Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-18 / 46. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 371 NEMZETÜNK MÚLTJA. II. Rákóczi Ferenc. A békét megkötik. Már minden készen volt a békekölésre. De Rákóczi híveiben még élt a Rákóczi iránt való nagy tisztelet. Belátta már mindenki, hogy a további harc az országot kimeríti, a végpusztulás sírjába dönti. Még sem akartak Rákóczi nélkül határozni. Üzentek neki, jönne azonnal haza és kössön békét. De Rákóczi nem az az ember volt, aki egy- könyen megadja magát. A békekötésbe nem egyezett bele. Sőt jósló intelmeket küldött haza: vigyázzanak és ne higyjenek! Ám az ország állapota már-már tarthatlanná válik Két rossz, két sors állott elé. Vagy békét kötni, vagy a maroknyira olvadt, űzött, sokat szenvedett sereggel együtt az országot is teljesen pusztulásra hagyni. Károlyi Sándor és társai belátták ezt és választották a kisebbik rosszat. Belementek a békébe! 1711-ik évben Nagy-Károly mellett, a majténvi mezőre összehívták a magyar rendeket és ott Rákóczi nélkül békét kötöttek. így jött létre 1711 május elején a hires szatmári béke, (mert a békepontokat Szatmáron Írták alá), melynek értelmében: Rákóczi és hívei kegyelmet nyernek, javaik birtokába jutnak, ha ... ha hűséget esküsznek. Az ország alkotmányát biztosítják, a vallásszabadságot másik részről biztosítják és a haza bajainak orvoslását megígérik ... ... Majténvhoz közel egy szerény emlékkő áll, müyet az utókor állított arra a mezőre, hol a békekötést elhatározták. Az újságok írják, hogy most — azon a napon — mikor Rákóczinak szentelt hamvait zugó harangok és az ország gyászpompája közt a hazai földbe temették kincses Kassa városában: ezt a majtényi szerény emléket egy ismeretlen, gyöngéd kéz megkoszorúzta és fekete fátyollal szőtte be. Ki volt... Ki telte titkon, de annál bensőbb és hullámzóbb érzelmek közt? Találgatták ... Végre suttogták és írták, hogy egy főúri leány, nemes lélek... véréből való vér annak a Károlyi Sándornak, aki a szatmári békekötésnek úgyszólván tengelye volt. Mit szólott Rákóczi a békéhez ? Ő hamarosan értesült róla, hogy hívei a királlyal kibékültek és békét kötöttek. A békekötés szerint — mint fentebb mondottuk — mindenkinek, tehát Rákóczinak is szabad maradt élete és vagyona. Csak a hűségesküt kellett volna letennie. A felkelők legnagyobb része meg is hódolt. Hanem Rákóczi, Bercsényi és még több kuruc főur, kikről már emlékezés esett e történet elbeszélésében — a hűség esküt megtagadták. Ők ugyanis még mindig reméllettek, ők elveikben szilárdan megmaradtak. Tudni sem akartak a békéről, illetőleg a — megadásról. Persze ennek következménye el nem maradt. Mert a hűségesküt le nem tevőket fej- és jószágvesztésre ítélték. Sőt később megesett az a szégyen, örök foltja a magyar országgyűlésnek, hogy Rákóczit és társait a magyar országgyűlés törvényileg hazaárulónak bélyegezte. E foltot az a mostan hozott törvény törölte le a magyar történelem lapjairól, melyet a szent hamvak hazahozatala alkalmából hoztak a királya és nemzet egymást való megértése folytán. Ezt a törvényt lapunkban is közöltük. Rákóczi és társai tehát száműzettek, bujdosókká lettek. Rákóczi óriási vagyonát elkobozták és még élete sem volt biztonságban. Hiszen, mikor a császár a törökkel békét kötött, akkor is föltételként akarta kikötni, hogy Rákóczit és társait, kik már akkor török földön tartózkodtak, — a szultán adja ki. De ne vágjunk az események elejébe. 1712. év november havában a bujdosó Rákóczi megkezdette száműzetésének szomorú napjait. Hosszas lenne elbeszélni az ő útjait. Csak anv- nyit említünk, hogy- először Angolországba ment, hanem ott — bár először biztatták — nyomban észrevette a lólábat. Innen hát Franciaországba hajózott, ahol a franciák igen megkedvelték és a francia királynak és hercegeknek legmeghittebb barátja lett. VASARNAP DÉLUTÁN A tél közmondásokban. A közmondásos évszakok közül leggyakrabban a telet emlegetik. És e mondások többnyire szépek, színesek, kifejezésteljesek és sokszor találók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket lelki és szivbéli nyugalommal és több időnek a ráfordításával költötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve; a nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és elmélkedés ideje. A tél ünnepeit is ennélfogva nagyobb odaadással, a hittitkokba való mélyebb elmerüléssel, szinte nagyobb együttérzéssel üli meg. A tél kezdete a közmondásokban vidékek és országok szerint változik. Csillagászatilag december 21-ike a legrövidebb nap és a tél kezdete. Észak- Itáliában is ilyennek mondja a közmondás: »Szent Tamás napján visszafordul a nap, azaz hosszabb lesz a nappal.« Más országokban a hidegebb évszak havasan veszi kezdetét. Nálunk ismeretes e mondás: Itt vagyon már Simon, Judás, jaj te neked in- ges, gatyás! (Okt. 28.) Ilyenkor kezdődik már az erős dér, mely előhírnöke a fagynak és a hónak. Felsővidékre szent Márton (nov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, aki fehér lovon érkezik meg. S ki ne ismerné Márton ludját, a mely a kellemes szórakozásra való tituluson kívül még arra jó, hogy megjósolja, milyen lesz a tél? Ha a mellcsontja szép, fehér, akkor hideg s havas, ha barnás, úgy sáros idő lesz. Németországban s másutt is szent Katalinnal (nov. 25.) kezdik a telet: »Szent Katalin fehér köpenyben jön.« A népnek igaza is szokott lenni mondásaiban, mert november hó második felében szoktak a természetben az enyhébb időszak utolsó nyomai is las-
