Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 403 És ez keserves. Fáj a gyermeknek is. Hát még a férfiúnak, a nőnek. Sok fájó köny hullt már e miatt titokban. Pedig ártatlannak, látszó dolog volt ez gyermekkorban. Hja, de a hazugságnak az a természete van, hogy kövéredik, szélesül — és rabjává teszi az embereket. Mindezen bajok, mint látjuk, könnyű szerrel gyógyíthatók. Csak idejében. Csak okosan, tapin­tatosan. Vannak azonban a hazugságnak veszedelme­sebb fajai. Itt aztán erős próbára vannak téve a szülők. Bodnár Gáspár. KÖZEGÉSZSÉG. Máj és epe. A szivén kívül a májat emlegeti legtöbbször a magyar ember közmondásokban, no meg az epét, melyre sok gyanút hárít. Különben az epével együtt a májat tartja a rossz hangulatok okának és fész­kének. Pedig nem kell ahhoz sok beszéd, hogy higyjük: a májnak direkt semmi hatása sincsen az ember jellemére. Annál több befolyása van azon­ban az emésztésre és ha ott zavar támad, bizony nyomban rossz kedvű és haragos lesz az ember. Az epe a májjal-igenis összefügg: t. i. az epét a máj választja ki. A máj az emberi test legnagyobb mirigye, mely megnő négy fontos súlyra is. Fel­adata abban áll, hogy megszűrje a vért és ki­válassza abból az epét, mely azután meggyülemlik az epezacskóban és a hasnyállal együtt a belekbe ömlik át. Ha a máj nem jól működik, az epét nem alaposan választja ki, akkor az nem ömlik át az arravaló zacskóba, hanem megszorul a máj sejtjei közt és ismét visszaszivódik a vérbe. Ilyenkor az ember bőre sárgás-barnás szint kap, és ezt nevezik röviden sárg£ságnak. A vesére hárul aztán a feladat, hogy a vért ismét megtisztítsa a beléje ömlött eperészecskéktől. Az epe munkája a belekben abból áll, hogy a fehérnye anyagok gyors rothadását meggátolja és a zsírt emészti. Az epeválasztáson kívül az is munkája a máj­nak, hogy a vért a túlságos czukortól mentesítse; mert csak bizonyos mennyiségű cukornak szabad a vérbe felszívódnia, a többit kiválasztja a vese és elvezeti a vizeletben, nagyobbik részét azonban fel­szívja a máj és gondos gazda módjára elraktározza akkorára, mikor hiányosabb a táplálkozás. így gon­doskodik a máj az ember jó érzéséről még a messzi jövőre is. Hasonlítani szabad őt egy anyá­hoz. ki ápolja és óvja kisdedét nemcsak a mai napra, hanem mindjárt a holnapira is. Ennek ellenében azonban megérdemelné a máj, hogy az ember viszont neki is viselje jó gond­ját. De a parancs ellen sokat vétenek az emberek. A férfiak sok itallal és üléssel, az asszonyok a szo­ros fűzéssel. A sok alkohol, kivált a sör túlságos élvezete gyulladást okoz a májnak. Ebből eleinte emésztési'zavarok keletkeznek, később vizibetegség. A mérgek is mind első sorban a májat támadják meg, pl. a sok foszfor vagy arzenikum. A túlságos husevés, kivált egyoldalúan hússal való táplálkozás is árt a májnak. Hogy a fűzés árt, azt nem kell külön bizonyítani. (Ez különben még vándorvesét is okozhat!) A sárgaságot első sorban egyszerű táplálko­zással és ha kell, ásványvizekkel kell gyógykezelni. Ha már gyulladásban a máj, akkor hideg vizes bo­rogatás szerez leghamarabb enyhülést. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Van-e jelentősége annak, hogy az uj bor nem akar tisztulni ? A nehezen tisztuló uj bor hectoliterenként 2—3 gramm vegytiszta csersavval derítendő s letisztulás után a csapról vékony sugár­ban és a fertályba tartott nyirfa-seprőcskén át lefej­tendő, hogy az igy habzóvá tett bor minél több le­vegővel érintkezzék, mert fehérje tartalma a levegő élenyével egyesülvén, pelyhek alakjában kicsapódik és ezen pelyhek leülepedése után teljesen meg fog tisztulni a bor. Jó tudni! Ha a telekkönyvi kivonat szerint a közös legelő birtoka és használati joga a községet, és nem a közbirtokosságot illeti, úgy a legelő bir­toka iránti perben a közbirtokosságot képviseleti jog csak akkor illeti meg, ha a használati jogot és birtokot megszerezte. Oly esetben, midőn a közbir­tokosság szervezve nincs, csak az igazolt közbirto­kosok egyenkint nevezhetnek képviselőt. — Telek­könyvi törlési keresetet csak az indíthat, akinek ko­rábbi telekkönyvi joga a törlés következtében újra feléled; ebből kifolyólag nem indíthat ily keresetet az ingatlan vevője, kinek tulajdonjoga telekkönyvi- leg be sem kebeleztetett. — Halászati kihágásért 16 éven aluli egyén csak akkor vonható felelősségre, ha külön vizsgálat során megállapítást nyert az, hogy a cselekménye bűnösségének felismerésére a szükséges belátással bir. — A varsának- éjjelre való lerakása a tilalmas éjjeli halászat tényét nem képezi. — Lóhusból készült hentes árukat csakis »lóhus« feliratú üzlethelyiségben, illetve sátrakban, kosarakban szatyorokban stb. lehet árusítani. — Valakinek raktárában vagy pincéjében elhelyezett forgalomban nem lévő hordók hitelesítési kötelezett­ség alá nem esnek. Ennélfogva az ilyen hordók el sem kobozhatok. A tél közmondásokban. Januárt illetőleg a közmondásokban csaknem mindig az a kívánság nyilvánul, hogy hideg legyen. »Januárban ha sok az eső, a gabonára nem hoz áldást.« »Januárban sok eső, kevés hegynek, völgynek, fának nem jó.« »Ha nedves a januári hó, üresen marad a hordó.« A magyar közmondás el­lenben azt mondja. »Ha fénylik Vince, megtelik a pince.« A németek a lengyelekkel egyként tartják: »Meleg januártól ments meg Uram minket.« Svájc­ban azt mondják: »Ha januárban táncolnak a szucs- pogok, a parasztnak eleség után kell menni.« A portugálok e szavakkal vigasztalódnak: »Nedves január, ha nem jó a gabonának, nem is rossz a nyájnak.« Nálunk ismeretes ez: »Ha Pál fordul a köddel, ember hal meg döggel.«

Next

/
Thumbnails
Contents