Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 269 MI ÚJSÁG? Magyar katonák Boszniában. Hej be’ sokszor is hallottak a nép ajkán az ismert nótát Megy a gőzös Kanizsára Kanizsáról Boszniába! És be sok szülének nem hozta vissza soha többé az a gőzös az anyai, apai könyek közt elbúcsúzott fiút. Talán azt, a kire itthon az atyai gondok sokasága várakozott.. . A bosnyák kegyetlenségeket nem is feledte a nép sokáig, nagyon sokáig. Gyökeret vert lelkében az a hit — és most is sokaknak lelkében ott él, hogy a magyar kato­náknak milyen kint és mennyi’ szenvedést kell kiállaniok. Mert mondották egykor a hazatértek, hogy ott a kopár he­gyek hazájában rettenetes valami a katonai szolgálat. A bileki gyászos menetel pedig még hajmeresztőbbé tette annak még csak gondolatát is, hogy a magyar fiúnak Boszniába kell rukkolni. Pedig ma már nem olyan rettenetes ám a Boszniában való szolgálat. Jól is érzik ott magukat a magyar fiuk. Vi­lágot látnak, tapasztalnak és ők maguk elismeriK, hogy ma már ügyelnek ám, még pedig nagy szigorúsággal, hogy ott ugyan a katonán igaztalanság ne essék Sőt sokan mond­ják az ottan szolgáltak közzül, hogy a boszniai ezredek szolgálatai kevesebb fáradsággal megy, mint az otthoniaké. No hát ennek édes mindnyájan örülünk. De örülhet­nek különösen a magyar anyák, kiknek nem kell aggódni a messze távolban szolgáló fia miatt. Mert mi tagadás benne, szegény jó anyákat nem egy­szer még most is rémmesékkel ijesztgetik. így például, hogy ott Boszniában szolgáló magyar fiuk azt sem tudják, mikor teriti le egy egy »vad bosnyák« pus­kájának golyóbisa. Mese ez csak, vagy amolyan obsitos fillentés, mint a milyet téli estéken hallhatunk a — világban járt katona viselt legényektól. Persze, ők nevetnek legjobban a markukba, mikor falnak állíthatják — a falut. A bosnj'ák most már megadta magát. Csendes, akár a legbékésebb polgár. Nemhogy bántana valakit, hanem most már inkább örül, ha békességben élhet istállószerü lakásában. — A király születésnapja. A király szüle­tése napját ülte f. hó 18-án az ország. A magyar nép ha­gyományos hűséggel kérte az Istent templomaiban, hogy áldja £neg országunkat és állandóan vezérelje jóra a mi agg, de ifjú lelkű és igazságos királyunkat. . ... , A király a jövő hónapban Dal­Apro ÜireK. máciába; Boszniába és Hercego­vinába megy nagy flotta gyakorlatokra. — Uj párt, radiká­lis párt szervezéséről gágognak egyes újságok. Sokan nyári kacsának tartják ezt a hirt. — A magyar bírák mozgalmat akarnak inditani a bírói függetlenség érdekében. — Az igazságügyminiszter is olyan törvénytervezeten dolgozik, melynek folytán akármilyen kormánynak nem lehet lesz a bírákat befolyásolni vagy arra kényszeríteni, hogy a pol­gárokat erőszakosan perbe fogjak és elitéljék. Ezzel meg­akadályoznák az olyan eseteket, melyeket nem rég a tör­vénytelen kormány követett el. — A belügyminiszter erősen hozzá fog a kivándorlás korlátozásának munkájához. (Erről bőven fogunk Írni. Szerk.) — A szatmári főispán megyéjé­nek tanulmányozása céljából körútra készül. — Diszörség a Halász-bástyán. Stróbl Alajos szobrászművésznek, a Szent Islván-szobor alkotó­jának, előterjesztésére a miniszterelnökség elhatározta, hogy a Szent István szobra mellett s a Halász-bástyán az első alkotmányos király ünnepén, augusztus 20-án koronaőrök teljesítsék a diszőrségct. Első esetben az idén fognak disz- órséget állani a koronaőrök Anders koronaórkapitány sze­mélyes vezetézével kora reggeltől késő estéiig, úgy hogy az ünnepélyre a fővárosba felránduló vidékieknek módjában álljon a daliás magyar koronaőrökben gyönyörködniük. — Arató-ünnep. Gróf Mailúlh József karádi uradalmában a napokban szép arató-ünnepet rendeztek. A jobbára hevesi aratók, akiknek száma kevés híjján ezer volt, ünneplő ruhába öltöztek s átadták a szokásos kalász­ból font koszorút. A gróf nevében Kazik István tiszttartó mondott köszönetét az aratóknak a példásan végzett mun­káért s két legjobb munkás-csoportvezetőnek száz, illetőleg ötven korona jutalmat adott. A zászlóval díszített erdei tisz­táson gazdag lakoma várta az aratókat, majd táncmulatság következett. — Hetven gazda termése. Nagybecskerek- ről Írják, hogy Kiskomlóson nagy tűzvész pusztított és het­ven gazdának a közös szérüskerthen felhalmozott termése esett áldozatul. Nagyszentmiklóson is nagy tűz volt, ahol sok kazal és nagy mennyiségű gabona pusztult el szintén, továbbá, hogy Szerb-Keresztur községben Lázár Lőrinc gaz­dának mintegy 800 kereszt búzája égett el. A tüzet mint hírlik, mindenütt gyújtogatás okozta. — Tűz Csekében, Tűz volt Csekében. A tűz gondatlanságból származott. Több lakóház és nagy^mennyi- ségü betakarított termény pusztult el. A kár meghaladja a 120 ezer koronát. Biztosítva csak egy gazda háza és termé­nye volt. A vizsgálat folyik, annak a kipuhatolására, kinek a gondatlansága okozta a tüzet. — Aratóünnep. Zichy Jenő gróf fiának, Zichy Rafael grófnak sárszentmihályi birtokán — szép aratóünnep folyt le a minap. A jól sikerült aratás befejezése után há­laadó istentiszteletet tartottak, majd az egész munkás-cso­port Kovács Ferenc első aratógazda vezetésével vidám ze­neszó mellett a grófi kastélyhoz vonult, a hol Zichy Rafael gróf és neje. született Palavicini Edina grófnő fogadták őket. Az aratógazda keresetlen szavak kíséretében átadta a buzakalászból font koszorút. A gróf meghatva mondott kö­szönetét a munkások meleg ragaszkodásáért. — Mindé mun­kás ember egy-egy borral telt csutorát is kapott. Mikor a rezes banda rázendített a magyar nótára, megkezdődött a tánc. Az első csárdást Zichy [Rafaelné grófné táncolta Ko­vács Ferenc aratógazdával. — Gyújtogató villám. Óriási vihar dühön­gött Ondódon. A villám belecsapott Ménes András ondódi tanyáján már cséplésre összehordott háromszáz kereszt bú­zából álló asztagba, azt felgyújtotta és teljesen elhamvasz­totta. A kár körülbelül 2400 korona, ami azonban a bizto­sítás folytán megtérüli. — Gyilkos zivatar. A trencsénmegyei Pred- mén nagy jégeső volt. A jég elpusztította a még lábon álló gabonát és a répaterraést. A zivatar ideje atatt a mezőn egy asszony két gyermekével egy magas fa alá menekült. A villám a fába csapott és az egyik gyermeket agyonsujtotta. — Egy másik aratóünnep. Zsibóról Írják: A A báró Wesselényi Béla-féle zsibói uradalom bérgazdasá­gában Vaska Gyula és Brant Viktor uradalmi bérlők e hó 9-én tartották meg az arató-ünnepet, mely alkalommal Lu­kacséi Vomic, az uradalom 35 éves cselédje és Illés Vaszilka az uradalom 38 évet szolgáló napszámosa lett a földmive- lésügyi minisztérium 50—50 koronás jutalmával kitüntetve. A munkások gazdag megvendégelése után táncmulatság következett. — A fogadás halottja. A biharmegyei Vas­kóim Bűne Flórián gazdaember fogadott, hogy megiszik öt liter pálinkát és megeszik hozzá harminc cső kukoricát, anélkül, hogy valami baja történnék. A fogadás első részét minden komolyabb nehézség nélkül megnyerte. Az öt liter pálinka szépen lecsúszott a torkán. A kukoricánál azonban már nem bírta ki ennyire Bűne Flórián. A huszonötödik csőnél elsápadt az erős ember és lebukott a székről. Sziv- szélhüdés ölte meg. A hatóság meginditottg a vizsgálatot. — Gyilkos villámcsapás. Nagybecskerekről Írják, hogy ott éjjel 11 óra tájban szörnyű vihar és égihá- boru tombolt. A villám minduntalan lecsapott, több kazlat és egy házat felgyújtott s Kurmanov András gazdát agyon­sujtotta, feleségét súlyosan megsebesítette. A tűzoltók egész éjjel talpon voltak, egyik helyről a másikra szaladtak s a nagyobb tűzveszélyt sikerült megakadályozniok. — Különös megmenekülés. Újvidékről írják. Temerin és Goszpondice között a nyílt vasúti pályán a sí­nek között atudt egy kanászfiu. A robogó vonat keresztül ment rajta, de semmi baja nem történt. A fiú teljesen épen és egészségesen került ki a vonat alól. * _ A milánói kiállítás újabb A nagy világból pusztulá8a. (óriási szakadás Milanóban) A milánói kiállítást valósággal üldözi a balsors. A minapi tűzvész okozta rombolást még ki se

Next

/
Thumbnails
Contents