Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-20 / 20. szám
164 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Aztán ha a baj kiüt? Sem a munkál-adó, sem a munkás nem érvényesítheti jogait, védelmet nem kereshetnek a törvénynél. Mert aki a törvényt meg nem tartja, az a törvénynek jogsegélyét sem veheti igénybe. Ajánljuk lehál. hogy munkás szerződést kössenek a felek — és pedig egymás kölcsönös érdekében. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Pályázat a földmives-iskolába. A komáromi földmives-iskola igazgatósága négy állami ösztöndíjas, két alapítványi és kilenc fizetéses helyre hirdet pályázatot. Az iskola célja a kétéves tanfolyam alatt az ifjakat a mezőgazdaság minden ágában gyakorlatilag kiképezni, hogy kisebb gazdaságokban mint gazdák, munkavezetők alkalmazhatók legyenek. A pályafeltételekről a gazdasági iskola ad bővebb felvilágosítást. A pályázati helyeket október elsején töltik be. Jó tudni. Szarvasmarháknál az idült gyöngykór (tüdővész) nem oly betegség, melyért ha az eladott állaton az átvételtől számított 30 napon belül jelentkezik, az eladó a hazai jogszokás értelmében a vevőnek külön kikötés nélkül is szavatossággal tartoznék. Olvassuk el. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a reánk következő félévre előfizetési dijaikat kellő időben beküldeni szíveskedjenek. Valamint a hátralékok törlesztését is várjuk postafordultával. KISGAZDA. A permetezett szőlölevelekről. A rézvegyülés mérgezés. A szőlőlevél permetezve veszedelmes. Egy család megmérgezve. A permetezés módja. A peronoszpora elleni permetezés tudvalevőleg olyan folyadékkal történik, a melynek rézgálic a főalkotó része, Már pedig minden rézvegyülés mérges. Miért is a permetezett szőlő élvezeténél bizonyos óvatossági szabályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Korántsem a szőlő gyümölcse veszedelmes, Mert a szőlőszemeken ha ugyan nem későn permeteztünk, igen kevés a réz, a mi már alig lehet ártalmas, bár azért tanácsos a fürtöket evés előtt vízben megöblögetni. A bor pedig még kevésbbé veszedelmes, mert hiszen a szőlőhéjakra tapadt réz a must kiforrása után leülepszik a seprő közé. Jóval veszedelmesebb lehet azonban a szőlő- levél, melyet a háztartásban többféle célra szoktak használni. így p. vajcsomagoláshoz, ugorkasavanyi- táshoz, ételekhez stb. Sok helyen pedig a leveleket marhával etetik fel. Tehát ez esetekben szükséges nagyon az óvatosság. Mert hiszen a permetezőfolyadék nagy része a leveleket éri és azokon odatapadva, állandóan megmarad s pedig, kivált ha a permetezés tökéletlen volt, néha nagy mennyiségben. Ennélfogva az élelmiszereket, különösen a vajat. a mint szokás, nem szabad a megpermetezett szőlőlevelekbe betakarni, bog}' ezekről a rézgálic ne kerüljön az élelmiszerekbe. Mennyire igazolt az óvatosság, gondosság a megpermetezett szőlőlevelek használatánál, bizonyítja egy eset, a mikor egy cseléd, a kire az ugorka be- savanyitása bízva volt, mihez szőlőlevelet is használnak, nem gondolván a rézgálic mérges voltára, a leveleket nagyjából megöblitve tette az ugorkás edénybe: és mindenki a ki abból az ugorkából evett, rosszul lett, a mit az orvos a rézgálicos szőlőleveleknek tulajdonított. Az ugorka besavanyitására is tehát csak tisztára lemosott leveleket szabad használni. Sok helyt a szőlőleveleket a tehenek etetésére is fölhasználják. És megtörtént, hogy a megpermetezett levéllel tartott állatok tejétől az emberek megbetegedtek, de maguk az állatok is, sőt el is hullottak, bizonyára olyan levelektől, melyekre sok jutott a rézoldatból, és melyekből nagyobb mennyiséget fogyasztottak el. Mindezekből azt a tanulságot meríthetjük, hogy a rézgálic-oldattal megpermetezett szőlőleveleket nem szabad sem élelmicikkek takarójául, sem pedig az állatok, kivált a tehenek etetésére fölhasználni; hogy a rézoldat elkészítésénél szorosan ragaszkodjunk a kipróbált mértékhez, az 1—2 százalékos oldathoz és használjuk a permetezésre azokat a gépeket, — ha drágábbak is, — melyek az oldatot nagyon finoman szétszórják, úgy hogy egy-egy levélre csak a szükséges mennyiség kerül. A mi, hogy megtörténjék, nemcsak jó gépre van szükségünk, hanem arra is ügyeljünk, hogy a permetező csövet ne tartsuk igen közel a levelekhez, mert ez által az oldat hamar nagy cseppekké folyik össze a leveleken. A szervezkedő gazdák. A földmivelésügyi miniszter a bélafalvi gazdakör és a somogyapálii gazdák szövetsége alapszabályait jóváhagyta. Jégeső. Magyarkanizsán nagy jégeső esett. — Resicabányán szombaton éjjel menydörgés és villámlás között jéggel vegyes eső esett. A jég a fejlődő gyümölcsben kevés kárt okozott, de a folytonos eső. amely napról-napra esik, a szántóföldet elárasztja és a gabona kipállik, a frissen ültetett mag pedig kirothad. — Mátészalkán szombaton délután erős felhőszakadás vonult el Mátészalka és vidéke felett és 4—5 percig tartó sürü jégeső esett, ami a gyümölcsösben jelentékeny kárt okozott. — Sopronból jón a hir: Vasárnap délután a megye nyugati részén erős zivatarok voltak helyenként erős jégesővel, amely a gyümölcsfákban és szőlőkben jelentékeny kárt okozott. A nagy-körösi saláta. Nagy-Kőrösről írják, hogy ott most érte el tetőpontját a salátakivitel, ezt bizonyítja, hogy naponkint negyven ötven vaggonnal szállítanak Budapestre, Bécsbe és Grácba. A termelők naponkint tizenkét-tizenötezer koronát vesznek be salátáért Paprikahamisitás. A belügyminiszter érdekes leiratot küldött, nem régen a törvényhatósági bizottságokhoz. Ebben értesíti őket, hogy egy szegedi paprikahamisitót 300 kor. pénzbüntetésre és az eljárási költségek megfizetésére Ítélt; azonfelül kötelezte arra, hogy ezen Ítéletet egyik lapban saját költségén, közzétegye.
