Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-15 / 15. szám

A király és a nemzet öröme. Amit a békesség ünnepe, szent kará­csony meg nem hozhatott a nemzet krisz- kindli fájára, meghozta végre a szerelei ünnepe. Meghozta a legszebb, legdrágább húsvéti hi- mesét királynak és nemzetnek egyaránt. A rég várt, a mindkéloldalról annyira nélkülözhetetlen, úgyszólván életkérdést. A béke galambja röpült fel hirtelen és váratlanul a nemzet elborult láthatárán. Ki­rály és nemzet nagy örömre ébredt. Hosszú és kínos idők után végre mindenki köny- nyebben lélegzik, mert megszabadulunk azon nehéz idők önsúlyától, mely a koronás és az alkotmányos esküt tett apostoli király és a nemzetet oly súlyos megpróbáltatásra tette és még tehette volna. De mi történt tehát? Mi történt, mikor már a húsvéti ünnepek elé is oly komoran, a szenvedés komor gondolatával néztünk. Mikor az ország már alig tudott hinni egy- ■egy felszálló béke hírnek? Mondják és hihető is, hogy a legkomo­lyabb kísérletet a békére most már maga az agg király tette volna meg. Hihető is. Hiszen az ő szive is vérzett a nemzetért, őszbebo- rult feje sok álmatlan éjjet virraszthatott keresztül, hogy uralkodásának alkonyán kell éppen megszakadni a bizalom azon láncának, mely őt hosszú évtizedeken a magyar nép nemes kebeléhez tűzte. Meg aztán őfelsége meg akarta és meg­tartja királyi esküjét és nem volt hatalom arra, hogy rábírják melyszerint ne tűzesse ki a törvényes határon belül a választást. Azért a király óhajtotta, hogy az ország ügyeit oly kormányférfiak vegyék kezükbe, kik a nemzet előtt, mint ügyeinek hatalmas hordozói, képviselői tűnnek fel. Másrészről övék legyen a király bizalma is arra, hogy r Mdult országban rendet, nyugalmat csinálja­nak és azt a munkában tovább vezessék. És e férfiak egyszer csak ott voltak a felség színe előtt. Az uralkodó kezét nyujtá neki és ezzel az országnak, a magyar nem­zetnek is odanyujtá békejobbját. Hosszas volna a tárgyalások eredetét és apró, de mindenesetre izgalmas részeit apróra- cseprőre leírni, azért rövid velősen csak a következőkben adjuk a béke létrejöttének történetét. Az első meglepetések. A szó teljes értelmében — éppen a tizenkette­dik órában történt az a csudás számbamenő dolog, hogy Fejérváry báró miniszterelnök Barabás Béla függetlenségi párti képviselő lakásán Kossuth Fe­renccel, a szövetkezeti ellenzék vezérével találko­zott. Találkozott pedig azért, bogy a válság meg­oldására, kibontakozására újabb tervvel álljon elé. Ezen az alapon mindenki meglepetésére csak­ugyan megindul a tárgyalás. Ez volt a múlt szerdán. Megindult, de úgy körmére égett már a kormány­nak is a dolga, meg a kibontakozást keresőknek is, hogy úgyszólván egy-két napon belül el kellett dőlni az ügynek. Lesz-e béke vagy nem? Mert itt az ápril 9. illetőleg 11-ike. Ez volt a törvényes ha­táridő, melyen belül a királynak is döntenie kellett, kiirják-e a választást avagy nem? 'M4T Xjaprmlr jelen, száma, ±2 oldalra terjed..

Next

/
Thumbnails
Contents