Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-02 / 13. szám
98 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Babonás napok. — Irta: Slrlaaka Andor. — Április elseje. Ez meg a bolondok napja. Ezen a napon szokták a babonás emberek egymást lóvá tenni s »áprilisi szamár !«-nak titulálni. Április elsején szokás a gyermekeket s a félbolondokat csigavérért és békatollért küldeni. Öreg embertől hallottam, hogy e napon ütötte agyon Kain Ábelt s az illető bácsi hozzá hazudta azt is, hogy ő ezt a szent- irásból olvasta. Szenl-György napja a szerencse napja. E nap előtt fogott pillangó nagy szerencsét hoz. Szent- György előtt fogott kígyóból a leghathatósabb orvosság készül. Szent-György előtti ürge bőréből készült pénzes-zacskó soha ki nem fogy. (Azt mondják, Rotschildéknak is ilyen zacskójuk van !) Szent- György előtti gyiknak a torkát a kis ujjal (növendék ujj) meg kell semitani, akkor nem lesz torokfájásunk. Aki Szent-György nap előtt fűzfa sípba fú, annak sem lesz torokfájása. Aki György nap előtt bőregér (denevér) szárnyat szerez s pénzt takargat bele, annak sohase fogy el a pénze. Ha pedig György nap előtt zöld békát fogunk a kezünkbe, akkor nem lesz hideglelésünk. Aki György nap előtt fecskét, vagy gólyát lát. annyi évet él, a hányat a fecske, vagy gólya szárnya lebben. A Szent-György előtt fogott kigyó bőre igen jó botra huzva. (Az ilyen bottal még a vasat is el lehet törni!) Szent-György nap éjjelén az ember kihallgathatja a boszorkányok beszélgetését a jó és rósz füvekről. Ha György napja nagyszombatra esik, vége lesz a világnak. Füves Mári javasasszony a sok kuruzsló szereit mind Szent-György hajnalán szedi. A fagyos szentek napjai. Bonifác, Szervác és Pongrác (május 12., 13. és 14.) napjairól sokan azt hiszik, hogy ezek fagyot hoznak. Fagyos szent az Orbánnap is. Ha Orbán napján esik az eső, akkor leragyázik a szöllő, vagyis lehullik a virága. Medárdus napnak (junius 8.) a babonás emberek oly csodatevő erőt tulajdonítanak, hogy ha az napon esik, ez esetben 40 napig egymás után fog esni. Széni-Inán napján jó a szent-Iván bogarat és és hajnalán gyógyfüveket szedni, a miknek nagy gyógyhatása van. Füves Mári is e napon szedi össze a tücsköket, bogarakat betegjei részére orvosságul. Szintén e napon szokás a szent-Iván tüzet átugrálni, hogy az ember abban az évben meg ne haljon. Szenl-Mihály napja. Ha e nap előtt nincs dér, akkor a zsidók mind megkoszosodnak. (Ezt a furcsa babonás mondást alkalmasint valami tüzes antiszemita gondolhatta ki.) András-nap éjjelén a babonás leány megálmodja, ki lesz a mátkája, sőt ha ezen éjen valamely legénynek ingét párnája alá teszi, azt a legényt úgy megbabonázza, hogy utána jár, mint az árnyék. Lucza-napján kell kezdeni az u. n. Lucza-szé- ket készíteni és mindennap faragni valamit rajta úgy, hogy karácsony estén legyen készen. Ez a kis szék az, amelyről azt tartja a babona, hogy az ember meglátja a boszorkányt. Luczanapjától 12 nap lévén karácsonyig, egy-egy nap jósolják a babonások a következő év tizenkét hónapjának idejét. Karácsonyi babonák. Az éjféli mise alatt « szarvasmarhákat ki kell hajtani a közkutakra itatni; ilyenkor az ostorral erősen kell csattogtatni, attól hízik és erősödik a jószág és a tehenet a boszorkány sem lesz képes megrontani. Egy kivetett cérnagombolyagba karácsonkor belépni, kész Lázárbetegség. Karácsony éjjelén legjobban fog az igézet. Aki a szent-estén (bővved-est) mézes fokhagyma gerezdet nem eszik, az torokfájós lesz. Aki pedig karácsonyestén diót eszik méz nélkül, annak kihull a foga. Aki karácsonykor egy almát vagy diót fölvesz a földről, fekélyes lesz tőle. Éjféli misén a luca- székre állók — mint az imént is mondám — meglátják, ki a boszorkány. E napnak még az ételhulladéka is varázs-erővel bir, különösen hires a karácsonyi morzsa, mely sok kuruzsló-orvosság fő alkatrésze. Füves Mári e nélkül nem is küldhetné annyi beteget a másvilágra. Aprószentek napján, akit vesszővel vagy nyirfa- virgácscsal elnáspágolnak, végig puhitnak, az friss lesz és kellést nem kap. (E babonás szokás még Herodes zsidó király idejéből ered.) Tanulság. Minden napban 24 óra s minden órában 60 perc van. Minden nap keleten kél föl a nap s nyugaton áldozik le. Minden napot a jó Isten teremtett. A szentirásban hire-nyoma sincs a szerencsés és szerencsétlen napoknak. Jóravaló könyvekben sem lehet találni ilyen hóbortosságokat. A babonás napokat a régi tudatlan emberek gondolták ki, talán csak tréfából és sok ember mai napság is hisz bennök. Okos és vallásos ember megkülönböztet ünnepnapot és köznapot, de azt nem hiszi, hogy egyik nap szerencsés lenne, a másik szerencsétlen. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Tanfolyam a magyarföldmivelő nép érdekében. A gazdasági érdekekért, a kis emberek sorsáért ma már minden igaz hazafi nem csak lelkesedik, de cselekszik is. Cselekedni kell vállvetve, szövetkezve, előrelátóan. Ezen munkálatok sikeressé tevésére tanfolyamot nyitott a fővárosban az Országos Gazdakör. E tanfolyamon nagyon sokan jelentek meg. A megnyitás március 28-án volt, mikor is Darányi Ignác szép beszéddel nyitotta meg a gyű- lést. Majd többen is szólották az ügyhöz, melynek alaphangja, hogy a magyar földmivelő nép érdekeit védeni, felálldozni hazafias kötelesség. (A tanfolyam folyik. Visszatérünk erre. Szerk.) A keresztény szociális egyesületek szövetsége megtartotta végleges alakuló közgyűlését dr. Gieswein Sándor elnöklete mellett. Megtörténvén az alakulás, a közgyűlés egyhangúlag dr. Giesvein Sándort választotta elnökké. Megválasztották társelnökül Szalánczy Andort. Egy levél. Levelet hozott a posta énnekem. Piros boritékr- ban, jó illatú levelet. Női kéz betűi mosolyogtak felém, — de én nem fogadtam mosolyogva. Gyanúsan nézegettem az Írást. Ez egy idegen leány írása. Kezdtem kötözni emlékeimben, vájjon
