Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-16 / 37. szám

300 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Emlékeztető. Vásárok. 16 án : Baja, Jászárok- szállás, Kacza, Lippa, Pelsőcz, Szentes, Turkeve. 17-én: Alsópalotta (Hont), Baja, Hajduhadház, Nyitra (á.), Ipolyság (á.), Jászárokszállás, Kóka, Magyaróvár, Nagykároly, Ólubló, Paks, (á.), Selmeczbánya. (a.), Szentes, Tokaj. 18-án : Ipoly­ság, Magyaróvár, Ólubló, Paks. 19-én Abrudbánya, Bikszád, Egerhát, Selmeczbánya, Szirák, Turkeve. 20-án: Alsórákos (á.) Bánfihunyad, (á.), Csernátfalu, Dobronya, Egerhát, Élesd, Kanak, Kápolnás, Krompach (á.), Nagykeszi, Nagyki- kinda, Nagytapolcsány (á.), Pancsova, (á.), Püspökladány, Szirák, Vágbesztercze (á.), HÁZI-ASSZONY. A káposzta eltartása télen. A káposzta egyik legnélkülözhetetlenebb főzeléke minden ház­tartásnak s nincs is falusi kert, melyben termelésé­vel többé-kevésbbé kiterjedt módon ne foglalkoz­nának. Számos alakban való elkészítés módja lehet­ségessé teszi, hogy különböző alakban akár minden­nap is szerepeljen az asztalon. S épen ebből az okból kifolyólag eltartásmódja a következő: majd gyalultan, majd fejesen savanyittatik be, sőt nyersen is eltartható a pincékben. Különösen az utóbbi alak­ban való eltartása azért igen kedvelt, mert sokan a nyers káposztából készült salátának előnyt adnak a savanyított káposztával szemben. Ámde a nyers ká­posztát eltartani nem könnyű dolog, mert könnyen elrothad, különösen abban az esetben, ha a pince — bár kis mérvben is — nedves. A nedvek vagy nyirkos pincében káposztát egyáltalában nem érde­mes eltartani, mert az idő előtt elrothad. A rotha­dást különben az a körülmény is elősegíti, hogy különösen abban az esetben, ha a szedés, mint ren­desen, nyirkos időben vagy esőben végeztetik, a le­velek közzé nedvesség veszi be magát és az cseppek alakjában gyűlik meg a levelek aljában, honnan azért nem távolodik el, mert a káposztafejek ren­desen gyökerükkel, illetőleg torzsájukkal lefelé he­lyeztetnek el. E bajt tehát elkerülendő, ha száraz pince áll rendelkezésünkre, a káposztafejeket tor­zsájukkal fölfelé helyezzük el, hogy igy a leveleik közzül a nedvesség kiszivároghasson. Ha az igy fek­tetett káposztafejeket deszkára vagy teljesen száraz homokra tesszük el, úgy csaknem egész télen át megtartják friss, üde voltukat s rothadástól mentek maradnak. Természetes, hogy elhelyezés előtt a külső, netalán rothadt levelektől a leggondosabban meg kell tisztogatni s a nyersen való eltartásra a legépebb fejeket választani. Ott, a hol száraz pifice nem áll rendelkezésre, célszerűnek mutatkozik, a káposztát szabadban, vermekben eltartani. A telera­kott verem vékony rétegfölddel, vagy még jobb, ha falevéllel takartatik le, a mely közül télen, erős fagy esetén is könnyen lehet kiszedni a káposztafe­jeket. A felső réteget erősebb fagy esetén annyira kell vastagitani, hogy a káposztának kellő védelmet nyújtson. Ez eljárásnál fődolog, hogy a bevermelés alkalmával száraz idő legyen. Tojó ludak. A rossz lúd alig tojik egy évad­ban húszat: jó téli gondozással s ügyes faj kiválasz­tással fölvitték már 50—60-ra. Egy pomeraniai te­nyésztő jelenti, hogy ludjai március-májusban 60 tojást raknak. Ugyané ludak októbertől-február vé­géig fejenként mintegy hetvenet tojtak. E 130 to­jás 26 kilót nyomott, vagyis kétszer annyit, mint, ugyanazon ludnak felhizlalt testsúlya. Ilyen ered­ményeket lehet céltudatos vesződséggel elérni. Ruhafehérités. Egy kiló rizs fehérítőre há­romnegyed liter vizet veszünk s az oldathoz két kávéskanál boraxot adunk. Ezt a keveréket jól ösz- szerázzuk és átszűrjük tiszta vásznon. Ezzel aztán szép és jó fehérítés esik. < EOYKŐL.J1ÁSBÓL. A kínai nőnevelés. Eddig nagyon is el volt a leányok nevelése hanyagolva Kínában. Az előkelő családok leányai még csak tanultak valamit, de már a nép leányai csak a közönséges házimunkát tanulta meg. Még az irás és olvasás tudása sem volt kötelező. Ezen változtat a legújabb kínai tör­vény, amelyet az anyacsászárné kezdésére léptetnek életbe. Minden leánynak meg kell Írni és olvasni tanulnia és azonkívül a számolás elemeit is el kell sajátítania. * A mesemondó asszony. Amerikának egy igen érdekes személyisége érkezett a minap Lon­donba. Ez az érdekes vendég egy mesemondó asz- szony: Shedlock Mária. A fehérhaju tiszteletreméltó asszony eddig Amerikában a legelőkelőbb házak gyermekeinek mesélt, sőt a felnőttek is szívesen hallgatták. A mesemondásért persze szép összege­ket kapott. Miss Shedlock régebben francia órák adásával kereste kenyerét. Minthogy nagy kedvelője volt a meséknek, tanítványai körében többször mondott meséket s oly nagy érdeklődésre talált, hogy elhatározta, hogy felhagy a leckeóraadással s csak a meséléssel fogja megkeresni kenyerét. Azóta New-Yorktól San-Franciscóig Amerika minden na­gyobb városában hol gazdag családoknál, hol pedig nyilvános helyeken, százakra menő hallgatóközön­ség előtt mesélt. Mesebeli öreg anyókának jelenik meg hallgatói előtt s egyszerűen, de nagy bensőség- gel ragadja magával hallgatóit a tündérek világába. A mesemondó asszony most Londonban s a nagyobb angol városokban fogja bemutatni különös mű­vészetét. * Haldokló gyöngyök. A gyöngyök, ha nem viselik őket s levegőnek, napfénynek kitéve tartják, fényöket vesztik és lassankint egészen elfeketülnek. Ezt tapasztalták az Auguszta német császárné gyön­gyein is, melyeket halálakor hagyatékában találtak. Már pusztulásnak voltak indulva s hogy segítsenek a bajon, tengeri vízben fürdették a gyöngyöket, még pedig sikerrel, mert több hónapi fürdetés után a gyöngyök visszanyerték régi szép fényöket. Most meg Párisban. a Louvre-muzeumban haldokol egy 280,000 koronát érő gyöngynyakék, mely 145 há­romsoros gyöngyből áll és súlya 2097 gramm. Ez a Thiers köztársasági elnök nejének a tulajdona volt. Ez a gyöngysor is naponta vészit fényéből s évek folyamán egészen el fog feketülni. * A világ legdrágább nyomtatott könyvei ezek: Az 1459-ben készült mainzi zsoltár, melynek értéke 120 ezer korona; aztán az 1471-ben Velen-

Next

/
Thumbnails
Contents