Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-26 / 12. szám
92 MAGYAR FÖLDMIVELŐ kívánni ellenségeinek, igy szólhasson hozzá: »Vigyen el a Március.« Közmondásos is a kártékonysága, nem hiába mondják, hogy: »márciusi hó árt a vetésnek.« Egyszóval olyan hónap ez a március, hogy valósággal áldás lenne az emberiségre, ha neve a tizenkét hónap listájából ki volna törülve. Mit adhatott az ifjú Március a goromba embernek ?... Márciusi havat adott. > A madarak repülése. Igen nagy a madarak repülésének sebessége; némelyik a leggyorsabb négylábút is elhagyja. Á sas óránkint 86 kilométert is megtesz, egyes sólymok (különösen a vándorsólyom) 270 kilométert is repül óránkint, ha üldözik, vagy ha postát visz, II. Henrik sólyomfalkájából egyet Fontainebleauban szabadon eresztettek s azt 24 óra múlva Malta szigetén fogták el, úgy, hogy ez idő alatt 1620 kilométert tett meg, ami óránkint 67 kilométernek felel meg. A postagalambok is 60—110 kilométert haladnak óránkint. Föltétlenül gyorsabb a fecske, ez 250 kilométer óránkinti sebességet is elér, sőt a fali, vagy toronyfecske (Cypselus apus Iliig) Afrikából Közép-Európába az 500 mértföldnyi utat állítólag 6 óra alatt,teszi meg, ami 100 kilométer óránkinti sebességnek felel meg, tehát kétszer akkora, mint aminőről a leggyorsabb villamos vasút tervezői álmodnak. A veréb 5—10 méter másodpercenkinti sebességgel repül, ami óránkint csak 18—36 kilométert tenfie. Egy füsti fecske 1889-ben az Eiffel-torony egyik erkélyéről Nielles-be (Calais mellett) 2 óra 16 perc alatt ért el. Az egyenes távolság 240 kilométer s igy 106 kilométer óránkinti sebességgel repült, ha a legrövidebb utat követte ha pedig nem, akkor még gyorsabban, igen gyors madár a gojzer, mely Getke megfigyelései szerint Hergoland szigetén egy perc alatt a szigetről az »Austernbank«-ig (22,000 angol láb) repült, úgy. hogy a sebessége 112 méter másodpercenkinf, vagy 400 kilométer óránkint. Nemcsak a sebesség, hanem a rendkívüli kitartás is jellemzi a virginiai lillét, mely több megfigyelés adatai szerint Labradortól északi Braziliáig a 800 mértföldnyi utat (6000 km.) egy éjszaka alatt teszi meg pihenés nélkül, vagyis óránkint 415 kilométer sebességgel halad. Ezek az óriási sebességek alig érthetők másképpen, minthogy kedvező szél felhasználásával történnek. Tényleg ezek az igen gyors madarak mindig nagy magasságban repülnek, ahol tudvalevőleg a szél erősebb. A vándormadarak és a postagalambok mindig a kedvező légáramot igyekeznek fölhasználni, azért az időjárás szerint külömböző magasságban repülnek. A galambok ritkán emelkednek 2000 méteren felül, ahol pedig a legnagyobb szélsebességek vannak, hanem a vándormadarak gyakran 3—5000 méter magasságban is repülnek vándorlásuk közben. Ezt a kedvező ) szélhez való alkalmazkodást igyekeznek a léghajósok is utánozni, de eddig még kevesebb sikerrel, mint a madarak. Hol élnek legtovább az emberek? A mérsékelt éghajlat alatt levő országok lakói tovább élnek, mint azok, akik a forró, vagy sarki hideg éghajlat alatt élnek. Németországban, Angliában és Német-alföldön átlag ezer ember közül hetvenhét éri meg a hetvenes kort, Dániában nyolcvannégy, Svédországban nyolcvannyolc, Norvégiában pedig kilencven. Oroszországban az északi tartományok lakói rendesen tovább élnek, mint a délen lakók. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. ........................... ................- ■ •' = A gazdasági munkás- és cselédpénztár köréből. A földmivelésügyi miniszter, minthogy a községi elöljáróságok a rendkívüli tagok jelentkezése alkalmával az erre vonatkozó törvény rendelkezéseit figyelmen kívül szokták hagyni, elrendelte, hogy a hatóságok jövőben a rendkívüli tagok sorába csakis azoknak a gazdasági munkásoknak jelentkezését fogadhatják el, kik a jelentkezés alkalmával munkásigazolványukat fölmutatják. Ez alól kivételnek csak abban az esetben van helye, ha géptulajdonos a gép mellett alkalmazott munkásokat biztosítja. Ez esetben tekintettel a sürgősségre, a jelentkezők munkásigazolvány nélkül is fölvehetők. ISMERETEKTÁBA. Ellensége-e a fecske a méheknek?*) Harmadéve a méhesem körül repülő fecskékből többet lelőttem és megvizsgáltam, hanem gyomrukban a dolgozó-méheknek még csak nyomát sem találtam, herével azonban tele volt a gyomor. Múlt évben pláne azon szerencsés helyzetben voltam, hogy egy fecskepár méhésem közelében levő istállóban rákot fészket és 4 fiacskát nevelt. Ezen 4 fiatal fecskéből egyiket — midőn félig voltak kinőve — felboncoltam: begyében csak legyeket és kisebb bogarakat találtam. Egy másikat pedig akkor boncoltam fel, amidőn már a fészket ott hagyni készültek, tehát kinőtt korában. Ennek begyében bogarak és legyek mellett már heréket is találtam. Hogy a méh miként űzi a fecskét és ez hogyan iparkodik az alkalmasint már ismert mérges fegv- verü vitézünk komoly szándéka elől menekülni, újabban is igen sokszor tapasztaltam. Hogy a fecskére a méhszurás hatással nem bírna, azt nem hi- hetem; mert úgy mint ezt a baromfi érzi, érezheti azt a fecske is. Hog}' a baromfi a méhszurást csakugyan érzi, az már bebizonyult tény. Akárhányszor láthatjuk, különösen eső után, a baromfiakat sántikálni, amidőn a méhek az udvaron szerteszét vizet hordanak. A ki ennek okát közelebbről fogja kutatni, bizonyosan méhfulánkot fog az illető baromfi lábán találni. Arra nem gondolhatunk, hogy a fecske az elfogott méhet, csőrével rögtön összenyomva, lenyelné, s ha tenné is azt a fecske, még azután is kaphat szúrást. Észleleteim azt bizonyítják, hogy a fulánkhan az életerő egy ideig a méh halála után is fenmarad. Próbálja meg csak valaki: fogjon egy méhet és nyomja össze, várjon egy pár percet s tegye ujját azután a méh fullánkjához, nem kap-e azonnal szúrást. Ha a megakadt fulánkot a méh testéből kiszakítjuk, könnyen láthatjuk, hogy mint fúródik az, ide-oda mozogva, az ujjba. Ugyanezt észlelhetjük a kaptárok előtt heverő, holtnak tetsző méheken is. *) Ellenészrevételeket szívesen közlünk. Szerk. \