Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-25 / 47. szám
376 MAGYAK FÖLDMIVELŐ Többek között cipőit élete végéig maga tisztította. Az angol nagykövet, a büszke Marlborough herceg egy Ízben épen ezen foglalkozása közben lepte meg. »Elnök ur — szólt a meglepett államférfin — egy angol államférfiu nem tisztítja a saját czipöit!« »hát vájjon kiét?« kérdezte nyugodtan a bölcs s folytatá szerény, de le nem alázó munkáját. Földmives-munkások és az arató szerződések. Azzal — a múlt alkalomból — teljesen tisztába jöttünk tehát, hogy 1. az aratószerződés megkötésének törvényszerűségében nincs, nem rejlik semmi, ami csak a munkátadók malmára hajtaná a vizet 2. hogy a józan felfogás, a tapasztalat egyaránt javalja az Írásos szerződést 3. hogy végre az Írásos, törvény által megkívánt szerződések kölcsönös érdekeket szolgálnak. Ezen kézzel fogható ténynyel szemben halljuk, olvassuk, hogy népünket egyes vidékeken arra beszélik rá, hogy ne kössenek írásos szerződést. És mivel indokolják? Mert akkor — úgy mondják — nem kell majd bíróság elé állani, ha baj üt ki. Másoldalról pedig azt hangoztatják, hogy nem kötnek aratási szerződést más feltételek alatt, mint amelyeket a kongresszusok megállapítottak.*) ■ Legyenek meggyőződve ami munkásaink, hogy ha ebben a szándékukban csak egy szemernyi javát látnok a munkások helyzetének javulását, boldogabbá tevését illetőleg; mi lennénk az elsők, akik erre a munkásokat rábeszélnénk, úgyszólván vezetnők. De határozottan mondjuk, állítjuk, hogy ezzel még rosszabbá teszik a maguk sorsát és teljesen lehetetlenné változtatják a békés megegyezést. Tehát erőnek erejével előkészítik és megcsinálják a veszedelmes lejtőt arra, hogy a nagyon is esélyes és sok-sok csalódással, csapással járó sztrájkba ugorjának. Mi ezt előre látjuk és végtelen sajnálnók nem csak e szegény, megzaklatott ország, de éppen maguknak, ami derék munkásainknak jól felfogott érdeke miatt. *) V. i. Bp. Hírlap : Az Országos munkásvédő szövetség üllői csoport kérvényét. Nem keressük az ilyen gondolkodás forrását. Mi azt sem mondjuk, hogy izgatások miatt akarnak a lejtőre jutni. Mert tudjuk, hogy az élet, a kenyér harcban sokszor nem eléggé nyugodtan nézik az emberek a dolgokat, a bekövetkezhető esélyeket. Azért higgadtan, jó lélekkel, a munkások iránt való igaz szeretetünkkel vetjük fel a nyomós kérdést: — Vájjon helyesen gondolkoznak-e azon munkások, kik igy akarnak boldogulni? Nem. Százszor is ismételjük, hogy nem! Vegyük csak a dolgot részletesen. Azt mondják, hogy azért ne kössünk Írásos szerződést, mert akkor a törvénynyel nem fogunk szembe állani? Hát erre csak amondók vagyunk, hogy ezt az ördögöt senki se fesse a falra, ha rendben van a jóakarata, becsületes szándéka és ítélőképessége. Mert a botnak két vége van. Hát vájjon éppen az Írásos szerződés miatt kellene a törvénnyel szembe kerülni? Hiszen a törvény éppen azért intézkedett az Írásos szerződést illetőleg, hogy mindenki biztosíthassa munkájának nyugalmát, kötött bérének egészét. Arra való az ember esze, hogy jól megfontolja, mit leszen, mit köt mire vállalkozik. Ha már most — előre azzal a szándékkal vannak munkásaink százai és százai, hogy de bizony, ha lehet, hát belékötünk mi a megegyezésbe: nem láthatni-e a lólábat? így soha sem lesz békesség ... és mi nem csudáljuk, ha a gazdák, a munkátadók minden védelemre elkészülnek, már ... és sűrűén hozatják az aratógépeket. (Nem rég irtunk rólunk. Szerk.) Kinek lesz ezekből haszna vagy kára? Aztán a másik gondolkozás. Hogy t. i. nem kötnek szerződést más feltételek alatt, mint amit a kongresszuson elhatároztak. Hiszen ezt utóvégre megtehetik, csak aztán a kongresszus határozata vissza ne süljön. A gazdák és azok jogos érdekeit teljesen kihagyni: nem természetes dolog. A vásár kettőn áll. A kongresszusnak joga lehet megszabni a mérőt, de a gazdáknak is joguk van azt elfogadni nagy el nem fogadni. Most mi fog következni? A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezelek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- --------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ................ BTTID^IPEST. ...................................... (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
