Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-12 / 6. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

47

— Szabadságszobor a Szepességen. Krompach szepesmegyei bányavárosban az ottani vasgyári munkások körében hazafias mozgalom indult meg, melynek célja Krompachon a szepesi 48-as honvédek emlékének szabadságszobor által való megörökítése. A munkások önként ajánlották fel fillérjeiket heti keresetükből, eredménye a kegyele- tes eszme mielőbbi megvalósulását fogja lehetővé tenni. A mozgalom élén Marton György vasgyári igazgató áll, akinek mozgalmát úgy a bányaváros, mint az egész megye értelmisége támogatja.

— A tokaji szőlőhegyek ára. WaldpottBassenheim Frigyes, ki eddig is az ó kétszázholdas tokaj- hegyaljai szőlőjével a legnagyobb birtokos, mint értesülünk Makenloid bárótól, megvette a «Szentvér»-szőlőt. A huszonhárom hold felnyitott és hat hold parlagon lévő szőlőért 192.000 koronát, vagyis holdanként 8000 koronát tűzetett. Waldpott Mádzomborban száz hold szőlőt telepitett a múlt évben.

— Hetven darabra tépte a vonat. Hajmeresztő véres esemény színhelye volt a füzesabonyi vasúti állomás. Füzesabonyban két levélhordó szokta átvenni a a vonatokról a leveleket és a pakkokat, kik közül Antal István volt a napos. El is indult reggel 7 órakor szolgálatba s mikor az egri vonat beérkezett az állomásra, a levélhordó átvágva a síneken, a postakocsi felé tartott, hogy átvegye a leveleket s a küldeményeket. Ugyanakkor robogott be a Mikolcz felől jövő tehervonat. A meggondolatlan ember nem tartotta be a pályatesti szabályokat s nem várta be mig a vonat elmegy, hanem át akart szaladni előtte. Azonban halálos vesztére. A dértől és fagytól síkosak voltak a sínek s a levélhordó a nagy sietségben megcsúszott s oly szencsétlenül vágódott hanyatt, hogy egész testével a mozdony alá került. Rémes látvány táruk az összesietett emberek szemei elé. Nem segíthettek rajta, megkellett várni, mig az egész vonat áthalad testén. A szárnyas kerék a szerencsétlen embert a szó szoros értelmében darabokra marcangolta szét. Vér, hus- és csontdarabok maradtak belőle csak, egy tagja sem maradt ép. Hetven darabban szedték össze testrészeit a szerencsétlenség után. Nagy részvét mellett temették el a szomorú véget ért családfentartót. kit özvegye és öt árvája sirat. A kereső nélkül maradt családról a postaigazgatóság fog gondoskodni.

Tyuktolvaj. Vas Mihály beregardói lakos nagyon ehetett volna egy kis jó tyuklevest s hogy ebbeli vágyát kielégíthesse — mivel magának tyúkja nem volt — lopásra vetemedett. Strausmann Menyhért ugyanotlani lakos tyúkóljára vetette hát szemét s onnan nem kevesebb, mint tizenegy darab tyúkot tulajdonított el. Turpissága azonban csakhamar kitudódott s mielőtt jól lakhatott volna tyukle- vessel, a rend őrei nyakoncsipték.

— Leforrázott gyermek. Kis Vilmos tákosi lakos két éves kis leánykája a múlt héten egy forróvizzel telt fazekat magára rántott s ennek következtében oly súlyos sérülést szenvedett, hogy belehalt. Vigyázzatok!

— Húsz évig leány — férfi. Müncheni orvosi körökben érdekes esetről beszélnek most. Egy húsz éves férfiról van szó, aki azon hitben élt húsz éven át, hogy leány. Véletlen körülmény folytán győződött meg, hogy férfi. Nemrég egy müncheni korházba került betegen s ott derült ki a titok. A hivatalos kimutatás is mint leányról emlékezett meg. Leányos nevelésben részesült és cselédnek állott be. Vott »szobaleány«, »szakácsnő« s mindenütt a legnagyobb megelégedéssel teljesítette szolgálatát. Egész megjelenése leányos volt s arca is nőies vonást árult el. Amikor tudomására adták saját tévhitét, igen elcsodálkozott, hogy húsz évig leány volt!

— Leszakadt függőhíd. Nagy szerencsétlenség történt Szentpéterváron. A Fontankán át vezető egyiptomi függőhíd lezuhant abban a pillanatban, mikor dra- ganyosok mentek át rajta. Harminc katona lovastól a vízbe esett. A hid délután 1 órakor szakadt le, amennyiben a hidat tartó kötelek mind a két parton egyidejűleg elszakadtak. A hid az ekkor rajtalevő emberekkel, egy bérkocsival és az éppen átkelő draganyosok első soraival, vagy 50 emberrel, köztük egy tiszttel együtt a jégre zuhant. A megriadt lovak

az oldalkorláfon át lezuhantak, áttörték ezen a helyen a jeget és a vízbe estek. Azonnal tűzoltóságot hívtak megmentésükre. A rendőrség tagadja ugyan, de egészen bizonyos, hogy sokan elvesztették életüket.

— „Millennium“ telep Nagyősz. Egyik gazdasági ág sem fizet úgy, mint a szőlőmivelés. Az állami felügyelet és állami segéllyel létesített „Millennium“-telep a legmegbízhatóbb ojtvány beszerzési forrás ; ezen ojtványtelep ma a legnagyobb és legüzemképesebb a/ országban. Ezen mintatelep Buding Károly tu- lajonos szakavatott vezetése mellett az ország lej jobb szervezetű szőllőtelepévé fejlődött, miről tanúskodjék a következő közjegyzőileg hitelesítet BIZONYÍTVÁNY. (B. H.) Alulírottak ezennel igazoljuk, hogy Buding Károly Nagyőszi lakos, földbirtokos, a „Millennium-telep“ tulajdonosa 1027 drb “Elismerő és hálanyilatkozat“-ot mutatott fel előttünk, nemcsak Magyarország minden vidékéről, hanem sokat a külföldről is. Az elismerő nyilatkozatok tartalmából arról győződtünk meg, hogy Buding Károly telep:ul.íjdonos vevői közé sorolja nemcsak a legelőkelőbb uradalmakat, hanem gazdasági egyesiileki t, hegyközségeket, szövetkezeteket erkölcsi testületeket, társaságokat s igen nagy számban magánszőlőbirtokosokat is, kik közül — mint arról más is személyesen meggyőződhetik - számosán 50,000100,000 200,000 drbos télelekben ugyancsak a felmutatott nyilatkozatok alapjan legnagyobb megelégedésükre szőlőszeti terményszükségletüket. Mindezek valódiságától kész örömest teszünk tanúbizonyságot. Temesvár, 1904. évi augusztus hó 19 én Sc ha. deck Mihály s. k. Maschek Brunos, k. (B. h.) Az általam alulírott helyen és napon 873/1904. ügyszám alatt felvett jegyzőkönyv alapján ezennel bizonyltom, hogy az általam személyesen ismert Schadeck Mihály ur takarékpénztári igazgató, szabadkai lakos és Maschek Brúnó ur jogszigorló temesvári lakos fennebbi bizonyítványt előttem Írták alá. Kelt Temesvárod, (1904) ezerki- lenczszáznégy évi augusztus hó (19) tizeukilenczedi- kén. Susich Mihály s. k. mint Dr. Telbisz Imre temesvári kir. közjegyzőnek a Temesvári közjegyzői kamara 569/1903. számú tendelvényével kirendelt helyetesse (P. H )

a _ -íz -u'i Oroszország. A forradal- A nagy-vilagbol. mi mozgalm*k áUit61ag le_

csendesedtek. Csak az orosz-lengyelországi területen van még nyoma. A valóság pedig az, hogy bizony baj van ott a kréta körül és a cár népének kénytelen lesz megadni az alkotmányt. — A japán háborúban is üti, üldözi a sors az oroszt. Mert régi dolog az, hogy a baj aztán csüstül jön ám. Csatákat vesztenek a tábornokok és ezzel elvesztik a cár kegyét is. A generálisokat nyakra-főre cserélik és hívják vissza és küldik az újakat. Ki tudja, mikor lesz mindennek vége — talán a békekötéssel. így múlik nemcsak a nagyemberek, de nemzetek dicsősége is. Oroszország az egész világon nagy, szédületes tekintélynek örvendett. Nagy vakmerőségnek tekintették a kis szigetország merészségét. És íme ! Mi történik ?

— Port-Arthur végnapjai. Reidt orosz tábornok, aki Port-Arthurból érkezett, elbeszélte, hogy Porf-Arthur- ban utolsó nap egyáltalán nem volt muníció és a tüzérség a japán ostromló sereg által a várba lőtt, de nem robbant 11 hüvelykes gránátokból körülbelül százat lőtt az ellen-ségre. Ha a japánok aznap általános rohamot intéztek volna Port-Arthur ellen, akkor a helyőrség kénytelen lett volna a várat feladni. Ha az ellenállás még egy napig tartott volna, akkor a városban borzalmas mészárlásra kerüli volna a dolog s ennek elejét akarta venni Slössel, mert Port-Art- hurban 500 asszony is volt.

— A múlt hónap vége felé nagy ütközet volt a Hunho folyónál. A két hadsereg nyugati szárnya verekedett egymással s az ütközet az oroszok vereségével végződött. Másik hír a hejkontári ütközetről szól, amely e hó 2-án folyt le s ugyancsak a japánok győzelmével végződött. Tehát két ütközet volt egymásután, ami valószínű is, mert természetes, hogy a japánok az első ütközet után kínálkozó előnyöket ki akarták használni s üldözték a meg-