Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-08 / 14. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 107 ladni, a trónörökös hirtelen fölszállott a tiszai gőzhajóra. A pénz különben hamis volt. Ilyen rejtélyes módon védekezett Kovács Máté, aki most a csongrádi tanyák között elhíresztelte, hogy Rudolf trónörökös megjelent előtte. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÚLJÜNK! Meghívás. Az 1898. XXIII. t.-c. alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Perbenvik és vidéke községi hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja 1906. évi április hó 22-ik napján d. u. 3 órakor a perbe- nyiki községi iskola tantermében rendes közgyűlést tart. melyre a tagok az alapszabályok 35 §-a értelmében meghivalnak. Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 5 tagjának választása. 6, Felügyelő-bizottság 3 tagjának választása. 7. Netáni indítványok. — 1905. évi december hó 31-én volt a szövetkezetnek 406 tagja 444 üzletrészszel, az év folyamán belépett 29 tag 31 üzletrészszel, kilépett .20 tag 20 üzlelrészszel, A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Perbenyikben, 1906. március 29. napján. Az igazgatóság. Szövetkezet a magyar iparért. A Tőkete- rebes és vidéke fogyasztási szövetkezet körlevélben tudatta tagjaival, hogy az igazgatóság elhatározta, hogy a lehetőséghez képest üzlete forgalmából kirekeszt minden külföldi árut és azokat, ha netalán pár fillérrel drágábbak is, a magyar ipar kevésbé fejlett volta miatt talán ha nem oly tökéletes minőségben is — de magyar gyártmányú árukkal fogja a lehetőség szerint pótolni. Utasította üzletvezetőjét, hogy a külföldi, de különösen osztrák kereskedőkkel és gvárosokkal föntartott összeköttetést azonnal szüntesse meg és készíttessen az osztrák utazóknak »tilos a bemenet« felirásu táblát és azt a szövetkezeti helyiség utcai falán feltűnő helyen helyezze el. Ezek után felkéri tagjait, hogy a szövetkezetét törekvésében és akkor is támogassák, ha a honi gyártmányú áruk minőségében netalán különbséget találnának. A fiú és a kacsák. Egy fiú több kacsát hajtott maga előtt és egy ember megkérdezte tőle, hány kacsája van, mire a flu igy felelt: Ha egymás mögött mennek, kettő mindig egy kacsa előtt és kettő mindig egy kacsa mögött megy és egy van a középen. Hány kacsája van hát a fiúnak ? ('BfqBJBp g :s9)f9j8apv) A gazdaember örökösödési illetéke. II. Vegyük, hogy annak a városi kereskedőnek 50.000 korona vagyonával szemben 45.000 korona adósága van. Ekkor fizet a fia 5000 korona tiszta hagyaték után l°/o‘£d 50 korona illetéket, egyebet semmit. Már most ne legyen az illető kereskedő, hanem legyen gazda s 50.000 korona értékű birtokát terhelje a fulladáson felül 45.000 korona teher. Ez is fizetni fogja az 50 korona illetéket, de ezenkívül épugy fizeti a 750 korona föld utáni illetéket, mintha csak 10.000 korona teher lenne a birtokon s nem 45.000 korona. Sőt menjünk tovább, legyük fel, hogy annak az elhunyt kereskedőnek 50.000 korona aktívával szemben ugyanannyi passzívája van. Ekkor nem lévén tiszta hagyaték, elesik az egy százalék illeték, vagyis az örökös nem fizet egy fillér örökösödési illetéket se. Ha pedig a gazdának 50.000 korona értékű földjét épen úgy 50.000 korona teher földi, gyermeke akkor is csak kénytelen megfizetni a 750 korona öröklési illetéket, hogy alig tartható, izzadsággal és és könynyel áztatott ősi földjén még egv ideig tovább nyomoroghasson. Eddig beszéltünk arról az esetről, ha a gazdaember után gyermeke örököl s láttuk, mennyire igazságtalan az az az intézkedés, hogy a teherrel borított földérték után is fizetni kell az 16/10 % föld utáni örökösödési illetéket. Még czifrább a dolog, ha például nem a gyermeke örököl a gazda után, hanem például veje, felesége unokaöcscse vagy ennél távolabbi rokona. Ekkor, mint fentebb látjuk, a tiszta hagyaték után kell fizetni l3/iou/o’ illetve 5%, illetve 10% általános jellegű személyi örökösödési illetéket, a mit fizet a kereskedő gyermeke is. Ezenfelül a különösen ingatlan után járó illeték azonban úgy van megállapítva, hogy itt csak a tiszta érték után rovatik ki ugyan az ingatlan utáni öröklési illeték, a mi itt már 1%»%, vagyis ugyanannyi összeg után rovatik ki ez is, mint a mennyi után jár az 13/10, 5% és 10% személyi jellegű illeték, az ingatlan megterhelt értéke azonban külön ennél magasabb illeték alá esik s úgy vétetik, mintha az örökös azt megvette volna az örökhagyótól, vagyis az ingatlan megterhelt értéke 4:1/io0/o adásvéieli illetékkel sujtatik. Hogy ezt a csodabogarat megértsük, nézzünk a gyakorlatban, hogy mit fizet örökösödési illetékül egy kereskedő veje vagy felesége, ha az apja után 50.000 korona aktívát és 10.000 korona passzívát örököl. Ekkor fizet 40.000 korona tiszta hagyaték után l3/10%-al 520 korona örökösödési illetéket. Most nézzük, mit fizet egy gazdaember után öröklési illetéket a veje vagy felesége; először, mint tudjuk, fizeti a fenti l3/10°/0 illetéket azaz 520 kor.-t azután ugyanezen tiszta érték után fizet föld utáni örökösödési illeték fejében la/10 százalékkal ..................................... 760 kor.-t s végül a megterhelt 10.000 korona, tehát tulajdoképen az adósság után 43/10% vételi illetéket, a mi kitesz................... 430 kor.-t vagyis összesen fizet: 1710 kor.-t ott, a hol a városi ingó vagyon tulajdonosának a veje vagy a felesége örököl, csak 520 koronát fizet. Még szembeötlőbb az igaztalanság, ha például 50.000 korona aktívával szemben áll 50.000 korona passzíva. Ekkor a kereskedő veje, felesége semmi illetéket se fizet, mert nincs tiszta hagyaték, ellenben a gazdaember veje vagy felesége fizet a semmi tiszta érték után 43/10°/0-al 2150 korona illetéket. Hát nem megőrülni való rettenetes dolog-e ez V És erről senki se beszél, ezt még senki se hozta föl a képviselőházban, pedig ez valóságos mesterséges
