Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-11 / 45. szám
362 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Ember tervez... Miként a vihartól felkorbácsolt tenger habjai közt a szelid buborékok, úgy tűnnek fel az élet zűrzavaros forgatagában az ember teruezgetései. Minden terv egy-egy buborék, melyet minél nagyobbra füvünk, annál hamarabb eltűnik szemünk elől; csak mint kedves álomképre emlékezünk vissza, sebzett szívvel, megtépett reménnyel. Emlegetjük elszállott reményeinket, füstbe ment terveinket. Nagy igazán mondja egyik magyar költőnk Kisfaludy, hogy: — Amije nincs az embernek, azt gyakran, örömest emlegeti. Úgy van. Tervezgetünk. Szeretnők, ha minden egyes kívánságunk beteljesednék. De nem igy történik ám. Tervezgetéseinkhez igen sok esetben minél nagyobb, erősebb reményt fűzünk: annál inkább füstbe mennek azok, és terhes fellegekként komoran keringenek fejünk felett, besötétitvén az eget látó szemeink előtt. És igy kívánságunk teljesülése elmarad. Tervünk nem ölt testet, megmarad eredetiségében: tervnek. Ez pedig semmi eredmény. Mert régen igaz volt, van és lesz a jövendőben is, hogy: — Ember csak tervez ... De Isten végez ... Kívánságaink teljesülése tehát nem csupán tőlünk függ? Reánk csak a tervezgetés van bízva?! Nekünk csak a sült-galamb megérkezésekor kell kinyújtani kezünket és felnyitni szánkat, mert a dolog végzése nem emberekre van bízva, hanem Istenre ? No, akkor várhatunk, akár belefáradhatunk, stb. — így értelmeznek nagyon sokan, különösen azok a világpolgárságért szörnyen epedő emberek, kik a fenti címet betű szerint értelmezik. Kik csak a látható, a kézzel fogható tárgynak, dolognak hisznek, kik csak magukat és dolgaikat becsülik, mást senkit és semmit. De hisznek különösen a betűnek, melyet visszafelé olvasnak és magyaráznak; amely lázas szavakba rakva, fennen hirdeti az elferdített értelmet, mely elégedetlenséget önt a szegény járatlan, könnyen hivő ember szivébe-lelkébe. Meg- gyülölteti embertársát, irigygyé teszi még kenyéradójával szemben is. Régi igazság az is, hogy a betű megöl. A lélek az, amely megelevenít. Szörnyen tévednek tehát azok, kik a betűnek, a felforgatott betűnek, a fen- hangon lármázó, rugdalódzó kézzel-lábbal kapálódzó, báránybőrbe öltöztetett újságoknak vakon hisznek. Későbben, mikor okuk lesz reá, s kezdenek jobban vizsgálni a felborzolt gyapjúban: akkor veszik észre, hogy a szelid állat bőrében éhes farkas tanyázik. Amely csak azért bujt e ruhába, hogy igy elrejtőzve, annál jobban szedhesse áldozatait a hiszékeny emberek közül, kiket a látszat lépre csalhat. Oktalan dolog volt mindenkor hinni a csali látszatnak, a sok esetben elferdített, félremagyarázott igazságnak. Ez, az ilyen félremagyarázott igazság szüli a legtöbb, soha be nem teljesülhető ter- vezgetéseket. Boldogtalan az az ember, ki téves alapon, megfontolatlanul itél s tervezget; az ilyen ember elvárhat, mig csak bele nem fárad, sorsa jobbra nem fordul. Persze az okos tervezgetés mindenkor alkalomszerű. De csak akkor, ha nem betüszerint, de komoly megfontolni tudással s lelkes, ernyedetlen munkássággal látunk hozzá a terv megtestesítéséhez. Mert minden dologban, melyet készen akarunk látni, első a kezdeményezés. Magunknak kell saját dolgainkat végezni, mert mások nem végzik ám el helyettünk. Ha kigondolt okszerű tervezgetéseinket munkába véve készitgetjük, akkor megépül lassanként az egész. Dolgoznunk kell tehát, hogy terveink megvalósuljanak s akkor az ember nem hiába tervez, mert Isten segítő keze előbb viszi, megvalósítja az ő tervét... Justus. NEMZETÜNK MÚLTJA. II. Rákóczi Ferenc. A ■»vezérlő fejedelem.« I. József. (1705—1711.) A még gyermekkorában megkoronázott József most, mikor apja trónját elfoglalta, legjava férfikorában volt. Királyi atyjának hosszú és változatos uralkodása alatt sokat tapasztalt, és nem egyszer keserű érzés szállotta meg lelkét, mikor látta, hogy a magyarokat gyűlölő miniszterek ennek a szabad nemzetnek alkotmányát milyen erőszakkal igyekeznek elnyomni. Szakítani akart tehát ezekkel az emberekkel. Ki is adott rajtuk, és leginkább a hős Savojai Eugen herceg tanácsa után ment. József meg akarta a magyar néppel értetni, hogy neki semmi része sincs az eddigi igaztalansá- gokban. El is van határozva, hogy bizalommal és szeretettel hajlik a nemzet felé. Lelkiismeretesen meg akarja tartani esküjét, hitlevelét. Azért elvárja az ország rendéitől, hogy felhagynak a háborúskodással és lehetségessé teszik a békességes kormányzást. Hanem Rákóczi és a vezető főurak akkor már Parcellázások, jutányos és gyors keresztülvitele. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ üzletműködési körében felvette a parcellázások lebonyolítását és az e célra szóló kölcsönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga a parcellázási célokra birtokot nem vásárol, hanem kívánatra elvállalja méltányos munaadlj ellenében a parcellázások teljes (jogi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolítását s e célra megbízottját a helyszínére kiküldi, a ki az összes teendők ellátásáról a helyi kivánalmaknak megfelelően gondoskodik. Parcellázási célokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedélyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2,) készségesen megküldi. Az intézet közreműködésének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereség részesedést nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parcellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztet- nek. Az intézet által engedélyezett parcellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható.
