Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-14 / 2. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ U nyilvánosságra, de az máris bizonyos, hogy a levelek diját •a belföldi forgalomban 10 fillérről tizenkettőre fogják felemelni. Az uj portókiszabást, az öt év előttihez hasonlóan, azzal okolják meg, hogy a 12 filléres díjjal a külföldi paritás jobban megközelithelő (Franciaországban tudvalévőén •15 cent, Németországban 10 pfenning a belföldi levelek postadija). Ezenkívül több más postaküldemény dijának •felemelését is tervezik. A közönség előrelátható elégetetlen- ségének enyhítésére úgy akarnak intézkedni, hogy a belföldi levelezőlapok diját öt fillérről a régi négy fillérre szállítják le. Az uj rend, a terv szerint, március elsején lép életbe. _ GAZDA-KÖRÖK A lábodi gazda kör. Megemlékeztünk róla, hogy a lábodi gazdakör egyéves fenállásának évfordulóját ünnepélyesen ülte meg. A gazdakör megalapítója és buzgó elnöke, Széchenyi Aladár gróf ez alkalommal elmondott beszédében visszapillantást vetett az elmúlt esztendőre és többek között ezeket mondá: »Alakuló közgyűlésünkön gazdakörünket kisded makkhoz hasonlítottam, melyből időre terebélyes tölgyfa válhatik, ha senki el nem gázolja. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy ezt a kisded tölgymakkunkat senki el nem gázolta, dacára annak, hogy voltak egynehányan, kik erőnek erejével szerették volna megsemmisíteni. Ez a törekvés kudarcot vallott. Nem tudták megakadályozni, hogy az a gazdakör tagjai nagyon tekintélyes számban fel ne szaporodjanak és nem sikerült nekik működésünket meddővé tenni. A gazdakör községünk lakóit osztály-, rang- és valláskülönbség nélkül közelebb hozta egymáshoz, jobban megismertük egymást és beláttuk, hogy össze kell tartanunk, segítenünk kell egymáson, ha nem akarunk elpusztulni. Elismertük a szövetkezés nagy eszméjét, hogy az összetartásban rejlik az erő, a széjjelhuzásban a gyöngeség. Időről-időre különféle tárgyakról tartottunk igen érdekes előadásokat. Alig egy esztendei fenállásunk alatt sikerült a »Hangya« kötelékében egy fogyasztási szövetkezetei létesítenünk. Hangsúlyozom, hogy ezzel senkinek jogát csorbítani nem akartuk, de időszerűnek láttuk saját istenadta jogainkat gyakorolni és azoknak érvényt szerezni. Mi vagyunk a szülők, mert megvagyok róla győződve, hogy gazdakör nélkül Lábadon fogyasztási szövetkezet sohasem létesült volna. Elsőszülött gyermekünknek mondom fogyasztási szövetkezetünket mert él bennem a remény, hogy a gazdakör ezen alapításával nem fog megelégedni. Minden kezdet nehéz, főleg minálunk, ahol az egész igazgatóság sőt még üzletvezetőnk is, kivévén két hetet, melyet egy más szövetkezetnél töltött, soha ilyen foglalkozásban nem gyakorolta magát. Szerintem a gazdakörnek első kötelessége feltétlenül mindég ezen első gyermekét ápolni, hogy egészséges, életerős legyen mindannyiunk örömére és hasznára. Meg vagyok győződve, hogy ezt el is fogjuk érni, csak ne lankadjon bennünk a meglevő jóakarat és ne változzék át szalmatüzzé, mi fajunk jellemző szokásokhoz tartozik. Föl akarom még emliteni, hogy fogyasztási szövetkezetünknek még egy mellékneve van, ha nem is irtuk ki cégtáblánkra. Hivatalos címünk ugyanis fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Erre az értékesítésre kívánom a t. közgyűlésnek figyelmét felhívni; jövő esztendei működésünkben jó lesz az értékesítés kérdésével is foglalkozni. Most még egész röviden közügyeinkről kell néhány szót mondanom. Alapszabályaink kimondják ugyan, hogy a gazdakörnek politikai kérdésekkel foglalkoznia nem szabad. Rendkívüli időkben azonban, mint a mostaniak — mert hallom már messziről a vészt és rombolást hozó zivatarnak zúgását — szerintem lehet rendkívüli eszközökhöz folyamodni anélkül, hogy alapszabályaink ellen vétenénk. Miután az országgyűlés az adót és az újoncot nem szavazta meg, egészen törvényes eljárás, sőt kötelességünk volt, hogy 1905-ben állami adót nem fizettünk. De figyelmeztetem t. gazdatársaimat, hogy ezt a most nem fizetett adót egyszer be fogják hajtani és amint beállnak ismét a törvényes állapotok, becsületbeli kötelességünk ezen adót azonnal befizetni: Jó lesz tehát ezzel a körülménynyel számolni és erre a célra a pénzt félretenni. Végezetül arra kérem önöket, hogy az eltérő politikai meggyőződések ne legyenek akadályai a békés együttélésnek; mindig a magasabb politikai érettség tanujele, ha politikai ellentétek egy községben nem bontják meg a társadalmi békét, hisz mindannyian magyarok mindany- nyian testvérek vagyunk, kiket a szeretet rózsalánca kell, hogy összekössön. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! _ y .. ■■ ■ ....-.... ...i... Sz övetkezeti központ Komáromban. Az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Komárom- megyei Gazdasági Egyesület támogatásával 15 ko- márommegyei gazdasági és ipari szövetkezet központi áruraktárt létesített, amelynek a múlt szombaton volt az alakuló közgyűlése Baranya}' Géza nagybirtokos elnöklete alatt. Az Országos Központi Hitelszövetkezet részéről Horváth János dr. vett részt a gyűlésen. A megalakulás után letárgyalták az alapszabályokat, végül elnökké megválasztották Baranyay Gézát, alelnökké Palkovics Viktor gutái esperest_és Boldoghv Gyula ipartestületi elnököt. Egy pár szó a táncról. Magyar legény, magyar leány bizony táncra termett... Mikor meghallják, hogy a cigányok talp- alá húznak, csak úgy reszketnek — a táncért... Hát furcsán is szakad ez a vágy az ember természetéből. Alig van nép, mely a táncot ne ismerné. Mondják, hogy az a szerencsétlen szerecsen, ki naponkint urának ostorcsapásait szenvedi, ha munkáját elvégzi, mint zivatar kerekedik fel és táncol. Mintha a legboldogabb ember volna a világon. És milyen különös. Ahány nép. annyi féle tánc! A német sógor, mikor táncol, folytonosan körben kering majd mindig egy táncosnővel. A francia ember csapong. Alig táncol egyikkel, már a másikat kapja fel. Hát a magyar? A magyar legény csak ugv röpíti táncosnőjét, majd egyedül száll táncra és rengeti a földet. Éppen azért, mert a magyar tánc nagyon is
