Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-13 / 19. szám
152 MAGYAR FÖLDMIYELŐ számítással 25 százalék időközben behajthat- lanná vált. Bizony-bizony nagy summa. Az állam- háztartásra nézve ha nem is éppen életkérdés, de nagy kérdés arra, hogy zökkenés ne történjék. Váltig hireszteiik is a régi rendszer hívei, hogy a kormány tiizzel-vássál fogja az adóhátralékokat behajtani. Nem hisszük! Nem hihetjük. Ez a híresztelés csak arra való, hogy az ország örömpoharába ürömcseppeket töltögessenek. Hogy az elcsendesedett, békés sziveket újra felzaklassák. Mi abban a szerény véleményben vagyunk, hogy az adóhátralékokat a legnagyobb kímélettel, tapintattal és fokozatosan fogják behajtani. Az indemnitás (költségvetés nélkül való kormányzás) megszavazása után első sorban az 1904 évi, még törvényesen megszavazott adók hátralékainak behajtása lesz az első dolog. Az eksz-leksz tartalma alatt megkövé- redett hátralékok befizetésére a kormány igen méltányos kedvezményeket fog adni. Ez a mi reményünk, ez a mi hitünk. És meg vagyunk győződve, hogy ebben csalódni nem fogunk. Azért mi a teendő ? Azt tanácsoljuk mi a népnek, hogy már most, minden felszólítás, kényszer bevárása nélkül azonnal fogjon hozzá az 1904 évről származó adóhátralékok rendezéséhez. A többire nézve pedig várja be az uj országgyűlés bölcs intézkedését. Ne hallgassunk tehát semmiféle izgatásokra. Az uj országgyűlésnek nem az a célja, hogy a kis embereket tönkre tegye, hanem megmentse és nekik nyugalmat szerezzen. Ezt kívánja a nemzet legeslegfőbb érdeke. Vissza — a munkához! A nemzet — nagyon természetes folyománya- kép a bizonytalan és zsibbasztó napoknak — örömmámorban úszik. Jogos öröm ez. De arra kell ám törekednünk, hogy helyes öröm is legyen. Nem szabad ennek a mámornak, mely csak az annyira óhajtott békességnek sugaraiban akar törődni — más irányban elzsibbasztania a nemzet munkaerejét, kedvét. Nem szabad az örömkönyeknek annyira elfátyolozni az ország szemét, hogy ne lássa mily nagy, kétszeres kötelesség várakozik reá. Az örvendezésnek is meg vannak és voltak napjai. Most már Vissza — a munkához! Van és lesz még elég dolgunk. Helyrehozni a romokat, megindítani az elakadt társadalmi tevékenységet itt is ott is. Rég cselekvésre váló eszméink újra és újra felbukkannak. Munkára tehát! Különösen a nemzetgazclászat várja munkásait. Meg kell csinálni és pedig mentői előbb a nemzetgazdasági politikát. Ettől függ jó részben a kereskedelem és ipar felpezsdülése is. De ettől függ főleg elszegényedett népünk talpra állítása. Ne maradjunk tehát örömeink szárnyain sokáig a magasban. Szálljunk le és — Vissza — a munkához ! B. Darányi miniszter a munkáskérdésről. Darányi földmivelésügyi miniszter a tapolcai választókhoz nem rég beszédet intézett, melyből a munkás kérdésről szóló részt okvetlenül közölnünk szükséges. »Szólnom kell a munkáskérdésről, mert ha a választási reformról lesz szó, lehetetlen, hogy a becsületes magyar munkásosztályra is tekintettel ne legyünk. Ha összehasonlítjuk más országok viszonyait a mienkkel, messze kell mennünk, hogy párját találjuk a magyar munkásnak, amelyik dolgos, értelmes, becsületes, józan. Ezt mindenütt látjuk, kivéve oly helyeken, ahol mesterségesen fölizgatják és félrevezetik őket. Senki sincs közöttünk, aki a munkásra oktrojálni akarja azt a bért, amelyért dolgozni akar. A munkásnak Isten és ember előtt joga van a munkaadóval egyezményileg megállapítani munkájának bérét. De azt elvárhatjuk a magyar munkástól, hogy ha egyszer szerződött, akkor mint magyar ember, tartsa is meg a szavát. Mert mire vezet, ha az adott szót, a szerződést meg nem tartják? Nem is szólva a törvényes következményekről, vezet arra, hogy a birtokosok kénytelenek messze földről hozni munkásokat. Ez nagyon beteges állapot. Az egészséges állapot az, hogy a munkás szülőföldjén, lakóhelyén keresse meg lehelőleg kenyerét. Igényelhetjük méltán azt is, hogy senki se akadályozza meg azt, aki dolgozni akar a maga munkájában. A minap Fiúméban jártam, nem ismertek, hogy ki vagyok. Láttam ott százával magyarokat, amint készültek Amerikába. Megszólítottam közülök többeket. Megkérdeztem, mi vezeti önöket, hogy itt hagyják hazájukat; mégsem helyes dolog az, ha a magyar ember elhagyja szülőföldjét. És erre azt mondták, hát uram nehéz az A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■■ ' ...........:-------- BUDAPEST. .........- - • •••------------(K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
