Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-22 / 42. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 331 emlékszem, hogy ez a föld pompás agyag, melyért a szomszéd város fazekasai jó pénzt adnának. Ott, ahol én jártam az ilyen földet keresve-keresik. Egy-egv rakodásért 4—8 forintot is fizettek. Az apa fájdalmában is nagyot nevetett a fiú mondásán. De a fiú nem nyugodott. Mert ott akart tovább élni az apai házban, ragaszkodott az ősi telekhez, melyen még nagyapját is ismerte. Nem nyugodt tehát, hanem bevitt egy kis láda földet a városba, a fazekasoknak. És mi történt ? A föld csakugyan kitűnőnek bizonyult s a gazda nemsokára letörlesztette az adósságát. A mint ezt ez a gazda az agyaggal tette, megpróbálhatják azt mások homokkal, kővel és fával vagy száz más dologgal. Magammal is történt egy eset. Éppen ide illik, hát elmondom. Sokunknak, messzebb vidéken lakóknak van egy kis szőlő, gyümölcstelepünk egy hires bortermő helyen. És nekünk a kereskedésben kellett beszereznünk drága pénzen a hernyó-szedő rudakat, kapa, ásó nyeleket, egyszóval az ily fajta szerszámokat. Pedig az erdő ott volt a nép orra előtt. Kérdem egyszer a vincelléremtől, hogy és mikép megy sorsa ? — Hát igy »nyitáskor« (szőlőnyitás) már csak indul valahogyan, de bizony téli időben kopik az állunk. — Hát abból az erdőből nem lehetne becsületes utón ilyen rúd, meg nyél féléknek valót szerezni? És odamutattam a drága pénzen vett fa- nemüekre. — De bizony igen, felelt az én emberem. — Hát a jó Isten szerelméért, szólottám szem- rehányólag, hát kendtek a téli időben nem tudnának ilyen szerszámokat faragni. Hát engedi, hogy a birtokosok a városból cepeljék ki a bolti és méregdrága szerszámokat? Nagyot nézett az én emberem. És a következő tavaszon már nagy készlete volt az ilyenfélékből a jó embernek. Az ő földmi- ves háza télen egész műhelylyé alakult át. A birtokosok örömmel látták aztán, hogy messze vidékre veszik és viszik a szépen kidolgozott fanemüeket. És azóta más földmives házakban is folyik a munka. No lám, hát igy kellene minden földmives házban gondolkodni és különösen tenni. Amire a föld népét nagyban segíteni fogja, ha szívósan ragaszkodik a házhoz, melyben él. Mester. Indiai szokás. Indiában nagyon sok ősrégi időkből származó szokás maradt fönn és ezek között egyike a legérdekesebbeknek a következő, a melyről eddig Európában alig hallottak, pedig még ma is divatban van. Ugyanis, ha valamely maharadzsa trónra lép, arannyal megmérik. Ez úgy történik, hogy az uj fejedelem a trónterembe hozott óriás mérleg egyik karjára áll, mig a másikra addig raknak aranyat, a mig a fejedelmet lehúzza. Az aranyat aztán szétosztják a szegény alattvalók között. így például Travan- coreban néhány héttel ezelőtt volt trónváltozás és ekkor is lemérték arannyal a fejedelmet. India némely vidékén már a Krisztus utáni első századokban divatban volt ez a szokás. Annyi bizonyos, hogy ott mennél testesebb a fejedelem, -annál jobban szeretik az alattvalói. Pusztul a nemzeti vagyon! Talán el se hinnők. Pedig úgy vagyon! Nem kevesebb, mint tizenegy millió korona értékű vagyon pusztult el az idei augusztus hónapban a legszorosabb értelemben vett Magyarországon. Tehát Horvát országot nem számítva. És ami a legszomorubb: a gyújtogatás igen jelentékeny rugó volt a vörös kakas idei garázdálkodásaiban. Szomorú, nagyon szomorú jelenség. Hogy népünk ilyen erkölcsűvé kezd fajulni és ily meggondolatlanul pusztítja embertársa, illetőleg a nemzeti vagyont. A szomorú jelentés különben igy hangzik: Az országos statisztikai hivatal jelentése szerint az idei augusztus hónapban 1819 községben 2501 tüzeset fordult elő 6543 károsulttal és 11,791.2000 korona kárösszeggel. Ebből a szoros értelemben vett Magyarországra 1597 károsult község és 2254 tüzeset esik 6101 károsulttal és 11,038.922 korona kárösszeggel. Horvát-Szlavonországban a tüzesetek száma 247, a károsultak száma 442 és a kárösszeg 752.278 korona volt. Legtöbb kárt szenvedett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 2,090.372 korona és Pest-Pilis-Solt-Kis- kun vármegye 1.287,056 korona kárösszeggel, továbbá Turóc (473.777 korona), Sáros (437.743 korona), Liptó (387.468 korona), Szatmár (323.459 korona), Trencsén (312.004 korona), Temes (301.507 korona), Szepés (300.663 korona), Torontál (264.317 korona), Borsod (226.853 korona). Bihar (207.447 korona) és Nyitra (205.200 korona) vármegyék. A legnagyobb tüzesetek voltak : A jász-nagykun- szolnokmegyei Szolnok r. t. városban augusztus hó 20-án 30 károsulttal és 2,035.720 korona kárösszeggel, a turócvármegyei Felsőturcseken augusztus hó 5-én 59 károsulttal és 271,178 korona kárösszeggel, a sárosvármegyei Bártfán augusztus 2-án 115 károsulttal és 267,577 korona kárösszeggel, a liptóvár- megyei Kispalugván augusztus 4-én 41 károsulttal és 236,420 korona kárösszeggel, a szatmárvármegyei Nagybányán augusztus 21-én 13 károsulttal és 235,116 korona kárösszeggel. A julius havi adatok lezárása után — augusztusban — érkezett be továbbá a jelentés az Újpesten julius hó 28-án történt nagy tűzesetről, amelynél egy károsult gyárban 1.100,000 korona érték lett a tűzvész áldozatává. _____ EGÉSZBE G. A betegek szobájában levő levegőnek javításáról. Erre szolgála szobaszellőztetés; továbbá a hideg friss viz, mely nagyobb, tágas, nyitva levő edényekben a padolatra tétetik. Sok ártalmas szert magába vesz a levegőből, kiváltképen a rothasztó és ragadós nyavalyák alkalmával. De minthogy ez által a viz igen elromlik és ártalmassá válik, nem kell abból inni, mert vannak reá példák, hogy az olyan viz, mely éjszakán által a betegek szobájában állott, ragadó nyavalyát szerzett. Még a baromnak is ártalmas az ilyen viz. Fogfájás ellen. Jónak bizonyul a csalmatok vagy beléndek (hyosciamus niger), mely a szemét
