Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-03 / 22. szám
MAGYAK FÖLDMIVELŐ 180 gyakran előforduló gyors elnyelése az eledeleknek, leginkább a szülők figyelmetlenségére vezethető vissza, kiknek még arra is kell szigorúan ügyelni, hogy a rendes étkezési időn kívül a gyermekek ne egyenek. A főfájás okainak 3-ik csoportja a legnagyobbrészt az iskolát terheli. Dr. Bresgen elsősorban az oktatásnak, a korai reggeli órákban való sietteteté- sében látja az okot, eléggé alaposan, a mely hiányosság még egyébb visszás állapotokhoz is vezet, különösen télen az oktatásnak reggeli 8 órakor való megkezdése nagyon korai, nemcsak, hogy a gyermekekre nézve nem előnyös a korai felkelés, de előfordul az is, hogy a gyermekek megjelenésekor az iskolában, az iskolatermek még nincsenek eléggé fűtve és a világosság sem alkalmas még az oktatás megkezdéséhez. A szemek tulterheltetése főfájást okoz. A szellem túlterheltsége főfájást okoz. A szellem tulterheltetése még inkább jár ezen bajjal. Dr. Bresgen véleménye, hogy a gyermekek szellemi tullerheltetését az iskolában általában véve nem annyira a tananyag sokasága okozza, hanem inkább annak nem alkalmas beosztása. — A tulter- heltetéshez hozzájárulhat még azonkívül a tanórák helytelen beosztása is, ha pl. a nehezebb és köny- nyebb tantárgyak nem váltják fel egymást helyes és kellő felosztásban. Az előadó rossz beosztást lát abban az általános újításban is, hogy már a középiskola első éveiben a 10—12 éves gyermekek folytatólagos oktatásban részesülnek a 8—10 óráig terjedő délelőtti órákban, a mi nagyon is alkalmas szerinte arra, az ifjúságnál az ideges főfájást ter- jeszjeni. A gyermekek szellemi tulterheltetése azonban maguk a szülők által is annyira gyarapittatik, hogy az eljárásuk gyorsan ideges fejfájást teremt. Elsősorban a zene az, a melynek gyakorlásához, különösen a leánykák tulzsenge korban és a kellőnél több időn át készíttetnek szülőik által; továbbá leginkább a jobb körökben nem ritkán előforduló magánórák idegen nyelvekben vagy más az iskola keretén kívül álló tantárgyakban. A szellem netáni tulterheltetésének ellensúlyozását dr. Bresgen a test kiképzésében látja, de ügyelnünk kell arra, hogy az egyik vagy másik alkalmas testgyakorlat ne fajuljon üres sporttá, a mi főleg a divó biciklire nézve legyen említve. Egyéb okok, melyek ideges főfájást idéznek elő, az orr, a fülek, szemek, a fogak és torok megbetegedése. — Mindebből látjuk, mily számos indító oka van a főfájásnak. Ha tehát saját gyermekeinkkel jót akarunk, úgy azokat az iskolai éveikben kell legnagyobb figyelemmel kisérnünk. Különösen fontos, hogy a tanítóknál megtudakoljuk a gyermek szellemi tehetségét és felfogását, mert felfogásától függ, hogy szabad-e a gyermeket az iskolai köteles munkáján kívül még magán tantárgyakkal, nyelv- és zeneoktatással terhelni. Gyakran mondják a gyermeket lustának, hanyagnak, ösztökéljük folyton munkára, pedig visszamaradásának igazi oka testi gyengeségében rejlik. Doktor. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat! KIS GA Z D A. Juniushavi tennivalók. A gazdaságban. A burgonyát, répát, tengerit ebben a hónapban megkapálni a legfontosabb föladat. Az ugarföldek fölszántására most van a legfőbb idő. A dohányföldön a kiveszett palántákat újakkal pótoljuk. Péter-Pál után az aratás is megkezdődvén, az arató- eszközöket mihamarább rendbe kell szedni. Kölest, tatárkát a korai tarlóba bátran vethetünk. A szénakaszálást és behordást is ebben a hónapban végezzük el. A kertben. A gyomokat szorgalmasan pusztítsuk, kapáljunk és öntözzünk, ha szükség van rá. A téli fejes káposzta-palántákat ebben a hónapban mind ki kell ültetni. A gyümölcsösben. Itt sincs egyébb dolgunk, mint a tisztogatás. A cseresznye és meggy most érnek. A madarakat spárgára kötött papirdarabká- kal ijesztjük el kedves gyümölcseink pusztításától. A szőlőben. A virágzás ideje alatt semmiféle munkát sem szabad folytatni. A virágzás után kapálnunk, gyomlálnunk és kötöznünk. A zöldojtást folytatjuk. A peronoszpora ellen a virágzás után másodízben permetezünk. A pincében. Az uj borok másodszori lefejtését be kell fejezni. Ha szükséges, ebben a hónapban kell a bort deríteni, mert később nem célszerű. Az állatok körül. Összes állatjainkat a zöldtakarmányra fogjuk. Vigyázni kell azonban, hogy ez ne egyszerre történjék, hanem lassan és fokozatosan, hogy állatjaink hozzászokjanak a zöld takarmányhoz. A méhesben. A pergetés javában folyik. A kipergetett lépeket tiszta vízbe mártva újból a kaptá- rakba helyezzük. A rajzást korlátozzuk, nehogy az erős törzsek elgyengüljenek. Esős, szeles időben a rajokat ne mulasszuk el etetni. Tanulmányi kirándulás Mezőhegyesre. A baranyamegyei gazdasági egylet junius hó 28-án Pécsről nagyobb társas kirándulást szervez. A gazdák a mezőhegyesi ménesbirtokot fogják megtekinteni. Junius 10-én pedig a szentiványi mintagazdaságot tekintik meg, a szükséges szakbeli magyarázatokat Somssich Béla gazdasági szaktanár tartja. A meggyöngült bort úgy erősíthetjük, ha abba tiszta borszeszt vagy konyakot (tiszta borból párolt pálinkát,) keverünk, de nagyon kell vigyáznunk arra, hogy akár szeszt, akár konyakot használunk: mindig tiszta legyen, mert különben a bort is elrontja. Hektoliterenként elegendő 3 — 4 liter szesz vagy konyak, melyeket a borral jól össze kell keverni ; az igy megerősített bor nem élvezhető mindjárt (mert kellemetlen ize van), hanem állani kell hagyni legalább is három hónapig, midőn ismét visszanyeri természetes borizét. Vigyázni kell a lucernaetetéasel, nemcsak azért, mert abból könnyen felpuffadás is támadhat, hanem azért is, mert azoknál a teheneknél, amelyek bőven eszik a zöld lucernát, sömörös bőrkiütés támad, kivált amikor nagyon nedvdus, zsenge lucernát kapnak a tehenek. A sömörösödés varasodással jár és kezdetben a végtagokon lép fel s innen las- sankint az egesz testre átterjedhet. Ezt elkerülhet-
