Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-23 / 51. szám

416

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

titja el. A szülők abban a téves hüben vannak, hogy ennek a betegségnek nincs orvosa és orvossága s a legtöbb szülő nem is hivat szamárhurutos gyermekéhez orvost, hanem sorsára bízza. Pedig az orvosok tudják, hogy ha nincsenek is szerek, melyek ezt a betegséget hamarosan meggyógyítják, oly szerek alkalmazásával, a melyek a köhögést enyhítik, nagyon sok gyermek szervezetének tönkretételét lehet megakadályozni. Orvosi kezelés nélkül a szamárhurutos gyermekek elgyöngülnek, s ha azonnal el nem pusztulnak is, örökre sinylik az elhanyagolt nyavaja hatását. Sokan tüdőbajt, görvélykórt kapnak a szamárhurut következtében.

AMERIKA.

Mit vásárolnak az amerikaiak Európában? A mint a newyorki vámhivatal statisztikájából kitűnik, a legtöbbet az amerikaiak gyémántra és automobilra költenek Európában. Ha ehhez hoz- záveszszük még az egyéb csipke-, szalag- és díszműtárgyakat, akkor kitűnik, hogy Amerika évente ötszáz millió korona árut vásárol Európában. Tollért és műtollért az elmúlt esztendőben huszonnégy millió került az ó-világba, pezsgőért 24 millió! Az utolsó tíz esztendőben a bevitel csaknem felével megszaporodott. 1906. janáár óta 1208 automobilt vittek tőlünk ki Amerikába. Az öreg Európa ezért két millió, vámon kívül 32 millió koronát kapott.

KIS GAZ DA.

Érdekes levél a Házinyul tenyésztésről.

Kula, 1906. XII. 13.

A M. F. Tekintetes Szerkesztősége Szatmár.

Minthogy már már több Ízben is megjelent b. lapjukban a házinyultenyésztésről egy — más, ennélfogva szinte hivatva érzem magamat arra, hogy ezen üdvös dologról egyet-mást, vagyis a mit tudok, Írjak. Ugyanis engemet a n. m. kereskedelmi miniszter ur ő méltósága a szegedi iparkamara utján küldött ki külföldi tanulmányútra 3 hóra, ösztöndíj mellett a nyulak tenyésztése s bőreinek kidolgozása elsajátítása végett. Ez évben január 1-től április 7-ig oda voltam Német- és Franciaországba, Belgiumba s ezen idő alatt tolmács segítségével bejártam számtalan kisebb és nagyobb tenyésztéseket. Ezen utamon tapasztalt, s azóta itthoni tényleges tenyésztésem után azt mondhatom el, hogy nem szabad volna egy földmives gazdaságából sem hiányzani a (tengeri) házinyulnak. Nem, kivált Magyarországon, a hol a föld mindazt, mit ezen állat eszik, sokkal jobban megtermi, mint bármely más ország földje, s talán tizszerte jobban a Belgiuménál. Németországban a tenyésztés csak kezdetleges a franciák és belgákéhoz képest. Franciországban és Belgiumban számtalan óriási tenyésztő telep van. így pl. a Páris melletti Trilport falucskában, Gadaund nevű tenyésztőnél, több ezer tenyész állatot láttam három óriási istállóban. Ezen úri embernek nagy földbirtoka mind nyultakarmányt terem, s elad több százezer darabot Párisba, 3—4 hónapos korban, levágásra. Brüssel mellett Cornpentant kis községben Bonberlinger testvérek mintaszerű nyultenyésztését is láttam, kik tolmács utján szívesen adtak felvilágosítást kérdéseimre. Ezeknek több ezer darab se- lyemszőrü angoranyul tenyészállatjaik voltak, melyeket évente többször kopasztanak élve. Selyem szőrük kilónkint 70 frank. Állításuk szerint egy nyúl évente fél kiló finom szőrt is ad.

Utazásom közben vettem többféle fajnyulat, összesen 10 darab szép. de drága állatot. Ezekkel kezdtem meg a tenyésztést oly formán, hogy a faj (Bakkokkal) kannyulakkal kereszteztem a hazai nőstényeket, s az eredmény az volt, hogy 90 százalék fajnyulam lett. A nőstény csak elvétve ellik olyant, mint ő maga, mindig a kanra fajzik. (Tehát elegendő kant beszerezni.) Már eddig 60 darab fajnyulat adtam el tenyésztésre, levágtam mintegy 200 darabot, s állományom még 200 darab. Ez volt a kezdés. A levágottak bőreiből szűcsárukat csináltam s mint igazi hazai gyártmányt eladtam. Csak egy kis képet akarok nyújtani a következő adatokkal. Az idén is, mint más években. 20.000 darab nyulbőrt dolgoztam fel, (Magyarországon van 3000 szűcs mester) ezen bőrök árát mind külföldre viszem, vagy küldöm. (így tesz a többi szűcs is.) A busa pompás. Franciaországban minden étlapon fölül olvasható: Lappa buftak. (Nyúl pecsenye.) Megeszi ott szegény, boldog, csak a magyarok nagy része intézi a tenyésztőhöz azt a kérdést: mit csinál a hússal? Holott nagyon Ízletes húsa van a nyúlnak, kivált ha magyar asszony főzi meg, avagy süti. Francia vagy belga földmivest alig lehet nyulte- nyésztés nélkül elképzelni. Persze egy kis költségtől sem szabad visszariadni, a mi különben is csekély, mert mondhatom, hogy kis igényű állatok. Legjobban ajánlom tenyésztésre az úgynevezett Blak-and- Tan és a Japán nevű fajokat. Nálam ezek váltak be legjobban.

Kérem a t. szerkesztő urat amennyiben jónak látja közleményemet, úgy tessék annak b. lapjában helyt adni. De kérem, ha közli, akkor tessék helyesebben összerakni, mert ahhoz nem értek. Majd a szűcs-szezon után többször is irok, most sok a dolgom.

Maradtam hazafiui üdvözlettel, jó ünnepeket kívánva ifj. Dudás Sándor, szűcsmester.

A pincék kezelése télen. A szabályok a pincéknek a téli idő alatti kezelését illetőleg a következők. 1.) A pincelyukakat ne zárjuk el előbb, mig 4—5 foknyi hideg nem jelentkezik. 2.) Ha a pince nagyon mélyen fekszik a föld alatt, akkor még nagyobb hideget is bevárhatunk. 3.) Ha a pincét az északi vagy keleti oldalról hideg szél éri, akkor zárjuk el a pincét arról az oldalról, de az ellenkező oldalon hagyjuk nyitva. 4.) Ha tél folyamán enyhe vagy nem nagyon hideg napok állanak be, akkor nyissák ki a pincelyukakat, hogy az üde, tiszta, hűvös levegő bejuthasson és kiszoríthassa a nedves, nyomasztó, rossz levegőt. 5.) A mi a nyári évszakra vonatkozólag áll, hogy »a pince annál jobb, minél hűvösebb«, az áll bizonyos tekintetben a télre nézve is, mert a pincében létező szerves dolgok csak akkor és annyiban szenvednek a hidegtől, ha a hő- mérsék ott fagyponton alul van, az az fagy.