Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-19 / 11. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

85

Hogy ezen állat az emberi test fejlődésére, mily hátrányokkal van, mutatja az, hogy az arc elhalványul, a szemek beesnek, a test pedig elgyöngül.

Ezen féreg továbbá a test táplálékának legnagyobb részét elvonja, ami különféle betegségek okozója lehet.

Azért, hogy e kellemetlenségtől távoltartsuk magunkat, ügyeljünk a következőkre:

a) Mivel a galandféreg első csiráját a húsból vesszük, tartsuk azért a hizlalandó sertést távol minden tisztátalan helytől, (pl. trágya, szemétdomb) mely esetleg a borsoka petéit tartalmazhatja.

b) Mivel a borsóka nyomait a húson vajmi kevésszer észlelhetjük, azért legjobb óvszer ellene minden legyen az bár sertés vagy marhahús jól kisütni, hogy a benne levő elősdiek elpusztuljanak.

Ennyit tartottam szükségesnek a »Magyar Földmivelő« olvasóinak elmondani, melyből János bácsi is hasznot meríthet. Kálmándi.

A GAZDA TANÁCSADÓJA

Gazdákat és iparosokat érdeklü miniszteri és felsőbb bírósági határozatok. A mezőőri költségek kivetésénél a szőlők földadóját a képviselőtestület kétszeresen vagy többszörösen is számíthatja. A mezőőri javadalmazás kivetésénél mutatkozó aránytalanságokát ezen a módón s az őrzési kerületek beosztása által kell helyesbíteni. Fióküzletet csak az az iparos vagy kereskedő tarthat, akinek az ország területén fő üzlete van.

Elvi jelentőségű határozatok. A pénzügy- miniszter legutóbb kimondotta, hogy azoktól a korcsmárosoktól, a kik adótartozásukat több éven át nem fizetik, az italmérési engedély elvonandó. A közigazgatási bíróság legújabb határozatai szerint: Felszámolás alatt álló részvénytársaság, vagy szövetkezet felszámolói a részvénytársaságot vagy szövetkezetét terhelő adótartozások kifizetésére köz- igazgatási utón nem követelhetők. Egyházaknak és felekezeti iskoláknak megszavazott községi segélyekről kiállított nyugták bélyegkötelesek. A pénzügy- miniszter legutóbb kelt határozata értelmében: A közhivatalnok árvái részére kijáró nevelési járulék a lefoglalható járandóságok közé tartozik.

Az önálló pusztai birtokosok közteherviselése. A közigazgatási bíróság egy megtörtént esetből kifolyólag legutóbb úgy döntött, hogy a községek általános közigazgatási kiadásainak fedezésénél az önálló puszták birtokosaira is csupán a kiadások ama részének fedezésére vethető ki pótadó, a mely a községek törzsvagyonának jövedelméből már nem fedezhető.

A dohánytermelők viszonyaiban beállott változások bejelentése. A pénzügyminiszter legutóbb rendeletet intézett a hatóságokhoz, a melyben hivatkozással arra, hogy a dohánytermelés nem csak területhez, de személyhez is kötött jogosítvány, azért a dohánytermelő személyében történt minden változást 15 nap alatt be kell jelenteni az illetékes dohánybeváltó felügyelőségeknél. A bejelentés megtételére adásvételnél a vevő, bérváltozásnál a bérlő, halálozás esetén történt változásnál az örökös, csőd vagy gondnokság álá helyezés esetén a tömeggondnok vagy a zárgondnok van kötelezve. A bejelentés elmulasztása oly szabálytalanság, a melyért az illetékes hatóságok 20 -200 K-ig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki.

KIS GAZDA.

Hány háziállat van Magyarországon ?

Tallián Béla a földmivelésügyi miniszter rendeletére újra összeírták a gazdasági haszonállatokat és az összeírás eredményét most teszik közzé. A szarvasmarhaállomány nem és kor szerint volt: 42.186 felnőtt bika, 120.730 növendékbika, 1,101.737 üsző, 2,420.609 tehén, 1,131.157 ökör, 862,343 tinó, ösz- szesen 5.678,762 darab 150.256 darabbal kevesebb, mint 1895-ben. Fajta szerint volt 2,380.358 magyar fajta, 2,427.388 piros-tarka, 150.819 borzderes, 555.023 egyéb tarka, 157.174 bivaly. Azonkívül volt 1,892.707 ló (1895-ben 1.972.448)," 14,731 szamár (21.386) 739 öszvér (885), 4,275.210 sertés (6.446.573) 6.843,064 juh (7.526,686) és 206.449 kecske (286.385). Ez adatok szerint szarvasmarhaállományunk végső összegében némileg fogyott. Erősen nőtt azonban a tenyészállatok, bikák és tehenek száma, a mi a tenyésztés erőteljesebb állapotára vall. Szembetűnő továbbá a nyugati szarvasmarha, különösen a pirostarka fajta erős térfoglalása. Ez összefüggésben van a falusi tejszövetketek fejlődésével. A sertésállományon meglátszott a sertésvész hatása. Hogy miként küzdött meg állattenyésztésünk a múlt év rossz takarmánytermésével, a nemsokára meginduló állaf- összeirás fogja megvilágítani.

Kényelmes mód a szarvasmarha felemelésére. Tudvalevőleg gyakran nem éppen könnyű feladat felemelni az oly szarvasmarhát, a mely makacsságból nem akar vagy gyengeségtől nem képes felkelni, ha ezt mégis kénytelenek vagyunk egy vagy más okból erőszakolni. Egy lap ezen czélra czélra a következő egyszerű eljárást ajánlja: A marhát hasa alá helyezett lábakkal egyszerűen függélyes helyzelbe hozzuk és melkasának alsó részére támasztjuk. Ezután körülötte, közvetlen melléje egy kötelet (rudazó kötelet helyezünk a földre, ezt lehetőleg feszesre meghúzzuk és csomóval egy hurokba kötjük. Fődolog e mellett, hogy a kötél elől jól a szügy, hátul pedig a far alá kerüljön. Ekkor mindegyik oldalra 3—4 embert egy szóval annyit, a menynyi elfér, állítunk, kik mindkét kézzel megmarkolják a kötelet és kezdetben elől és hátul egyformán húzzák, illetve emelik. Az ember ázt kinné, hogy a kötél az állat fölött elsihlik s hicsutzik s az kicsúszik a hurokból. Ez azonban nem történik, hanem a hurok belefogózván elől a szügybe hátul pedig a farcsontba, az állatot kényelmesen és aránylag köny- nen felmelhetni, minthogy — s ezt hangsúlyozni kelt — ezen mód mellett minden ember teljesen kifejtheti erejét, s egyik sincsen a másik útjában.

Mit tegyünk a vakondok ellen? Tudjuk a vakondról, hogy nagyon hasznos állat, mert épen ott, a föld alatt pusztítja a növények ellenségeit, ahol mi semmit sem tehetünk ellenük. Ennélfogva üldözése, irtása csak a mi kárunk, mert barátunktól megfosztjuk magunkat. Meg is van ez tiltva. Minden hasznos-