Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-09 / 36. szám

290

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

Az elmúlt idők elébe kerülnek. Látja, amint Bige Palit szénában és dunyhában hozzák haza a kórházból. Soha többé senki nem látta az orcáját. Kötés az egyik szemén, kötés a fél fülén. A válla is felhuzódott, mintha a nyaka alá fújtak volna. Sok hétig csak a ház előtti padkán ült, mint a hideglelősök, ott siittette magát a nappal. Talán még az eszében is meghibbant. Nagyon sajnálták a meg- apritott legényt. Ő is. Szedett neki sok mezei virágot, dohányt vett, bükkfa taplót, szép skatulyában gyufát. Alkonyat felé oda ment a ház elé, jóestét kívánt Palinak, aki csak fél szemmel nézett rá s egyik kezével sem tudta igaz barátsággal megszorítani az ő kezét.

— Végem van már nekem Mari — mondogatta a csúffá tett legény. — Meg se házasodom. Átka lennék én még egy boszorkánynak is. Vőfélyednek se hívj meg Mari, ha férjhez mégy. De számot tartok, hogy engem hívj komának.

Szomorúan mondta ezeket Bige Pali.

— Kengyelné, egészen elérzékenyült kelmed,

— szólalt meg hosszas várakozás után az Írnok. — Mit is Írjunk még?

— írja csak ifjú ur, hogy egészségesek vagyunk, de a tehén nincs meg, a ló sincs meg, a süldőt is el kellett adni.

— Van bezzeg minden hőviben Bige Pál házánál — vetette közbe az Írnok. — Szidják átkozzák a nyuzót.

— Mert hát nyomorék — válaszolt halkan az asszon}'. — Dolgozni nem tud, de valamit kell csinálni s mivel pénze van, avval csinál mindent, amit pénzzel lehet csinálni. — írja csak fiatal ur. Kedves koma, úgy esett a mi sorsunk a tehénnel meg a lóval, hogy az én jó uram, Kengyel Mihály, keve- selte a tehén hasznát, pedig nagyon jó volt a gyerekeknek. Mondja az uram, hogy ló, szekér jobb volna, fuvarozni lehetne, pénzelnénk belőle télen.

— Siessünk, hogy a posta még elvihesse ma a levelet — intette az Írnok a beszédben fennakadt asszonyt.

— Igen, siessünk. Mondom tovább. Az uram eladta a tehenet borjastul, meg a süldőt. Vett lovat, szekeret. Lelketlenül becsapták egy vén lóval. A vasutig két óráig vánszorgott, félszekér terhet sem birt s tél közepén összeesett. Tavaszig a bőre árából éltünk. Biz úgy komám uram. Az uram tegnap odament Zátonyba. A takarékban akarna valamit . . .

— Elkésünk, kérem elkésünk.

— Hiszen talán már meg is irtunk mindent — szólt az asszony, elgondolva, hogy mennyi minden fordult meg a fejében.

— De hát vájjon az az uzsorás Bige Pál megérti ebből, hogy mit akar a komaasszonya?

— Megérti-e ? — mond csodálkozva Kenvelné.

— Hogyne értené, mert hiszen nem hibbant meg Bige Pál esze. Megérti az, hisz minden világos.

Az írnok felitatta a nedves Írást. A levelet reszkető kézzel eresztette a posta-ládába Kengyelné.. Ettől kezdve számolta az órát, az időt, hogy mikor kapja kézhez Bige Pál a levelet. Várta haza az urát is, hogy mit járt ki.

Két nap igv múlt. A másik napon úgy délfelé- ugrándozva, vig kiabálással szalad be az utcáról a nagyobbik fiú és kiáltozza :

— Édes! Hozza ám apámuram a riskát me < a lovat.

Egy idegen szekér saroglyályához volt kötve egy ló, meg egy tehén. Kengyel Mihályné ámult- bámult a kapunál és csak kinyitotta a kaput. Kengyel Mihály csakugyan bevezette a lovat, meg a tehenet.

— Ez már ló! — szólalt meg Kengyel gazda elégülten — Bige koma is azt mondta, pedig már ő jól érti az ilyet.

Az asszony reszkető kézzel fogta meg a tehén kötelét, bevitte az istállóba, a riska jászolához. A gyerekek táncoltak örömükben.

— Most már mondja kend édes uram, honnan való ez a két jószág és kié?

— Talán, talán a mienk lesz — felelt a gazda kerülgető szóval. — A takaréknál nem boldogultam. Elmentem a komához, hogy pártoljon, mert tőle elég egy szó: a fiskálisnál is jártam, meg a telekkönyvnél, Bige koma azonban még azt az egy szemét is behunyta, mikor beszéltem. Ma reggel azonban magához hivatott és azt mondja: A kölcsönpénz egy tálból eszik az emberrel és a fedelet is elszedi. Hanem úgyis ajándékot akar küldeni a keresztfiának, úgy sem kaptak még tőle semmit. Egy ló, egy tehén az övék: a komaasszonynak pedig egy süldőt küld a héten.

— Jaj, megköszönte-e kelmed? •

— Hogyne! Habár mind licitált portéka ez, és sírnak utána. Licitált holmival van teli udvar, szin, pince, szoba. A süldőre is bizonyosan úgy számit, amint szokott a koma.-- Az Isten áldja meg! — fohászkodott elérzé- kenyülten az asszony s arra is gondolt, hogy lám, milyen szépen megértette a koma az ő levelét.

— Áldja, áldja! — ismételte felesége hálálko- dását Kengyel Mihály. — Ha ugyan a tömérdek átok útját nem állja ennek a kis áldásnak.

milyen magasra repülnek a madarak ? Egyik-másik léghajós arra is fölhasználta a levegőben tett kirándulását. hogy megállapítsa: milyen magasra repül némely madár. Hogy a sas és a kondorkeselyü valamennyi madár között a legnagyobb magasságot érik el, azt csak a legújabb időben állapították meg. Ezek az állatok néha öt, sőt hat ezer méternyire emelkednek a föld színe fölé. Egy léghajós egy sast látott, amely 3000 méter magasban még javában szállt fölfelé. Ugyanaz a léghajós két gólyát észlelt 900 méter magasban. Pacsirtákkal 1200 méter magasságban találkoztak, darvakkal, hollókkal és szarkákkal 1500—1800 méter magasban. Kisebb éneklő madarak nem igen szeretnek 500 méternél magasabbra repülni; egyáltalán a legtöbb maA

l/i híiTnbópQ iol vibwi l.öl/'vüni akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez Budait! UH LUhíll <1 Jcl/iíUUg"HUlUoUIll pest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos ----------------------------------------------------------- kölcsönöket, főcélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket már 300 koronátöl kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20, 30, 40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4°/0-os és 4727o-os jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 47s°/0-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki.

IP

F Parcellázásoknál az intézet minden tekintetben segédkezik. 3P4I