Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-09 / 49. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1906 december 9. 49. szám. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztíség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Viz-utca *17. sfeám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész éyre ..........................4 korona. Fé l évre...............................2 » Ne gyed évre......................1 » Hé tről-hétre. Kossuth — kereskedelmi miniszter prog- rammja — beszéde. A kereskedelmi miniszter hatalmas beszédben adta elő a képviselőházban azt a tevékenységét, mellyel keresztül akarja vinni nagyszabású terveit. A beszéd első részében arról szól, hogyan óhajtja keresztülvinni a külállamokkal és különösen Ausztriával kereskedelmi, illetőleg köz- gazdasági viszonyunk rendezését. És itt derengni kezd egy kis sugár az önálló vámterületre is. Ez volt talán az 1917. évben bekövetkezhető önálló gazdasági életünkre vonatkozó első és határozott kijelentés. Ami belső gazdasági életünket illeti, annak megindulását, sőt virágzását Kossuth miniszter az ipar felkarolásából várja. Mi már e tekintetben kifejezést adtunk szerény véleményünknek. Ez a vélemény Kossuth nagy és jelentős beszéde után sem változott meg. Meghajlunk a miniszter tiszta, önzetlen szándéka előtt, de aggodalmainkat nem takarhatjuk el. Félünk, hogy a gyakorlati élet lenyesi szárnyainkat. Aggódunk, hogy azt a nagy áldozatot, melyet kiváltkép a gazdavilág, a földmives nép fogja hozni a haza oltárára e földmivelő államban, nem a magyar faj és nem a magyar gazdavilág fogja visszanyerni, hanem inkább újabb és végső megerőltetésre kényszeríteni. Ám, ezek mondjuk aggodalmak. melyek hogy be ne következzenek a nemzetnek nagy, éber figyelmére és munkásságára leszen szükségünk. Mi lelkűnkből kívánjuk, hogy ez a döntő és nagy lépés a gyakorlatban is teljesen beválljon. Az Andrássy szobor leleplezése. Mintegy tizenhat esztendeje, hogy egy törvénycikk elrendelte: a nemzet hálája jeléül Andrássy Gyulának, egykori miniszterelnökének és nagy fiának Budapesten emlékszobrot állít. Ez a szobor végre elkészült és a minap leplezték le nagy ünnepségek közt. A Duna partján, az Országház déli oldala előtti téren áll tehát most már az emlékmű. Szép látványt nyújtott az ünnepség alkalmából a szobrot körülvevő park, ahol gyülekeztek a király érkezését váró főrendek, képviselők és nagy hullámzó közönség. A szobor léptető lovon ábrázolja Andrássyt’ hajadonfővel, diszmagyarban. A mellék alakok kifejezik Andrássy államférfim működésének legnagyobb sikereit, de ott található a magyar történelem és királyunk uralkodásának két jelentős mozzanata is. Az ősz király maga is körüljárta a szobrot és láthatólag hosszasan elmerengett annak szemlélésében és hálásan gondolhatott hű emberére, aki uralkodójának és hazájának sikert és dicsőséget szerzett nem csak itthon, de a külföldön is. Az ünnepi beszédet különben Széli Kálmán tartotta nagy bensőséggel. Aztán megszólalt a király, ki messze hallható rövid beszédben méltatta Andrássy érdemeit. E szavaknál: Hulljon le a lepel a szobor látható lett, a közönség pedig zugó éljenzésben tört ki. A belügyminiszter beszéde. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek a nemzetiségi kérdésről szóló s a képviselőház november 26-iki ülésében tartott nagyjelentőségű beszédét, amelyben a kormány programmjául hirdette egyrészt a szeretet és igazságot a nemzetiségek tömegével szemben, másrészt pedig az izgatok kérlelhetlen szigorú üldözését, az egész országban, minden községben, valamennyi nemzetiség nyelvén falragaszokon fogják a lakosság tudomására hozni. A delegációk működése folyik. Az uj közös hadügyminiszter is felszólalt, de csak rövid kijelentéseket tett. De megnyugtató volt az a mondása, hogy a maga részéről semminemű létszám emelést nem tervez. A német császár é9 az Andrássy-ünnep. Vilmos császár az Andrássy-szobor leleplezése alkalmából a következő táviratot intézte ő felségéhez : Ö cs. és apóst. kir. Felségének Budapest. Magyarország nagy fiának és a kiváló államférfiunak, Andrássy grófnak emelt emlékmű mai ünnepies leleplezéséhez, a kinek neve oly szorosan van összefűzve szövetségünk alapításával, baráti részvéttel küldöm Neked legszivélyesebb üdvözletemet. Vilmos. Ö felsége a király e táviratra a következőképpen válaszolt:
