Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-10 / 49. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 389 getés is okozhat rombolást úgy a gyermeki lélekben, mint a szervezetben is. — De azt mondják, hogy a gyerek javul, ha ijesztik valamivel. — Látszólagosan. Merő félelemből. Ez pedig nem egészséges irányú javulás, illetőleg nevelés. A gyermek is ítél. Sokszor előbb átlát a szitán, mint hisszük. Lehet, hogy félelemből egy ideig meghúzza magát. Aztán gondolkozni kezd. És be fog következni az olyan eset, melyről nem rég olvastunk. A dajka a kis gyermeket az ördöggel ijesztette. Azt mondotta, hogy ha rossz lesz még egyszer, azonnal elviszi az ördög. A kis nebuíló meghúzta magát egy napig. Azután még rosszabb lett. Egy kissé megszeppent, de mikor észrevette, hogy az ördög csakugyan nem jön, emigyen beszélt: — Azt mondottad, hogy nagyon rossz voltam megint. — De nagyon rossz! — És látod mégsem jött, mégsem vitt el az ördög. Nem is jöhet, mert nincs is ördög. Te csak nekem hazudtad. Én tehát az ijesztgetéseknek barátja nem vagyok. sőt sok irányban veszedelmesnek tartom. — Szívesen hallgatjuk, tessék nekünk megmagyarázni azt, mi az oka annak, hogy — mint mondva volt — nemcsak a gyermek lelkében, de testében is kárt tehet az ijesztés. — Én is szívesen megmagyarázom. Kezdjük a dolgot a nyitjáról. A szobában ülök például magányosan. Egyszer csak durranás hallatszik. Megijedek, elsápadok. A váratlan események tehát bennünk bizonyos lelkiállapotokai keltenek. Ezeket a lelki- állapotokat indulatnak nevezik. Az indulat oka tehát — mint látjuk — a hirtelen észrevevés, vagy képzelés. Azaz, hogy a rendes kedélyállapotunkban a hirtelen észrevevés vagy képzelés folytán nagy erővel gyors fordulat áll be. És ha ez a fordulat nyomasztólag hat: úgy beáll a félelem, rettegés, sőt rémület is. A kísértetekről való beszéd, az ijesztgetés tehát a gyermekeknél roppant erős kedélyváltozást idézhet elő. De nemcsak lelkünket érintik. Változásokat (reszketést, szívdobogást, sőt szélütést, elnémulást, megőszülést) idézhetnek elő testünk szervezetében is. Mikor megijedünk, mit veszünk észre testünkön ? — Összerezzenünk ? — Ugv van! Felkiáltunk. — Elájulunk! — Helyes. Kétségbeesésünkben kezeinket tördeljük, hajunkat tépjük. A nagyon indulatos ember fogait vicsorgatja. Lábaival rúg. Sőt be van bizonyítva, hogy a nagyon hirtelen indulat (tehát az ijedtség nyomába nagy erővel rohanó félelem is) elmeháborodást, nyavalyatörést, szívbajt, sőt halált is okozhat. Miért ? Mert az indulat nagy erővel tör a test izomrendszeréve, vérkeringésére, idegeire és különösen vérereire. A félelemtől nagy indulatba jött embernél sokszor megpattantak az erek és igy halált okoztak. — Igazán, most már teljesen tiszta igazságként áll előttünk — mondotta Csipkés tagtársunk, — hogy az a Mikulás-féle szokás nem okos emberek közé való szokás. — Úgyis van — folytatta Bizakodó tagtárs. — Már most én is azt vélem, hogy azt a gyermeket is a Mikulás telte szerencsétlenné. — Nagyon valószínű, sőt bizonyosra vehető. A gyermek úgy megijedt, hogy gyenge idegei azonnal megtörtek. Reszketés fogta el, mely oly erőre hágott az ijedelem tartós voltánát fogva, hogy a gyermek megkapta az epilepsziát, mint mondják nyavalyatörést. Ez pedig hülyévé, képzelődövé teszi a gyermeket — fejezte be a tanító ur. — No, nem is kell nekem többé Mikulás. — De nekünk sem ám — hagyták helybe a társalgók. Bodnár Gáspár. Perzsa adomák. Egyszer egy király, aki kegyetlen zsarnok volt, elment sétálni. A város végén meglátott egy paraszt embert. Megszólította: — Mond csak jó ember, milyen a ti uralkodótok ? Jóságos fejedelem, vagy zsarnok'? - Vérszopó zsarnok ! — felelt az ember. A király szigorúan nézett rá: — Tudod, hogy ki vagyok én ? »Nem én«. — No hát. én vagyok a király! A paraszt szörnyen megijedt, de mégis összeszedte magát. Mélyen meghajolva kérdezte: »És te uram, tudod ki vagyok én?« — Nem én, — felelt a zsarnok. »Akkor jó«, kiáltotta vidáman a paraszt, »mert nem is fogod megtudni soha !« És úgy elnyargalt, mint a forgó szél. * Egy gőgös ember egyszer igy hencegett: »Én értem van minden a világon. Én értem teremtette Isten a világot, a földet, a napot, mindent. Szóval én vagyok a legnagyobb ur.« Meghallotta ezt egy légy, az orrára szállt s igy szólt hozzá : »Én még nagyobb ur vagyok, mint te, mert ime viszont téged is csak azért teremtett az Isten, hogy legyen akinek az orrára szálljak!« A GAZDA TANÁCSADÓJA. _____ A földhitelkölcsönök bélyeg és illeték- mentessége. A pénzügyminiszter legutóbb kiadott rendeletében kimondotta, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kisbirtokosok földhitel- intézete által közösen nyújtandó kölcsönök bélyégés illetékmentesek. A dohánybeváltás. Az 1905, évben termelt dohányt a következő helyeken és napokon váltják be : Budapest: december 18-tól február 20-ig. Érsekújvár: december 11-től február 10-ig. Barcs: december 13-tól február 14-ig. Fadd: december 4-től január 25-ig. Kiskunfélegyháza: január 2-től február 7-ig, Csongrád: december 27—30. Arad: január 2-től február 24-ig. Battonya: január 2-től február 9-ig. Békéscsaba: január 2-től február 24-ig. Csóka: január 2—18-ig, Nagvbecskerek: január 2—30. Szeged : január 2-től február 17-ig, Zsombolya : január 2-től február 9-ig, Fogaras: február 12 — 14. Marosvásárhely: december 11—30-ig és február 19—22. Debrecen: január 2-től február 26-ig, Haj- dudorogh: december 18-tól február 13 ig. Nagyiéta: január 2-től február 13-ig. Érmihályfalva: január 2-től február 28-ig. Miskolc : december 18-tól február 20-ig, Kápolna: december 11-től február 28-ig. Rakamaz: január 2-től február 24-ig. Nyíregyháza : december 18-tól február 28-ig. Kisvárda: január 2-től február 28-ig. Nyírbátor: január 2-től február 22-ig Vásárosnamény: jauuár 2-től február 24-ig. Nagysárkány: január 2-től február 28-ig. Szolnok: január 2-től február 20-ig Tiszaroff: január 2-től február 23-ig. Jászkisér: január 2-től február 21-ig Jászberény: január 2-től február 6-ig.
