Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-23 / 51. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

409

lelt vulkánikus erupciók egyre fogynak s ez várható még pár hónapon át. Lehet ugyan, hogy ritkán-ritkán erős fagy is lesz, az egész tél jellege azonban fölöttébb enyhébb lesz.

mit kérsz karácsonyra?

Ott ülnek a gyermekek a tűzhely mellett. Jó gyermekek lehetnek, mert egyik sem tétlen. Mariska egv szalmakalapot fon kis kezeivel. Jánoska olvasgat. És igy tovább.

— Mit kérsz karácsonyra a kis Jézuskától, szólal meg János.

— Én egy szép kötőt, feleli a kisebbik leány Juliska.

— Hát te János?

— Én — ugymod, egy jó könyvet szeretnék.

— Hát te Mariska, kérdezték végre Mariskát, ki eddig hallgatott.

Mariska nagyon mélyen sóhajtott és aztán kedves csendesen igy nyilatkozott.

— Kérjen a kis Jézuska bő aratást. És ebhez a bő aratáshoz — adjon békességet. Hogy a mi atyáink ne legyenek ellenkezésben azokkal, kik nekünk eddig mindig munkát adtak.

Az anyja, az édes hallja e szavakat. Ő is mélyen sóhajt. Aztán igy szól:

— János, hogy is mondotta a miniszter, tudod Darányi miniszter ur. ?

János előveszi az újságot és olvassa.

— Az a mi óhajtásunk, »hogy minden munkás lehetőleg szülőföldjén, ott a hol tartózkodik, a hol lakik, családja közelében találja meg a maga munkáját.«

— No hát gyermekeim ezt kérjétek a Jézuskától, mert e’ vóna az én és a mi legfőbb boldogságunk. M—r.

Földbérlet és parcellázás.

II.

Ha a hitelszövetkezet maga bérbe vesz egy nagyobb birtoktestet, s aztán ezt apró parcellákra osztva, tagjainak további albérletbe adja, természetesen anélkül, hogy ezáltal nyerészkedni akarna: minden szorgalmas, derék tagjának módot nyújthat arra, hogy a bérelt földön önmagának dolgozzék, s hogy ekképen vagyonilag gyarapodjék. — A legszegényebb tag sincs kizárva e művelet áldásaiból: a hitelszövetkezet ott áll a háta mögött, s a kezdet nehézségein átsegíti. Ha az ilyen tag éveken keresztül takarékosan él, bizonyos idő múlva összehozhat egy olyan szerény tőkét, amely kedvező alkalommal alapul szolgálhat a bérelt föld megvételére. — íme, a természetes, lassú, de biztos fejlődés utján a kitartó munkás kockázat nélkül elérheti a célt, amelyről ma még csak ábrándozik.

Tovább is folytathatnók a párhuzamot a földbérlet és parcellázás között az előbbi javára. De nem akarunk túlterjeszkedni szűkre szabott kereteinken. Még csak arra mutatunk rá, hogy a gazdálkodás modern fejlődése szempontjából is nagy hivatása van a szövetkezeti földbérletnek. A szövetkezeti földbérletnek. A szövetkezeti bérleten gazdálkodó tagok között ugyanis erősebb az összetartozás érzete, mint

a többi falubeli gazda között. Közös érdekek és szervezeti kapocs fűzik őket egymáshoz. Ennek következtében a szövetkezeti bérlők könnyebben szervezkednek közös gépek, vetőmag, stb. együttes beszerzésére, valamint e termények közös értékesítésére. — Tehát az okszerű gondolkodás feltételei könnyebben megvalósíthatók, mint akkor, ha a kisgazdák saját földjükön elzárkózva gazdálkodnak. — Ehhez járul még az az előny is, hogy a szövetkezet vezetősége hivatalos kötelességéből folyólag állandóan ellenőrzi a szövetkezeti albérlők gazdálkodását, útmutatással és támogatással szolgálja a közös érdeket.

Mint minden alkalommal, úgy most is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a szövetkezeti földbérlet előkészítésénél és létrehozásánál nagy körültekintéssel és megfontolással kell eljárni. Általános érvényű szabályokat nenö lehet felállítani, s azt sem mondhatjuk, hogy a bérlet minden esetben áldásos eredménynyel jár. A helyi viszonyok, a szövetkezet vezetésének lelkiismeretessége, a tagok megbízhatósága, a föld bére, stb. mind olyan körülmény, amely döntő befolyást gyakorol a sikerre. Ezért arra intjük a szövetkezeteket, hogy — mielőtt elhatározásra jutnának valamely birtok bérbevételére — tanácsért és útbaigazításért forduljanak teljes bizalommal a központhoz. b. k.

Legenda a kis Jézuskáról.

Régen-régen, mikor én is olyan gyermek voltam, mint ti kedves gyermekeim hallottam ezt a történetkét, a mit most nektek leírok.

... A kegyetlen Heródes kiadta már a parancsolatot, hogy az ártatlan gyermekek megölessenek. Gondolta a vérszomjas király, hogy a kis Jézuska semmi körülmény közt ki nem kerülheti halálát. Azonban tudjátok, mi történt? Isten meghagyó Józsefnek, hogy azonnal fussanak Egyptomba.

A szent család tehát neki indult a nagy és veszedelmes útnak. Karjaikon viszik a kis Jézuskát, s lassan haladnak a nagy kietlen pusztaságon. Az est is megérkezett. A szent család haladt csendesen. Egyszer csak két sötét képű ember áll eléjük.

Mária összerezzent, mert ezek az emberek valóban úgy néztek ki, mintha rablók voltak volna. Azok is valának. Az ártatlan Jézuska olyan kedvesen mosolygott azokra a mogorva emberekre, hogy az egyiknek nyomban megesett szive és igy szólott cimborájához:

— Hagyjuk őket a maguk útjára, hiszen olyan szegények és jámborok ezek, hogy nekünk még ha akarnának sem — adhatnának.

A gonosz ember gondolkozóba esett és úgy vélekedett, hogy mégis csak jó lesz ezeket megmotozni. Hát hozzá is akart a munkához látni.

De a kis Jézuska megint oly szelíden mosolygott, bogy a szelidebb lelkű zsiványnak egészen megesett a szive, megfogta társának karját.

— Jöjj, hagyj fel szegényekkel, ők nem nekünk valók. A gonosz ember engedett, morogva hagyta ott az utazókat.

A szent család könyes szemekkel folytatja útját és hálát adott Istennek a szabadulásért . . .

. . . Harminc és néhány év múlva, ott a magas