Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-04 / 44. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 357 koztatására a m. kir. földmivelésügyi miniszter megiratta az ide vonatkozó tudni valókat két rövid közleményben, amely közleményt akár a minisztérium házi könyvtárából, akár a m. kir. áll. Rovartani állomástól (Budapest II., Dedrői-ut 13.) ingyen meglehet szerezni. Kérni lehet azokat nyitott levelező-lapon, de kívánatos, hogy a kérő nevét és lakóhelyét pontosan és olvasható Írással közölje. KIS GAZDA. Tenyésszünk házinyulakat! Nem régen emlékeztünk meg e rovatban a házinyultenyészlésről. És ígértük, hogy a tél folyamán többször fogunk Írni erről a valóságos gazdag kereset forrásról és fogyaszthatóságáról. Tudjuk jól, hogy sokan, kik e sorokat olvassák, igy fognak gondolkodni. — Mit, hát már házi nyulhust is együnk. Hiszen a nagyapám se hallott ilyet. Úgy van! A nyulhusnak fogyasztásától a mi magyar népünk, közönségünk talán még idegenkedik. Nagy az előítélet iránta. De ha az előítélet talán még egy ideig a házinyul húsának általános emberi eledelül való elfogadását gátolni is fogja... de a házinyulhusevésnek ideje közeledik. Hiszen már is a rövid nehány év alatt eredmények mutatják ezt, ug}' mint kereset forrásban, úgy is mint a fogyasztásban. Minden kezdet nehéz, de egy kis élelmességgel, belátással oda juthatunk, ahova jutott — a művelt külföld. Hogy van Franciaországban, Belgiumban és egyáltalán külföldön a házinyultenvésztés ? Úgy, hogy ott annyira el van terjedve, melysze- rint majd minden földmives az ő portáján valóságos született nvultenyésztő. Nemcsak saját husszükségletü- ket elégítik ki, de hordják a házi nyulakat a nagy városokba is. Anglia piacán pl. jó pénzt adnak érte. A franciák rengeteg házinyulat fogyasztanak. Az Angliába való kivitel pedig milliókat jövedelmez. Amiként nálunk az egész országot bevándorolják a tyukászok, hogy összeszedjék a portákon a baromfi feleslegeket: úgy kerülnek a házi nyulak is a városok piacaira. A nép oly mértékben fogyasztja a házi nvul húsát, hogy még be is hoznak az országba. Valóságos gondviselesszerü állatnak tekintik a házinyulat. így van ez Hollandiában is, hol a nép a husnvulat oly mértékben tenyészti, hogy milliókat érő feleslegével az angol piacon hihetetlenül árul. Nem csuda, ha hazánkban is vannak már kiváló házinyultenyésztők. És az uralkodó drágaság csak emelni fogja ezt a tenyészetet. Mert be kell látnunk, hogy itt a külföldi példa után érdemes ám indulni. Nálunk is vannak az úgynevezett istállónyulak No hát ezeken kell feljavítani. Ez pedig történhetik ami nagyobb fajtabéli állataink keresztezése által. Az ólakban való okszerű tartás, táplálása utján nagyobb eredményt érhetünk el. De ne keresztezzük a satnya állatokat a nagy fajtákkal, mert hiába való munkát végzünk. Különben útban van már az életre való mozgalom, melynek célja, hogy népünket az okszerű házinyultenyésztésre vezesse és ellássa tenyészállatokkal. Szétosztás vagy vásárlások utján. Mi is rajta leszünk, hogy gazdáinkat a házinyul helyes tenyésztésére vezessük gyakoribb útmutatások közlésével. Nyulasi. Hogyan gondozzuk ősszel és télen a gyümölcsfákat ? Ha azt akarjuk, hogy gyümölcsfáink egészségesek s jó termőerőben legyenek, gondozni ápolni kell őket. A gyümölcsfák őszi és téli ápolása a következő munkákból áll. 1. A fa törzsének s vastagabb ágainak beme- szelése. Vízből, mészből, agyagból és tehénganajból pépet készítünk s ezen anyaggal bekenjük a fa törzsét és vastagabb ágait. Ez azért szükséges, hogy fáink fagyfoltot ne kapjanak, de m§g azért is, mert ha a fát bemeszeljük, úgy azon a moha nem fog tanyázni, a mohok alatt pedig a férges s rovarok nagy csapatja talál kényelmes otthont. Ha bemeszeljük a fák törzsét, úgy az sima lesz, mert a fel- pattogzott kéreg leesik. Ilyen kéreg alatt igen sok rovar szokott kitelelni. Sokan azt mondják, hogy azért jó meszelni a fákat, hogy a fa kérgét a nyúllak ne rágják körül. Ez nem igaz, mert már sok olyan fát láttunk, amelyek be voltak meszelve, és mégis körül rágták a nyíllak. A nvul kártétele ellen úgy védekezhetünk, ha a fát kukorica, vagy cirokszárakkal körülkötjük. 2. A fa alatt a földnek felásása. Ezt ősszel végezzük. Ezt azért kell tennünk, hogy a hóié, az eső beszivároghasson mélyen a földbe, hogy nyáron, amikor a szárazabb idők beállanak, a gyökerek a földből, mint raktárból, a gyümölcs fejlődésére szükséges nedvességet felvehessék. A fa koronája alatt, ameddig a korona terjed, kell a földet felásni. Még a rovarokat is pusztítjuk igy, mert igen sok rovar a földben telel ki, s ha mi azokat mélyen aláforgatjuk, tavasszal nem tudnak előbujni s igy elpusztulnak. 3. A fa trágyázása. Hogy szántóföldünk jó termést adjon, nem sajnáljuk a trágyát, mert tudjuk azt, hogy trágyázással a termést fokozhatjuk. így vagyunk a gyümölcsfákkal is. Több és szebb gyümölcsöt terem a fa, ha megtrágyázzuk a földjét. A fa körül felásott földet, addig, mig a korona csur- gása van, jó érett trágyával beterítjük. Tavasszal azután aláásuk. 4. Rovarok és betegségek elleni védekezés. Hogy a rovarok ellen megvédelmezzük a jövő évi gyümölcstermést, szükséges, hogy minden hernyófészket a tél folyamán elpusztítsunk; a gyümölcsbetegségek ellen pedig úgy védekezzünk, hogy a fán maradt száradt gyümölcsöt s levelet leszedjük. mi GJSAG? Thököly Kézsmárkou. Thököly fejedelem is kétszáz esztendeig nyugodott török földben, ahonnan elhoztuk az ő hamvait is. Amint Kassán végbement a nagy temetés Thököly hamvait Kézsmárkra, szülővárosába vitték. Sokat szenvedet, sokat küzdött ő is ifjú korától halálig mely élte delén következett be. Haza vágyott... még végrendeletében is meghagyta, hogy ha későn is, de vigyék porát az ő hazájába. Erdélybe vagy az édes haza egyik ágostai ref. templomába, kulcsos városába temessék el. Kétszáz esztendő múlt el, hogy vágya teljesedett. Haza hoztuk ... és az ő temetése is diadal ut volt. Mindvégig. Kassától-Kézsmárkig ... A Kárpátok hófedte csúcsai a hegyek oldalán gyújtott örömtüzek fényében ragyogtak. Valóban megkapó látvány volt, mikor a közeli községek job-
