Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-25 / 8. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ (52 A GAZDA TANÁCSADÓJA. Hegyközségek alakítása. A földmivelés- ügyi miniszter leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben hivatkozik arra a tapasztalatára, hogy a törvényhatóságok jóváhagyják az oly hegyközségi alakulásokat is, amelyek úgy jöttek létre, hogy a megalakulás mellett csak az alakuló gyűlésen megjelent birtokosok birtokarány szerinti egyharmada szavazott a hegyközség megalakítására. A miniszter ezt az eljárást nem tartja törvényesnek, mert az idevonatkozó törvénycikk világosan elrendeli, hogy a hegyközségek megalakulásának kimondásához annyi szavazat szükséges, amennyi a kérdéses terii- ret birtokarány szerinti összes szavazatainak legalább egyharmadát alkotja s nem lehet s nem szabad ezt az egyharmadot csak az alakuló gyűlésen jelenlevő birtokosok szavazatainak arányában számítani. Rendelet a fegyverekről. A belügyminiszter a törvényhatóságokhoz rendeletet intézett, melyben a lőfegyverek eladásáról és illetve korlátozásáról intézkedik. A rendelet 7 pontban szabja meg a föltételeket, amelyek szerint akár uj, akár régi lőfegyvert csak oly egyénnek szabad eladni, aki a városi rendőrkapitánytól, illetve a járási főszolgabi- rósági engedélyt nyert. A kereskedők kötelesek ezt az engedélyt átvenni és azt a rendőrhatóságnak ha- vonkint kiadni. A rendelet ellen vétők 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén a pénz- büntetésen felül öt napig terjedhető elzárással suj tatnak. KIS OAZPA. A gazda március havi teendője. A gazdaságban. Ha a föld kellőleg megszikkadt, a tavaszi gabona vetését azonnal meg kell kezdeni. Ha őszszel földjeinket megszántottuk, akkor erősen megfogasolva, azokat szántás nélkül is bátran bevethetjük. Az őszi vetéseket az agyagos talajon meg- fogasoljuk, homokos talajokon pedig meghengerez- zük. A dohánypalánták melegágyait el kell vetni, hogy korai palántát neveljünk. A réten a hiányos részeket uj magvetéssel kipótoljuk és a rétet, valamint a lucernást és a herést jól megfogasoljuk. A kertben. Melegebb idő bekövetkeztekor mindenféle zöldségmag elvethető. A gyümölcsösben. A nyesést el kell végezni, az ojtásokat végre lehet hajtani, a hernyófészkek szedését be kell fejezni. A szőlőben. A veszőket el kell ültetni s mihelyt a föld fagya fölengedett, a szőlőt ki kell nyitni; metszeni azonban igen korán nem szabad, mert hamar kihajt és a korai fagyok miatt tönkre mehet. Ebben a hóban a nyitás utás az első kapálást meg kell adni a szőlőnek. A döntést trágyázással együtt be kell fejezni. A fásojtást is folytatjuk. A pincében. A borok szorgalmas töltögetése és a tisztogatás egyedüli tennivalók. A méhesben. Ebben a hóban a méhek a korai virágokból már mézelnek. Jó egy kis búzalisztet adni a méheknek, mert ezt a fiasitás táplálására himpor helyett használják. A kaptárakat ki kell nyitni, hogy a méhek tisztulás végett kiröpülhessenek ; ha a kaptárakban kifogyott a méz, a méhekei mesterségesen kell etetni, hogy a szedés idejéig el ne pusztuljanak. Az állatok körül. Az igás jószágot jól kell tartani, hogy a tavaszi sok és erős munka nagyon el ne csigázza. A gulyabeli marhát már a legelőre lehet hajtani. A tyúkokat ültetni kell. Mire jó a mély szántás ? A korneuburgi ki- sérletügvi állomás a múlt évben kísérleteket végzett a mély szántás hatásának kipuhatolására. A kísérletek eredménye szerint a zab hektáronkint 10 mm. szem és 6 mm. szalmaterméstöbbletet adott mélyen szántott talajban. A burgonyatermés többlete pedig 23 métermázsa volt. Ezen kívül a mély szántás jelentékenyen fokozta ez összes növényeknél a műtrágyák hatását. Mennyit termel nálunk egy selyemtenyésztő ? A termelési összehasonlító adatokból az tűnik ki, hogy egy tenyésztő átlag 18 kiló 75 deka gubót, a franciaországi termelő átlag 62 kiló 75 dekát termel. Már ebből a szembeállításból kitűnik, hogy a kereset nagyságának fokozására kell törekedni. Hogy ebben az irányban is van haladás, kitetszik abból, hogy jóllehet a termelők száma alig emelkedett, egy félmillió gubótermeléssel nagyobb, az ez évi, mint a tavalyi s hogy a franciaországi átlaghoz még messze vagyunk, az tisztán azért van, mert nincs elég eperfa. Az eperfaültetés minden községnek legnagyobb föladata. Keserű só alkalmazása szarvasmarháknál. A keserű só mint olyan, akár oldatban, akár pedig természetes alakjában adatik be, tüdőbajt nem okozhat, de ha a száján át való beadása közben belőle valami a tüdőbe jut félrenyelés következtében, annak súlyos tüdőgyuladás lehet a következménye. Ott, hol tapasztalt, ügyes ápolót lehet megbízni) a szer beadásával, a félrenyelés veszélye nem forog fenn; ellenkező esetben mindenesetre jobb elállani bármely szernek a szájon keresztül való beadásától. Kéménytüzet eloltani úgy lehet, hogy kénvirágot gyújtunk meg a kályhában. Félkiló kénvirágot össze kell keverni két deka közönséges puskaporral, s ha tűz támad a kéményben, valamelyik kályhában ki kell teríteni és meggyujtani ezt a keveréket. A puskapor arra valló, hogy hamar fölobbanjon. A patkányok irtására csak egy csalhatatlan szer van: a foszforos-turó. Egy hét alatt egy nagy pince lakóit ki lehet pusztítani foszforos-turóval. Ezt a foszfort a kénes gyújtó fejéről is le lehet szedni, mert csak igen kevés kell belőle; ezer gyújtóról leszedett foszfor elég száz patkány kiirtására is. A foszfort csak össze kell gyúrni a túróval, s aztán elhinteni az eleséget; a patkány majd rátalál. Hanem gyerek ne járjon e dolog körül s a méregkeverés után jól megmossuk a kezünket, mert a foszfor erős méreg. Emlékeztető. Vásárok. Március 1-én : Csepreg (Sopron), Deés, Dicsőszentmárton, Dobronya (Zólyom), Egyed, Élesd, Erdőtelek, Lekence (Szatmár), Nagykálló, Székely- keresztur, Tiszafüred (á.). 2-án: Erdőtelek, Hosszufalu. 3-án : Alsó-Venibe, Békés-Csaba, Kölesd (á.), Torda. 4-én : Alamor (á.), Kölesd, Nagykorulós, Nagykőrös, Székes- fehérvár. 5-én : Alamor, Baán (Baranya), Bonyhád, Borostyánkő, Fehértemplom, Huszt. Keszthely. Nagyatád,
