Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-21 / 3. szám

MAGYAR FÖLDM1VELŐ

22

A GAZDA TANÁCSADÓJA.

Selyembogárpeték kiosztása. Az országos selyemlenyésztési felügyelőség tudatja, hogy a föld- mivelésügyi minisztérium azoknak, akik a selyemtenyésztéssel foglalkozni kivannak, 1906-ban is ingyen ad petét, illetve selyemhernyót. Ebbéli igényeibet vagy az illető^ község selyemtenyésztési megbízottjánál, vagy esetleg a községi elöljáróságok utján a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőségnél jelentsék be.

Uj orvosság a száj- és körömfájás ellen.

Fnyay János mai-gittai ispán szabadalmat nyert egy száj- és körömfájás elleni szer előállítási eljárására. A szernek lényege az, hogy bort kékkővel, timsóval, apró-bojtorjánnal, farkasalmával és fagvalfalevéllel főzzünk össze és azt alkalmazzuk.

A Bodri meg a gazdája. Egyik szegedi takarék- pénztárba becamogott nemrég egy nagycsizmás falusi magyar. Egy-kétszáz forintocskáját rakta be a bankba. Hadd használják az urak a pénzt, jobb helyen van náluk, mint odahaza a sublótban. Innen legalább nem lopják el, meg interest is űzetnek utána, ügy ám, csak az éppen a bökkenő, hogy a kiskönyv elveszhet, meg el is lophatják a ládafiából, mert hiszen az ördög nem alszik, egye meg az iz. Aztán, amint az ember keservesen összekuporgatott, valami pernahajder kikaparja a spórkasszából.

— Tekintetös uram instálom, — vakarja meg füle tövét az öreg — hogyan lőhetne segíteni a bajoo. hogyha a könyv elkallódik, ki ne kapja más a pénzt ?

— Hát válasszon valami jelszót, bátyám, — világosítja föl a tisztviselő.

Jelszó ? Hm. Ezt bajos megérteni. Hosszas magyarázat kell hozzá. El is gondolkozik rajt a szegény emberféle, hogy hát mi az ördög is legyen az a jelszó'? Végre megállapodnak. A bácsinak van egy láncos kutyája, a Bodri. Legjobb lesz hát a kutya neve jelszónak. Persze, hogy a legjobb. Szépen rá is Írták a könyv lapjára a hű kutya nevét, amire aztán a magyar annak rendje szerint elkövetkezett. El ám, de már az ajtóból mégis csak vissza kellett fordulnia. A gond csak gond, nem hagyja nyugodni az embert.

— Tekintetös uram, könyörgöm, de aztán mi lösz, ha mög talál dögleni a Bodri? . . .

KIS GAZDA.

Megfullad-e a vetés a jég alatt ? A magyar mezőgazdák közt az a hit van elterjedve, hogy a vetés a jégtakaró alatt megfagyhat. Az a felfogás, hogy a vetés a jég alatt megfullad, csak is olyan embereké lehet, kik nem tudják elképzelni, hogy a növényeknek is éppen úgy meg van az alkalmazkodó képességük, mint bármily más organikus teremtésnek, s ha ez a képességük nem lenne meg, csakhamar kiveszne az utolsó fűszál is és utána az állatvilág. A vetések nem fulladhatnak meg, 1. azért, mert a megfulladás fogalma élenkebb anyagcserét tételez föl, mint a minő a téli vetésnél észlelhető; 2. azért, inert a vetés téli élete csak nagyon kevés levegőt igényel, miután hogy sem nem fejlődik, sem nem növekedik; 3. azért, mert a jég éppen úgy likacsos, mint bármely más hasonló szilárd test és igy a levegő hozzá juthat e pórusokon át a vetéshez a szükséges mennyiségben. A vetés tehát a jég alatt sem nem fulladhat meg, sem nem veszhet el. Hanem igen is elveszhet akkor, ha a jeget likgatják;

mert akkor a külső hideg levegőnek utat nyitnak a vetéshez s az ennek következtében könnyen kifagy.

A lentermelés Zemplénben. A földmivelés- ügyi miniszter megbízta Fiiredy Lajos szaktanárt, hogy Zemplénmegyében a kender és lentermelő akció megkezdésére tartson az érdekelt gazdákkal értekezletet. Zemplén némely vidéke különösen alkalmas a lentermelésre és földolgozására. Az értekezlet vasárnap lesz. Egy nagyobb gyárvállalatnak fölállítását tervezik Sátoralja-Ujhelven.

Nemes baromfi a kisgazdáknak. Az Arad- megyei Gazdasági Egvelet 318 darab különféle nemesebb fajbaromfit osztott ki Pécska. Kispereg, Nagykamarás, Almáskamarás, Erdőhegy, Szapáryfa- lu, Simonyifalva. Megvesegyháza, Fazekas-Vársánd, Német-Pereg, Kurtics, Nagyvarjas, Szentleányfalva községek kisgazdái közt.

A ló sebes térdének gyógyítása. Ha a ló elesett s ennek következtében térde megsérült, vezessük be a lovat csendesen az istálóba, öntözzük a sebet tiszta vízzel, mig az teljesen megtisztul, aztán egy vászondarabbal dörzsölés nélkül szárítsuk meg. Ezután tegyünk egy ujjnyi vastag jó pamutréteget a sebre, erősítjük azt meg egy ílanell-szalaggal és az egészet födjük be egy nem nagyon megszorított térdbőrrel. A lovat hagyjuk egy pár napig nyugodni, a nélkül, hogy a kötelékét feloldoznánk. Ez alatt a seben kéreg képződik, melyet a kötelék levételekor nem szabad megsérteni. Két hét múlva a kéregre ragadt pamut magától le fog hullani és ekkor látszani fog, hogy alatta uj bőr képződött, mely szőrrel van födve, még pedig a legtöbb esetben éppen olyan színűvel, mint a milyen az előbbi volt.

Emlékeztető. Vásárok. 22-én : Buziás (á.), Debrecen, Devecser, Eperjes, Heves, Mátészalka, Nagykáta, Nagyszombat, Nyitra, Báckeve, Szécseny, Szigetvár, Ung- vár, 23-án : Buziás, Debrecen, Kadarkút, Kékkő, Kendi- lóna, Nagyalmás, Nagyszombat, Nagytapolcsány. Ráckeve, Rozsnyó (á.), Szécsény, Szigetvár. 24-én: Csap (Ung), Kékkő, Mezőméhes, Nagyszombat, Rozsnyó. 25-én : Alsó- Lendva, Bánffy-Hunyad, Bátorkész, Besztercebánya, Bicske, Lajtafalu, Nagyenyed, Nagysurány, Nagyszombat, Nyírbátor, Privigye. 26-án: Bátos, (Kolozs, á.j, Besztercebánya. 27-én : Bátos (Kolozs), Besztercebánya, Erzsébetváros, Kamjonka, Szentes, Vasvár. 28-án : János- hida, Kunhegyes, Mezővári, Pécs, Szabadka, Szentes, Versec. — 29-én: Aranyos-Maróth (á.), Balassagyarmat, Baranyavár, Boldogasszony, Hajdúböszörmény, János- lrida, Kalóz, Kapuvár, Kunhegyes, Pécs, Putnok, Sátoraljaújhely, Szabadka, Szentes, 30-án : Aranyos-Maróth, Balassagyarmat, Holies (Nyitra), Iván (Sopron), Pécs, Sátoraljaújhely, Szabadka, Szatmárnémeti (á.), 31-én: Bal- maz-Ujváros, Dodpina, Högyész, Kőszeg, Pécs, Szabadka, Szatmárnémeti.

• HÁZI - A SSZO NY.

A patkány és a rózsa. Az előbbi nem örvend valami közkedveltségnek. A háziasszonyok kiváltképpen nem viseltetnek irántuk nagy szeretettel. Az utóbbit annál inkább kedvelik. No lám! Mégis össze találkozik a háziasszony és a patkány egy tárgynak közös szeretetében. Ez a tárgy a rózsa. Sajt, szalonna és minden egyéb nyalánkság, nem ti vagytok a patkány legkedvesebb csemegéi, hanem a rózsa. Ez utóbbit nem eszi meg, csak szagolgatja. Finom orra van ám a kópénak. Megérzi a rózsa illatát a har-