különböző felekezeteken legyenek is, van egy nem irotl szövetség, Ezen szövetség tagjai heterogén (külön váló) felekezeteik dacára közelebb állnak egymáshoz a lelkivilágban, mint ugyanazon felekezet vallásos és vallástalan tagjai.

Innen veszem a példát: van egy más szövetség is s ez a jó emberek nem Írott szövetsége. Ebbe a szövetségbe mindenki beléphet. Nincs ez osztályhoz, felekezethez, nemzetiséghez kötve. Jót tenni lehet még a legszerényebb közben is. „A koldus, pór, szegény bár észrevétlen dolgozik a hon területén.“ Ha a gonoszok oly hamar megtalálják egymást, a kapzsi érdekek olyan gyorsan tudnak mások kizsákmányolására szövetkezni: hol van az megírva, hogy épen csak a jó emberek működjenek elszigetelten egy olyan korszakban, amelyben számbavehető eredményt elérni csak egyesüléssel és szövetkezéssel lehet.

De kérdem, hogyan határozzuk meg a jó ember fogalmát?

Talán ebben is sok eltérés van a felfogások között. Van, aki jó embernek tartja azt, aki sohasem volt bezárva, vág}" aki a törvény szakaszai ellen sohasem vétett. A másik azt tartja, hogy ő jó ember, mert neki még pere nem volt soha. Én azt hiszem, hogy ezt a kérdést nehéz pro foro externo (külső jelenségeiben) kezelni. Jó ember az, akinek jó a szive és nem elégszik meg ezzel, hanem hallgat az ő jó szivére. Már az, aki a narancshéjat vagy a tört üveget a járdáról eltávolítja, vagy aki egy eldobott égő szivart elolt, már az jó dolgot művelt, jó dolgot cse-