Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-08 / 27. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 217 Lássunk tisztán. Folytassuk tehát munkásainknak arról való meggyőzését, hogy az 1898. évi II. törvénycikk nem kárára, de segítségükre, sőt boldogulásukra van alkotva. 5. Nevezeti törvény értelmében a szerződést egyik fél sem — tehát se a gazda, se a munkás — nem bonthatja fel. Ez is az igazságon alapul. A munkás ember biztosítva van arról, hogy a mit megkötött, — az az övé. Hányszor történt, hogy a gazda olcsóbb munkásokat kapott és addig csavarta, húzta a dolgot, mig előbb felfogadott munkásait világnak nem eresztette. És a munkások nem maradtak-e többször éppen e miatt munka és igy kenyér nélkül. Ám, ha a munkásoknak ily joguk biztosítva van, akkor természetesen a gazdákat is hasonló biztosítással kell ellátni. Mert ilyen komoly, életbe vágó eseteknél nem lehet ám, hogy úgy történjék: »ha akarom vemhes, ha nem akarom nem vemhes.« Az nem igazság, hogy a munkás januárban elszerződik pl. 12-ik részért aratni, júliusban követelnek esetleg sokkal többet, pl. 8-ik aratórészt. Akkor, mikor a szerződésben nemcsak a hányadrész, hanem súly szerint is meg kell szabni, vagy pedig készpénzben — mint említettük — és a törvény 35. §-a szerint a munkásnak az aratás után joga van az arató részt tetszés szerint készpénzben vagy a kikötött mennyiségű gabonában követelni. Ha a termés silány, persze a gazda alaposan ráfizet. Tehát mindenkor a gazda van esélynek, kockázatnak kitéve. Hát ez rabszolgatörvény? 6. A törvény gondoskodik a bekövetkező esélyekről is. Nem ragaszkodik mereven a szerződés felbonthatailanságához. Vannak esetek mikor a szerződés felbontható : a) Ha a munkás gazdáját, családját vagy hozzátartozóit bántalmazza, vagyonát rongálja, vagy a ki kárt okoz és a munka teljesítésére képtelenné vált: a szerződés felbontható. b) Ezzel szemben azonban a munkásnak is meg van a maga joga, hogy a szerződést felbonthassa. Mikor? Ha gazdája őt bántalmazza. Ha járandóságát visszatartja. Ha beteg lesz. Ha katonának hívják be. 7. A gazda a törvény szerint tartozik a munkás bérét pontosan kiszolgáltatni. Ha beteg lesz az a munkás, 8 napig gondoskodni köteles beteg munkásáról. Ha a munkás munkába áll, már akkor meg lehet állapítani, hogy a szerződésben kikötött milyen természetű munkabér jobb a munkásnak. A részre való aratás, avagy a hold számra megállapított készpénz és konvenció. Bizony ez nem volt igy e törvény előtt. Azelőtt akármilyen volt a termés, kapta a munkás a 13-át, 14-ét — a mint szerződött. És kapott sokszor egy kis ocsut. Most? Megállapított súly szerint kérheti a részt, vagy ha ez neki nem konveniál, követelheti munkája bérét készpénzben. Hát ez rabszolga törvény? Nem, nem. Sok-sok ezer munkás áldja e törvényt, mert tisztán látja, hogy itt a gazda van inkább megszorítva és a munkás van megvédve. 8. Emlitsük-e, hogy a munkásszerződés költségeit is a gazda fizeti. Emlilsük-e azt az emberséges eljárást is, hogy a törvény 30-ik §-a szerint, ha az elszerződött munkáscsapatnak csak egy vagy másik tagja okoz szerződésszegést, a munkaadónak kötelessége az ugyanazon munkáscsapat által oda állított helyettest akceptálni, akár tetszik neki, akár nem. Ha esetleg a munkaadó erre a helyettesre nem reflektál — ő tudja miért - azért bizony kötelessége az egész munkáscsapat részére kialkudott munkabért megfizetni. A törvény IV. fejezete a szerződés teljesítéséről szól. Es pedig első sorban a gazda kötelességeit szabja meg. Kimondja, hogy akár a munkaadó, akár annak megbízottja szerződési vagy törvényes kötelességét megszegné, a kiszabható tetemes büntetésen kívül a kötelesség teljesítésére s a munkásoknak okozott teljes kár és eljárási költség megfizetésére kötelezendő. Ugyanez a fejezet tiltja el a »Jancsi bankó«-rendszer alkalmazását s azt, hogy a munkásoknak adott előleg után kamatot, vagy az előleg értékéről váltót lehessen venni. 36-ik §-a pedig arra, hogy ha az időjárás a mezőgazdasági munkákat akadályozná is, a munkaadó a munkást fizesse és élelmezze. Hát ez rabszolga törvény ? Ezzel szemben a törvény a munkást egyébre nem kötelezi, mint hogy a szerződés szerinti munkáját becsületesen végezze el. Igaz ugyan, bogy a törvény 38., 39-ik §-a magasabb bér kicsikarása érdekében történő munkabeszüntetést, vagy immel- ámmal való dolgot szerződésszegésnek s mint ilyent büntetésre méltónak tekinti, de hát már csak valami biztosítéknak kell lenni arra nézve, hogy a gazda az ő földjeinek megmunkálására nem kapa-kasza kerülő, nagyhangú szónokokat fogadott fel, hanem olyanokat, a kiket a kikötött munkák végzésére szükség esetén kényszeríteni is lehet. Ami a törvény büntető határozatait illeti, a Damokles kardja sokkal inkább függ a gazda, mint a munkás feje fölött. A munkást csak az esetben büntetik ezen törvény szerint, ha a szerződést nem tartja meg. A szószegést minden becsületes, szabad polgár bűnnek tekinti, és igy büntetésre is méltó. A munkást csak a szerződésszegésért és a szerződésszegésre való izgatásért érheti büntetés. A munkaadóra büntetést róhatnak ki a szerződéskötés formalitásainak a meg nem tartásáért és sok más apró dologért. Valóban a leglelkiismeretesebb vizsgálat, megfontolás alapján el lehet mondani, hogy nevezett törvény egyenes, világos, el nem csavarható. Becsületesen gondolkozó embernek, aki tisztán lát, el kell ismernie, hogy e törvény a kis emberek védelme és a nép boldogitására van hivatva. Milyen időnk lesz ? Meteor legújabb időjelzésében a következőket mondja: A 29-iki csomópontok hatásköre hozhat még csapadékot, de ez már inkább csak zivataros jellegű s rövid tartalmú eső leend. A végbement kitörések egyelőre julius hónap csomópontjaira még nincsenek befolyással, sőt miután a Nap fél fordulata 21-étől számítva éppen e hónap 3-dik csomópontjára esik, úgy akkor
