Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-19 / 46. szám

36ti

MAGYAR F0LDM1VELÓ

bet tartózkodunk szobában, mint kint. Nem szabad télre az ablakokat beszegezni, betapasztani, hogy egy csepp külső levegő be ne jusson, mert épen a hideg levegő ártalmas, miután a kilehelt levegő rossz s újra beleheljük, úgy vagyunk vele. mintha romlott táplálékkal élünk, egyik is másik is rontja egészségünket.

Télen akármilyen hideg legyen is, napjában egyszer reggel, sőt ha többen vannak a szobában még éjjelre is a szobát ki kell szellőztetni, vagyis ablakot ajtót kinyitni, hogy az elhasznált levegő takarodjék ki és friss foglalja el helyét. Aki ezt el nem mulasztja, az télen is jobb egészségnek fog örvendeni.

Kérelem a mi újságunk barátaihoz.

Addig is, mig jövő évre szóló irányadó felhívásunk megjelenik, szives kérelmet terjesztünk ami lapunk barátaihoz.

Szíveskedjenek a jövő évre szóló előfizetéseket már most megkezdeni, hogy a lap postai küldését egész időre nyugodtan elrendezhessük.

Az összetorlandó munka megnehezíti a gyors és pontos ekszpediálást, azért saját érdekükben is cselekszenek előfizetőink, ha már most rendezik a dolgot.

A kérelmet annál is inkább kérjük, hogy figyelemre méltassák olvasóink, mert jövőben csak azoknak küldjük lapunkat, kik az előfizetést beküldik. Sok csalódásnak voltunk kitéve a múltban, ezeket kerülni fogjuk a jövőben.

Lapunk előfizetése marad a régi:

Egész évre . 4 korona (2 forint)

Félévre ... 2 korona (1 forint)

Negyedévre . 1 korona (50 kr.)

A szerkesztőség es kiadóhivatal, hova az előfizetési pénzek küldendők : Szatmär, Vizűt t-a 17. sz.

Szerkesztőség és kiadóhivatal.

____KIS GAZDA. _

Be

meszeljük-e gyümölcsfáinkat ?

Gyümölcsfáink ápolásának egyik igen célszerű módja az, ha törzseiket hígított oltott mészszel bekenjük. E bekenés által sok veszni induló, elhanyagolt gyümölcsfát újra gyümölcsözésre s dús tenyészetre hozhatunk. Akár fiatal akár vénebb fáknál alkalmazzuk ezt az eljárást, az mindig hasznosnak és sikeresnek bizonyul be, amennyiben ama fákon csakhamar sima, egészséges kéreg képződik.

Sok helyt lehet látni nemcsak egyes fákat, hanem egész gyümölcsfaültetvényeket, melyek törzsét élősdi, rák, üszög és felrepedezett kéreg lepi el. Ha az ilyen fákat rendesen bemeszelnék, csirájában elejét vehetnék a betegségnek, vagy legalább is nagyban elősegítenék a fák javulását. Legjobb a fákat minden évben őszszel, lomb lehullása után bemeszelni.

A meszet a következő módon kell elkészíteni: Veszünk friss meszet, mely még nem veszté el égvényes (alcali) tartalmát, ezt a tímároknál kapható enyves vízzel összekeverjük úgy. hogy mikor egy meszelővei a fát bemázoljuk, vékony tartós kérget képezzen rajta. Tiszta viz nem oly jó mész olvasztáshoz, erős záporeső könnyen lemossa s már jóval a tél beállta előtt nyoma sem lesz a fán a másznék. Az enyves vízzel azonban ragadós voltánál fogva elejét vehetjük e kárnak. A különféle vegyítéseket, mint például kályha korommal és marha vérrel, — a mi a törzsfőhöz hasonló szint kölcsönöz — gyakorlati szempontból nem ajánlhatjuk, mert a bemeszelésnek fehér színével az üszög ellen is hathatós óvszerül kell szolgálnia. Minél erősebb a fehér szin, annál jobban visszaveri a reá eső sugarakat. A fa fagyos állapotában igy lesz legbiztosabban megvédhető a hirtelen fölengedéstől. Ha ugyanis a sejtfalak lassanként melegszenek föl akkor a megfagvás következtében kifolyó sejtnedv, visszatérhet a protoplasmához. — De ha hirtelen felenged a fagyos sejtnedv, ez esetben nem képes a sejtfal a a hirtelen képződött vizet magába venni, e miatt aztán szétoszlik, a sejt rendszer megzavartatik sigy üszög is képződhetik, ügy hisszük tehát, hogy a fehérre való bemeszelés sokkal jobb, mint a valamivel csinosabb fekete vagy szürke, mely szin a napsugarakat mohón beszivja s ekként a fa átmelegedvén, az üszög képződését csak sietteti.

A kártékony rovarok ellen is kitűnő jó szer a bemeszelés, kivált ha ősszel meszelik be a fát, mert, már akkor számtalan rovar a fakéreg alá lerakta tojásait. De a rámázolt mész elöli, megfojtja a rovarokat, rovartojásokat, mohát gombát. A nyúl a fiatal gyümölcsfák kérgét összerágcsálja, de ha bemeszeljük nem bántja, kivált ha a mész trágyával van keverve.

Végül a legmelegebben ajánlhatjuk gazdáinknak. hogy meszéljék be egyszer fáikat, hogy saját szemeikkel győződjenek meg az elmondottak felől. Kevés munkával és költséggel jár s az eredmény még sem maradhat el. A bemeszelés általános gyógyszer sok oly káros befolyás ellen, a minek a gvü- mölcsfák ki vannak téve.

A sertések köhögése. A köhögés az állatoknál se önálló betegség, hanem valami más nyavalya következménye. A legtöbb esetben meghűlésből származik. A köhögő sertéseket száraz, meleg ólban kell tartani, Eledelük langyos legyen és lefölözött tejbe beleáztatott árpából, korpából vagy zabdarából álljon. Az ivóvizük se legyen hideg, hanem 24 óráig álljon itatás előtt a konyhában. Belsőleg liszttel és vízzel péppé kevert 'hánytató borkövet adunk egy kis fadarabbal a köhögő állat nyelvére kenve. Két-két sertésnek egy kis késhegynyi borkő kell és ehhez megfelelő lisztet veszünk. Félóránkint megismételjük az első adagot. Erősebb meghűlésnél a köhögés tovább tart. Ámde a sertéseknek rendes körülmények között nem könnyű dolog beadni az orvosságot. Mert ez az állat nagyon rakoncátlan és nem igen szófogadó. Ha a beteg sertés még eszik, úgy az eledelébe kell beadni az orvosságot : de ha már nem eszik, akkor más módhoz kell folyamodni, Az egyetlen mód az erőszakos beöntés, ámde ezzel nagyon óvatosan kell bánnunk, mert a sertés könnyen rosszul nyel és a légcsőbe