Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-28 / 4. szám
MAGYAR Föl ségekkel duplára emelkedik. A minek a vége. hogy az adós belefulad, tönkre megy. írjuk pedig mindezeket azon alkalomból, hogy egyik fővárosi újság közöl bizonyos végrehajtási kérvényt. E kérvényből kisül, hogy 250 mond kétszázötven korona követelés után a tisztelt prókátor ur 384 korona 26 fillér költséget számit. Vagyis »összesen 384 korona 26 fillér már birőilag megállapított eddigi és a részletezett jelenlegi és még felmerülendő költségek erejéig végrehajtást szenvedő terhére és javamra megállapítani kérem«. Íme! 250 korona követelés és 384 korona 26 fillér költség. Hol vannak még az árverési sorrendi költségek ? Hát tisztelt uraim, igy pusztul a magyar kisgazda, tessenek elhinni. Ezért néz a tengeren túlra, ezért nem boldogul és veszi hóna alá koldus tarisznyáját, hogy ebből a szabadalmas Magyarországba kibujdosson. Érdekes magyar találmány. Azok az anyák, akiknek éjszakai álmát elűzte eddig a gyenneksirás s akiket hajnalig tartó virasztásra ítélt a bölcső-ringatás, mától fogva kitörülhetik ezt a gondot az anyai kötelességek listájából. A riogatást elvégzi helyettük az afkis villamos-készülék, a melylyel egy ötletes magyar tanító most megajándékozza őket. Egyszerű, elmés szerkezetű gépecske az egész, a mely rugó nyomásra egyenletes mozgásba hozza a bölcsőt és álomba ringatja a benne szunnyadó csöp emberfiát. Kovács Pál füzvölgyi (Zalamegye) tanító találmánya a gép, melynek gyakorlati értékét a legnagyobb fokú elismeréssel jutalmazta a szabadalmi hivatal. A készülék előnye az, hogy bármilyen bölcsőre alkalmazható. Kovács Pál most vállalkozót keres, a kivel találmányát olcsó áron forgalomba akarja hozni. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Apostoli működés. Lassan-lassan már az egész ország jó magyar népe belátja a keresztény szövetkezetek fontosságát. Gyönyörű szép dolog is az »egyesült erővel« szövetkezni. Örül neki a nép. Mégis gyakran tapasztalják, hogy a mi nehezen felállított vidéki szövetkezeteink csak tengődnek a pártolás hiánya miatt. Egymás között bevallhatjuk, hogy bizony a mi népünk könnyelmű. Még nem tud előre gondolni, előre számítani. Hálás köszönettel tartozunk tehát azon egyénnek, ki időt, fáradtságot nem kiméivé, tanítja és buzdítja a népet arra, hogy jobban pártolja a keresztény szövetkezeteket. Ózdon és vidékén — irja az Uj Lap — Csepla Lajos dr. az, ki ezen nemes, nehez munkát felebarátai iránt való szerétéiből végzi. Hétről-hétre jár vasárnaponkint egyik községből a másikba, összegyűjti maga köbül a népet. Ilyen alkalommal megbeszélik dolgaikat. Mint a jó pásztor, figyelmezteti őket az esetleges bajokra, melyek érhetik, megtanítja a környék népét védekezni a baj ellen s megelőzni azt. Múlt vasárnap Uraj községben volt. Nagyon várták jövetelét. Eogyasztási és hitel- szövetkezete, faraktára már van a falunak, ezek pártolásáról beszélt. Ezután egy szövetkezeti gabonaraktár felállításának eszméjét vetette fel, általános érdeklődés közepett. Nemsokára fel is építik a gabonaraktárt Ózd községben, mert a vasút ehhez van legközelebb. Végül egy könyvtári bizottságot alakított, A falu volt bírája megköszönte a nép nevében Uj gazdakör. Homoródszentpéter községben a Gazdakör minap megalakult 30 taggal és immár működését is megkezdette. Hetenként kétszer összegyűlnek s akkor felolvasásokat tartanak. A tagok igen buzgón járnak a körbe, hol az önképzés szépen fejlődik. A kör megalakítását Péter Sándor homoród- városfalvi unitárius pap indította meg. Elnöke Nagy Gyula tanító, helyettes elnök Székely Miklós, jegyző Jobb Dénes, pénztárnok Jobb Eerenc. Nálunk is elkelne .... Nem kell arról már Írni, hogy a pálinkás botok, mérések mi kárt okoznak ebben az országban. Látva- látjuk, tapasztaljuk, hol megdöbbenve, hol meg- könnyezeve. Nincs mód benne, hogy ezen a bajon segítsünk. Nincs. Az iskolákban hirdetteti a kormányzat is, hogy a tanítók kövessenek el mindent a pálinka ellen. Mit ér ? Az a gyermek, ha csak felcseperedik is, uton-utfélen pálinkamérésbe botlik. A pénzügyminiszter közegei napról-napra adják az engedélyt a pálinkás boltok nyitására. Az állam maga mindent elkövet, hogy fogyjon a pálinka, mert jövedelemre vagyon szüksége. Hát ily körülmények közt bizony érdekes ám olvasni,' hogy Amerikában, hogy és miként védekeznek a pálinka rombolásai ellen. Olvassuk csak: Amerikai Ítélet. Chicagóban igazán amerikai izü Ítéletet hozott a bíróság. Történt, hogy egy John Hedlung nevű ember, akit az alkohol mértéktelen élvezése teljesen tönkretett, meghalt. A gyermekei nagy nyomornak néztek elébe és kétségbeesésükben az az ötletök támadt, hogy három ismert pálinkamérés tulajdonosa ellen kártérítési port indítanak. A bíróság helyt adott keresetűknek s a hálinkást 68.000 márka kártérítés megfizetésében marasztalta el, A megokolás azt mondja, hogy, hogy csakugyan ők tették tönkre az iszákos embert, mert beteges hajlandóságáCmesterséges csábításokkal kihasználták a maguk előnyére. A három pálinkamérő bizonyára kímélni fogja ezután, legalább egy kicsit, vendégei egészségét. Hej, bizony fel fog kiáltani e sorok olvasásakor nem egy család, nem egy árva, nem egy szerencsétlen asszony .... Nálunk is elkelne! Bizony mondjuk, hogy el. Mert nálunk is ezer és ezer embert tesz tönkre, visz a sírba — a pálinka. Ezer és ezer gyermek esik nagy végtelen nyomorba. Ki segít rajtuk? Ki szánja meg őket? Végső szükségben talán az állam veszi fel az árvákat a menházakba és tartja — a pálinkából befolyt fogyasztási adókból. Hát van ebben nemzeti bölcseség? Tessék felelni!
