Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-25 / 8. szám

Hétről-hétre. Szomorú hírek. A béke és kibontakozás re­ménye nem csak nem teljesült, hanem szomorúbb­nál szomorúbb eseményeket kell e helyen leírnunk. Amiről már hetekkel ezelőtt beszéltek, aminek bé- következtét ezer féle változatokban tálalták fel a fővárosi \agok\:bekövetkezeii. Királyi teljhatalmú biz­tos küldetett ki Nyiry Sándor vezérőrnagy személyé­ben királyi leirattal, kinek kötelességévé tétetett, hogy abban a nem várt esetben, hogy a kegyelmes királyi leirat felolvasása után az országgyűlés fel nem oszlanék. karhatalommal oszlassa szét az or­szággyűlést és ürítéssé ki azonnal a képviselőházat. A nem várt esemény bekövetkezett. Az or­szággyűlés február 19-ikére összehivatván, a képvi­selőház csakugyan ülést tartott. Az országháza körül e napon már kora reggel nagyszámú katonaság volt felállítva. Sőt maga az országháza is tömve volt rendőrökkel és katonasággal. Tíz óra van. A képviselők teljes számban ül­nek a teremben. Alig marad néhány hely üre­sen. Első szó Rakovszky István alelnöké, ki a nagy beteg elnököt helyettesítette. Arca kissé sápadt, de szava érces és erélyes. Nyugodtan, higgadtan beszél. Rövid-velősen körülbelül ezeket mondja: — Bejelenti, hogy nem csak a képviselőház környéke van katonasággal megszállva, de rendő­rök vannak az országházában is elrejtve. Tehát korlátozva van a tanácskozás szabadsága. Tilta­kozunk ez ellen. És a történetekért felelősséget nem vállalunk. Aztán előadja, hogy a miniszterelnöktől átirat érkezett, melyszerint a királyi felség az 1906. márc. 1-ig elnapolt képviselőházat 1906. február 19-ére összehívja. Az erre vonatkozó királyi kéziratot felolvassák. Aztán a ház tudomásul is veszi és nyomban átkül- dik a főrendiházhoz. A ház elnöke tovább előadja, hogy más jelen­teni valója is van. A ház elnökéhez ugyanis Nyiri Sándor vezérőrnagy egy levelet küldött két őrnagy­gyal. E levélben — lezárt borítékban — két kézirat volt csatolva. Nyiri levelében, mint teljhatalma biz­tos kijelenti, hogy a felség az országgyűlés feloszla­tásával őt hízta meg. És ha rendelkezésének a kép­viselőház nem felelne meg: kénytelen lesz a kép­viselőházat karhatalommal kényszeríteni a feloszlásra. Borzasztó zugás támad erre. Ratkovszki elnök végre szóhoz jut, mert jelenti, hogy előtérjeszteni- valója van. Nyomban kifejezést is ad annak, hogy , a magyar alkotmány teljhatalmú királyi biztosnak személyét nem ismeri. Azért is indítványozza, hogy ez eljárás ellen tiltakozzék a képviselőház, a levele­ket pedig felbontatlanul küldjék vissza azoknak az őrnagyoknak, akik hozták. A ház nagy lelkesedés­sel, tomboló viharral fogadja el az indítványt. Most az elnöki széket Bolgár Ferenc másik elnök foglalja el. Indítványozza, hogy a képviselőház szerdán f. hó 21-én tartson újból gyűlést. A képviselőház tehát nem fogadja el, nem veszi tudomásul a feloszlatást. A képviselőházban ekkor felhangzik a Himnus dala, a magyar nemzet imádságos éneke. Képviselők és a karzat közönsége együtt énekel. Mi történik most? Mig az ének hangjai fel- szállanak, odalent kiadják a parancsot a rendőr­ségnek és katonaságnak, hogy vonuljanak be a házba. A katonaság feltüzött szuronyokkal szállja meg az országgyűlés házát és mindenkit távozásra szólí­tanak fel. Egy ezredes, névszerint Fabricius Győző a képviselőház termében felmegy az elnöki székre, mögötte szuronyos honvédek, kihúzza zsebéből a feloszlató kéziratot és olvasni kezdi. Az a kézirat volt ez, melynek felolvasását nem engedte meg előbb a képviselőház. A tanácsteremben már ekkor csak egy-két képviselő és újságíró volt. Katonák és rendőrök ürítették ki a házat. Az utcán ott állott még a katonai csapatok többi része. Mig a közön­ség elvonulóban a Kossuth nótát énekelte. Az or­szággyűlés házát bezárták és lepecsételték. A főrendiház ülése. Az nap, 10 órakor tar­tott ülést a főrendiház is. Nagy számban jelentek

Next

/
Thumbnails
Contents