Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
* IX. évfolyam Szatmár, 1906 december 2, Hétről-liétre. A delegációk megnyitása. A delegációt vasárnap nyitotta meg a király. A magyar delegáció tagjai vasárnap d. u. 3 órakor jelentek meg a budai királyi várpalotában, hol a fogadás a szokásos szertartás szerint folyt le. A király Zichy Tivadar elnök beszédére válaszolt, melyben különösen az domborult ki, hogy az utolsó összejövetel óta a politikában valami nagy változás nem történt. A beszédek elhangzása után király őfelsége huzamosabb ideig elbeszélgetett a miniszterekkel és a delegátió egyes tagjaival. Feltűnt, hogy a király igen jó hangulatban volt és arcáról a tavasszal tapasztalt komolyság eltűnt. Egyik képviselő dicsérte fs a király jó színét. 0 felsége derülten mondotta: — Igen, most jól érzem magam ! Király őfelsége különben minden irányban érdeklődött. Különösen a kivándorlásról %is kérdezősködött. Az osztrák delegátusok szintén vasárnap tartották meg első ülésüket. A tárgyalások folynak. A képviselőház ülései. A képviselőház üléseinek mozzanatai közt kiemtdkedik Andrássy gróf belügyminiszter beszéde, mellyel a nemzetiségi mozgolódásokat és izgatásokat legerélyesebben visszautasította. Adatai vannak — nyilvánította ki a miniszter, hogy egyes nemzetiségi izgatok zavart csinálnak a nép közt. Ezzel nem csak az országnak, de a népnek is ártanak. A magyar kormánynak ezzel szemben egy kötelessége van és ezt e mondatban tudom összegezni. »Szeretni, igazságosnak lenni a nemzetiségek tömegével, a néppel, de kérlelhetetlen szigorral üldözni az izgatókat. (Hosszan tartó éljenzés és taps.) A költségvetés. Az országgyűlés gyorsan letárgyalta a költségvetésnek általánosságban való elfogadásának ügyét, Tehette ezt, mert az országgyűlési vita előtt a bizottságokban alapos tárgyalás alá vették-az összes tételeket. Tehették még azért is, mert úgy látszik az ellenzék nem talált anyagot, kifogásokat a költségvetés ellen. A sok általános, Öblös beszédnek nincs is az országra nézve valami sok haszna. A részletes tárgyalásnál úgy is apróra szedhetik behatóbb vitával az egyes pontokat. A póttartalékosok kártalanítása. Az ország rüinden részében összeírják, (talán már be is fejezték) össze azokat a póttartalékosokat, a kiket a törvényen kívüli állapot tartalma alatt szolgálatra behívtak. Több tudakozódásra itt Írjuk meg, hogy iváitalaniíásban csak azok a szegénysorsu póttartalékosok részesülnek, a kik feleségesek s szolgálatuk miatt a családföntartásban akadályozva voltak. Gondolkozzunk mi munkások is. Egy olvasónktól levelet kaptunk. Egyszerű mezei munkás, aki megette kenyerének javát. Belekóstolt ennek előtte ugyancsak a földműves munkások mozgalmába. Most aztán megszűrte tapasztalatait és nyugodtan, igazán függetlenül gondolkozik. A földmives munkások — úgymond — ismét mozognak. Ehhez természetesen joguk és okuk is van. Csak egy öreg hiba van. Ez vitte csalódásba az embereket a múltban, ez fogja most is beletaszitani. Az a nagy, öreg hiba, hogy munkástársaim önmaguk nem gondolkodnak. Készpénznek, már beteljesült valóságnak veszik, amit a gyakori gyűléseken és az úgyszólván mindennapi olvasás vág)7 hallomás után elejükbe tálalnak. Úgyszólván meg vannak babonázva abban, hogy mindent, de mindent saját gondolkodásuk közbevetése nélkül — sült galambnak fogadjanak el. így voltam jó magam is elég sokáig. Aztán lehullott a hájog a szememről.
