Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-15 / 28. szám
224 MAGYAR FÖLDMIVELŐ jén néptelenekké lesznek. Azon községek, hol csak a tehetetlen öregek és csintalan gyermek-sereg maradnak. Védtelenül, kitéve sokszor a legnagyobb veszedelmeknek. Mondjuk azért, hogy vannak dolgok, melyeket a nyilvánosság, a nép érdekei képviselőinek mindaddig tárgyalni kell, mig az eredmény szemmel láthatólag létre nem jő. Örömmel Írhatjuk, hogy a mi újságunk buzdítására, sőt kereken kimondjuk, ostorozására már több községben létesült gyermekvédő hely. De hol vagyunk még a teljes eredménytől? Hány és hány falu van ma is, hol erről az áldásos intézményről még csak nem is gondolkodnak. Ahol ma is szabadon leselkedik a gyermekeket pusztító veszedelem. Ahol kövér legelője van a veres kakasnak. Ennek a vigyorgó jószágnak, mely évenkint úgy belemarkol a nemzet vagyonába. Hát mi újra és újra figyelmeztetjük népünket és különösen népünk vezetőit. Lelkiismeretűkre hivatkozunk, hogy tegyenek meg mindent arra nézve, mely szerint a falu ne nélkülözze a gyermek menedék-házakat. Mi nem szűnünk meg ezért izgatni, lelkesíteni és adott alkalommal — a mitől az Isten mentse meg népünket — a bekövetkezett veszélyekre rámutatni. Azon veszélyekre, melyek talán elmaradtak volna, ha a község meghozta volna azt a csekély áldozatot, amibe a gyermek menedék felállítása kerül. Mi úgy tapasztaljuk, hogy ha szeget akar valaki a falba verni és azt a falat kemény- nak találja, addig üti a szeg fejét, mig az a kemény fal enged. Hát mi is addig ütjük ennek a nagy nemzeti és családi érdeket képviselő kérdésnek a fejét, mig községeink belátják, mily mulasztást, sőt bűnt követnek el, ha a gyermek-menedékek felállítását halogatják vagy azokkal egyáltalán nem törődnek. Szomorú dolog, hogy sok-sok községben megrázó eseményeknek kell előbb történni, hogy a tespedésből, a nembánomság- ból, a bűnös közönyből felébredjenek. Le kell égni falvaknak, el kell pusztul- niok gyermekeinknek, hogy végre belássák: nincs más mód, mint ráfanyarodni a men- helyek felállítására. Magára vessen tehát az a község és piruljon az ország a saját lelkiismerete előtt* ha a gyermek menedékek felállításával még most sem törődik. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! A sóstói szövetkezeti nagy gyűlés. A felső tiszai vármegyék hitelszövetkezeti szövetsége junius hó 27-én d. e. 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését Nyíregyházán, a Sóstó fürdőben, gróf Mailáth József elnöklete alatt. Az aznap d. e. lü óra 3 perckor a szerencsi vonattal érkező gr. Mailáth Józsefet a vasútnál Má- jerszky Béla polgármester, Kertész Bertalan főkapitány, dr. Wildt tanfelügyelő s dr. Szesztay, a szabolcsi szövetkezetek ügyésze fogadták és üdvözölték. Ezután a nemes gróf a város díszkocsiján, a Zemplénmegyéből jött közgyűlési tagok a kisvasu- ton mentek ki a Sóstó fürdőbe, hol mihamar kezdetét vette a közgyűlés. A népes és igen lelkes közgyűlésen részt vett 76 szabolcsi és zempléni hitelszövetkezet képviseletében mintegy 110 kiküldött, a földmivelésügyi kormány részéről Márton Ödön miniszteri titkár, azonkívül mint meghívott vendégek Mikecz Dezső alispán, Májerszky Béla polgármester, dr. Meskó László orsz. képv., Kállay Ubul főispán, Wildt György, dr. Merzer Béla orsz. képviselő, Kertész Bertalan főkapitány, Szunyoghv Bertalan, Liptay Béla, Dessewffy Aurél és Manó Szesztay László, dr. Bodnár István, dr. Szabó Sándor jogtanár, Szikszay Sándor és még többen a Zemplén és szabolcsi vezető emberek közül. A közgyűlésen első sorban gr. Mailáth József tartott egy igen magvas elnöki előterjesztést, megemlékezve a szövetkezeti eszme áldásairól, a szövetkezés nagyszabású eredményeiről, a múlt év eseményeiről, a sárospataki első szövetkezeti előkészítő tanfolyamról, az ő mostani párisi útjairól, melylyel a hires Le Flee sociálpolitikus szobrának leleplezésén a magyar gazdaszövetséget képviselte. A zajos tetszéssel fogadott elnöki előtei'jesztés s a szövetség titkárának és pénztárnokának évi jelentése után Breth Gyula bodrogkereszturi esperes-plebános tartott felolvasást a szövetkezetek erkölcsi és anyagi hatásáról a községekben, majd Korocz József tartott felolvasást a szövetkezeti ügy szolgálatában álló lelkészekről. Mindkét felolvasás találó és életből vett példákkal mutatta ki a szövetkezeti eszme áldásos hatását a falusi nép gazdasági és erkölcsi életére s Korocz József e mellett kimutatta, hogy a lelkészi hivatással a szövetkezeti működés egyáltalán nem ellenkezik, sőt e tevékenység a lelkésznek egy naA legjobb minőségű háztartási és gazdaságul cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,-------------- - = BXJ3DA.I3EST. ---------------(K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)