Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-03 / 48. szám
382 MAGYAR FÖLDMIVELŐ elválasztásig, ami igen helytelen eljárás, amennyiben igy sem az egyik, sem a másik állat nem kap jó levegőt s nincs szabad mozgása, már pedig a kis állat fejlődéséhez, a jó táplálkozáson kívül a jó levegő s a szabad mozgás a főtényezők s ezt csak a tágas borjuketrecben találja meg, hol tetszése szerint pihen, mozog s élvezi a szabad levegőt. Az ellés vagyis szülés többnyire akadályok közt szokott végbemenni. A leggyakoribb ellési akadályok ezek: az anyaállatnak a nagy erőlködéstől elgyengülése; a kis állat tulnagy fejlettsége, továbbá a különféle rendellenes fekvések, mint pl. a farral előrefekvés, keresztben való fekvés, hanyatt fekvés fejjel vagy farral előre, köldökzsinórban való össze- csavarodás stb. Ilyen esetek előfordultával segélynyújtásra van szükség, mert ellenesetben az ellés meg nem történhetik s igy egyik vagy másik állatnak. vagy mindkettőnek az elhullása következik be. A segélynyújtást úgy intézzük, ahogy a mutatkozó akadály megkívánja, pl, ha az anyaállat azért nem tudja magzatját a világra hozni, mert az túl nagy s nincs annyi ereje, hogy kitolhassa, avagy kimerült az erőlködésben, ugv akként segíthetünk a bajon, hogy megfogjuk a kis állat két első lábát s kifelé huzzuk, de csak olyankor, mikor az anyaállat erőlködik, s csak óvatosan, hogy egyik vagy másik állatban kárt ne tegyünk. Ha az anyaállat azért nem tudja kis magzatját a világra hozni, mert annak rendellenes fekvése van, akkor úgy segítünk a bajon, hogy belenyúlunk s rendes fekvésbe hozzuk a kis állatot, de csak akkor fogunk e munkához, ha elég járatosságunk van hozzá, s ha bízunk a sikerben s csak is akkor, ha állatorvost nem találunk a közelben s a segélynyújtás halasztást nem tűr. Mielőtt az ilyen kényes és veszélyes munkához hozzá látnánk, mossuk meg jól a kezünket, vágjuk le körmünket egész rövidre, hogy általuk belsősérülést ne okozzunk s kenjük be jól kezeinket 'Va'Yo karbolos olajjal, hogy csuszamlósak legyenek s nagyon óvatosan végezzük a munkánkat, hogy valamiképpen kárt ne okozzunk, különben sérülések okozásától óvakodjunk, mert azok veszélyt hozhatnak az állatra. Ellésnél néha méhelőesés is szokott előfordulni, különösen mikor a borjú hirtelen csúszik ki s magával rántja a méhet is. Ez esetben a méhet hogy valami piszok ne kerüljön vele együtt az anyaállat belsejébe, vigyázva és óvatosan toljuk be helyére vissza, azután a pérát lekantározzuk, minek az a feladata, hogy a méhet kijönni ne engedje. Árián Károly. A szatmármegyei gazdasági egyesület Domahidy Sándor elnöklete alatt igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen felhatalmazást adtak Poszvék Nándor titkárnak a lázári háziipari tanfolyam szervezésére. Elhatározta a választmány, hogy a mezőgazdasági statisztikai adatok beszerzésének megkönyitése végett az egyesület kebelében gazdasági szervezetet létesít. Szatmármegye alispánjának megkeresésére a földhaszonbérlő szövetkezetek alakításához erkölcsi támogatással járul hozzá a vá- a lasztmánv. Hogyan lehet a vakondtúrás okozta kár ellen védekezni? A vakond nagyon hasznos állat, elpusztítja nemcsak magukat a kis rágcsálókat és rovarokat, hanem az álcáikat is. A kertész mégsem nézi jó szemmel, mert a kis rabló portyázó útját, számtalan kupac jelzi, sokszor a legkedvesebb, legnagyobb gonddal ápolt virágágy kellő közepét szeli át a vakondtúrás. Nem csoda tehát, ha a kertész kegyetlenül üldözi a kártevőt: rendszerint csapdával fogja s agyonüti, vagy megmérgezi, pedig könynvüszerrel lehet úgy elriasztani, hogy a kertet örökre elhagyja s másutt folytatja irtó hadjáratát. Egy állatvédő újság ajánlja, hogy kertben, vagy mezőn a vakondtúrást elsimítva, a folyosót keressük meg s abba kátrányba, vagy petloreumba mártott rongyot helyezzünk, a nyílást pedig tömjük he. Ha a kert másik részén mutatkozik túrás, ngyanigy járunk el mindaddig, mig — néhány nap múlva — a vakond végleg eltávozik. Ily módon a kert szépsége meg van mentve, a nélkül, hogy egy hasznos állatot megöltünk volna. HÁZI- A S SZÓN Y. Mézes kalács. Vegyünk egy gyúródeszkára 56 deka finom lisztet, 28 deka porcukrot, egy kávéskanálnyi szódabikarbónát és tetszés szerint reszelt citromhélvat, Forraljunk három és fél deci folyó mézet és öntsük azt a deszkára készítettekbe. Széles késsel dolgozzuk ki jól a tésztát, nyújtsuk ki jó késfoknyi vastagra, szúrjunk ki apró formákkal kü- lömböző alakokat, kenjük be tojásfehérjével és nyomjunk minden darabka közepébe egy megabált mandulának a felét. Viaszszal megkent tepsiben süssük. Ezen süteményt nagyon sokáig el lehet tartani. A konyha-csótánok ellen a következő por segít, mely 1 rész zúzott borx, 1 rész oltatlan mész, 2 rész finom liszt és 4 rész cukorból áll. Cukor és liszt szintúgy mész és borax egyenkint, ezután mind a két rész jól ősszekevertetik és a por száraz helyre eltétetik. Használat végett papírra lesz hintve mely este oly helyekre, adatik, hol az állatok tartózkodnak. Ez több estén egymásután ismétlendő, és figyelni kell rá, hogy mindenféle folyadék az éjjelen át jól betakarva legyen Finom kendők és kelmék mosása. Ezt két módon eszközölhetjük. Nevezetesen vagy marhaepében mossuk ki, aztán olyan pálinkában öblitjük le, a melybe kevés cukrot is tettünk — mely esetben a kelmét még nedvesen kivasaljuk, — vagy pedig olyan vízben végezzük a mosást, melybe előzőleg sok korpát tettünk, ezenkívül pedig kevés porrá tört timsót is. Aranyrámák tisztítása. 11 rész friss tojásfejérjét, 4 rész chlorkáli-oldattal jól összekeverünk, s e folyadékkal kefe segítségével a megtisztítandó aranyrámát bevonjuk. Az aranyráma visszanyeri eredeti fényét. A szu kiirtása. A bútorokban pusztító szut kiirthatjuk, ha a lyukába formaiint fecskendezünk: ugyanezt a hatást érjük el benzinéi is. A kezelésnél, azonban vigyázni kell, hogy égő tárgy: gyertya szivar stb. ne legyen közelében, mivel az említett folyadékok könnven robbannak.
