Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-11 / 6. szám
42 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Persze a szövetkezetek ellenségei kárörömmel várták, hogy no most zavarba jönnek a hitelszövetkezetek emberei. Összedől az egész szövetkezeti világ. Nem úgy történt! A szövetkezeteknek ez a gonosz taktika nem ártott. A hitelszövetkezetek már oly erős gyökeret vertek a magyar tőidben is, hogy azokat egykönnyen kitépdelni nem lehet. E tényt, ez örvendetes jelenséget vette és veszi észre a nép, a közönség és meg is nyugodott és nyugszik. Mindazonáltal jónak látjuk a betevőket figyelmeztetni, hogy ne üljenek fel az ilyen együgvü, de mindenesetre gonosz szándékú mendemondáknak. Ki akar háborút, belforradalmat e hazában? Csak azok — mondjuk ismét — akik a zavarosban akarnak halászni. Éppen az a körülmény mutatja, hogy a szövetkezetek erőt, tekintélyt képviselnek e hazában, hogy minduntalan gyalázzák, bántalmazzák a szövetkezeteket. Tudjuk meg, hogy csak azt szokták bántani, akitől fél valaki, akiknek erejétől, be- folvásától tart. J Azért dobnak ki időnként ilyen csalét- kot, melyre azonban józan, okos ember mit sem ád. Hanem tisztába jő azonnal, hogy itt alfélé, halászokkal van dolguk, akik a zavaros vizet felhasználják. Miért esnek sokan nagy adósságba? ügy értjük a dolgot ugyanis, hogy sokau vannak, akik úgyszólván öntudatlanul, akaratokon kívül nagy adósságba pottyannak. És aztán maguk is felsóhajtanak az ilyen adósok — No ezt nem gondoltuk. — Alig tudom elhinni. — ’Iszen százakat soh’se költöttem. Apró hitelezéseket csináltám. Éppen itt a bökkenő. Az ilyen adósok, mikor kisebb adósságokat csinálnak, rendesen úgy gondolkoznak: Apró krajcár, nehány forint ez. Semmi nehézségbe nem fog kerülni annak letudása. De arra soha, de soha nem gondolnak, lelkiismeretet sem csinálnak belőle, hogy de bizony egy- egy kis adósságot könnyen le tud az ember, de az apró adósságok is nagyra nőhetnek. Ezzel szemben aztán tehetetlenül áll az ember! A férfi, az asszony . . . bizony vesz ezt is, azt is. Ami éppenséggel nem olyan okvetlenül szükséges. Gyül-gyül a garas forintra, sokszor százasra. Akkor néznek nagyot. Akkor veszik észre, hogy anyagi zavaruknak ez az összegyűlt summa a forrása. Ne vegyél semmit, mondotta egy milliomos amerikai, amire mulhatlanul égető szükséged nincs. Csak akkor marad garasod, ha éppen azt veszed meg, amit már nélkülözni nem lehet. És soha se’ vegyél hitelbe, hanem várd meg, mig pénzed kerül, akkor megóvod magad az apró adósságoktól és megmenekülsz a naggobbtól is. m-—>Vissza a röghöz! III. Föl kell vetnünk azt a kérdést: milyen eszközökkel lehetne a mezőgazdasághoz való visszatérést előmozdítani s a vonakodókat rábírni, hogy tartsanak a megindult áramlattal. A ki erre a kérdésre megfelel, az egyúttal minden agrárszociális kérdésre megadja a feleletet. Méline megvallja, hogy ő erre nem képes, de elegendőnek tartja azt is, ha a sokféle gazdasági, pénzügyi, igazgatási és törvényhozó reformot megemlíti, mert ezeknek alkalmazásával lehetséges volna előbb az érdeklődést, azután pedig az érdekeltséget a mezőgazdaságra terelni. Mivel az ipar a szellemi erőnek nagy részét tartja most lekötve, át kellene vinni a köztudatba azt a gondolatot, hogy a mezőgazdaság is ipar, még pedig a tudomány és a szellem nézőpontjából az első ipar. Hogy ez a gondolat elterjedhessen, gyakorlati bizonyítékot is kell hozzá adni, vagyis meg kell adni a mezőgazdaságnak ugyanazokat a különös kedvezményeket, ugyanazt az állást és bánásmódot, a mit az iparnak megadnak. A mezőgazdaság helyzete különösen az adózás dolgában mostohább az iparénál. A francia nemzeti gazdaszövetség jelentése szerint a francia mezőgazdaság évi adója az utóépitési és holtkézi illetékekkel együtt 411 millió frank. Ez a 411 milliós teher 2397 millió frank jövedelmet terhel, s ennek a jövedelemnek még más nagy terhe is van. A francia földbirtokokra fölvett jelzálogkölcsön 1894-ben tizennégy milliárd frankot tett ki, a minek kamata igen alacsony számítással 476 millió frank. Ezen a két nagy tételen kívül van még egy, náluk nagyobb is: az eladáskor, öröklésnél, ajándékozásnál, fölosztásnál fizetendő és végül a bérbe vevéskor fizetendő járulékok, a melyek összege nem kevesebb eszten- dőntint, mint hétszáz millió frank. Mostohább a mezőgazdaság helyzete az iparénál í termelés költsége dolgában is. Az ipari munka, noha jobban fizet, mégis kisebb arányban van a A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisitatlan Jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak utbaigadtásért a -------------------------------— „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztisi és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■■■ ......-................■- BUDAPEST. ■ ■ ' (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jő eredménynyel működnek.)
