Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-03 / 22. szám
22. szám. IX. évfolyam Szatmár, 1906. junius 3 Megjelenik minden vasárnap SzerkesztSség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Viz-utca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak Egész évre ..........................4 korona. Fé l évre...............................2 » Ne gyed évre......................1 » Hé tröl-liétre. Az országgyűlés megnyitása. Május 21-én nyitották meg az uj országgyűlést. Az uj országgyűlés korelnöke Szappanos István kecskeméti képviselő lett. Madarász József ugyan a Ház legöregebb tagja, de ez nem akarta elfogadni a korelnökséget, nehogy neki kelljen fölvezelnie az országgyűlés tagjait Budára. Ez az ő elveivel ellenkezik. Hat körjegyzőt választottak, a Ház bat legfiatalabb tagját. A legfiatalabb közülök 24 esztendős, a legidősebb pedig 26. A legelső bejelentés volt a miniszterelnök átirata, melyben tudatja a Fejérváry kormány fölmentését és az uj kormány kinevezését. Ezután a korelnök a miniszterelnök azon átiratát terjesztette elő, mely az 1906. február 17-én történt országgyűlési feloszlatásról szól. Erről az átiratról a Ház még tárgyalni fog és pedig akkor, ha határozatképes lesz, vagyis ha a megalakulás megtörtént. Ezzel kapcsolatban a korelnök saját Írásbeli kijelentését is előterjesztette, melyben megállapítja, hogy az ország- gyűlés alkotmányellenesen oszlattatott fel, de a törvényes időben való összehívás a jogfolytonosságot helyreállította. Bemutattatott még a miniszterelnök átirata az országgyűlésnek trónbeszéddel való megnyitásáról. Ez másnap 22-én déli 12 órakor történt meg Budán a királyi várpalotában. A Szent István-Bzobor leleplezése, mely az országgyűlés után délután 1 órakor történt, országos eseménnyé vált. És pedig azért, mert ezen a király maga is megjelent, jelen volt továbbá a minisztérium, az országgyűlés mind a két háza, hadapród iskola, a Ludovika akadémia, a Ferenc-József intézet, a királyi ház egyes tagjai és az ország igen sok előkelősége. A Szent István-szobor Buda várában áll, a Mátyás templomhoz^közel. A szobort Strobl Alajos szobrász készítette. Akik látták, azt mondják, hogy ezzel az alkotással székesfővárosunk egy uj műremekkel gazdagodott. A szoborral szemben állott a király sátora. Itt állott a király és környezete. Wekerle Sándor miniszterelnök itt mondotta el ünnepi beszédét, melynek leglényegesebb és legszebb része a következő: Ércbe öntött szobra előtt az emlékezet szárnyain újra kelnek fel előttünk nagy alkotásai. 0 hagyta ránk a szent koronát, államai összetartozandóságunknak alkotmányos monarchiánk, királyhűségünk áhítattal őrzött szimbólumát; ő állapította meg államunk sokban ma is fenálló beosztását, megyei rendszerünket, hogy biztosítsa népének boldogságát^Jferejének helyes tagozatokban való kihasználását és az állami rendnek megóvását; ő téritette nemzetét a keresztény vallásra, hogy az élő hit soha ki nem alvó bizodalmával vezesse az erkölcs és a művelődés biztos ösvényeire; ő irányította népét Keletről Nyugatnak, hogy a modern civilizáció világában biztosítsa haladását; s ő volt az, aki az isteni ihlettől áthatott diplomata előrelátásával szakított korának szokásaival és nem valamely földi hatalmasságnak, hanem égbe emelkedő tekintettel magának az Isten Anyjának ajánlotta fel országát, hogy az égi hatalmakba s az önerejébe vetett bizodalomra tanítsa nemzetét. A beszéd elhangzása után a szoborról lehullott a lepel. A miniszterelnök átadta a szobrot a székes-főváros gondozásába. Az átadás után a Mátyás templom tornyában harsonák zengedeztek, jelenlevők ezrei pedig kalaplevéve énekelték a nemzeti hymnuszt. A király trónbeszédje május 22-én déli 12 órakor hangzott el a budai várpalota tróntermében. A trónbeszéd lényegesebb pontjai a következők: A király fájdalmasan tekint vissza a közelmúlt eseményeire és hálát ad az Istennek, hogy az áldatlan félreértések eloszlottak. Ezután kijelenti, hogy a törvény és jogfolytonosság uralmának helyreállítása képezi első feladatát a kormánynak. E végből a költségvetés megállapítandó, a közadók és egyéb közszolgáltatások érvényesitendők, úgy azonban, hogy a hátralékok behajtásánál az adózók érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Szólt azután a vám- és kereskedelemügyi szerződések szükségességéről, az újonc létszám megajánlásáról és a rendkívüli katonai fel- szerelési szükségletek kielégítéséről. A Horvát Szla- von-Dalmátországokkal kötendő pénzügyi egyezmények mielőbbi becikkelyezését is sürgeti a trónbe
