Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-24 / 38. szám

302

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

következőket jelentik : A belügyminiszter hivatalosan és állandóan értesüléseket nyervén a kolerának Poroszországban való fellépéséről és Galicziába való behurcolásáról, minden ez idő szerint indokolt intézkedést megtelt a járvány behurcolásának megakadályozására és esetleges elterjedésének korlátozására. Körrendelettel felhívta a törvényhatóságokat mindazon köztisztasági és egyébb rendszabályok sürgős végrehajtására, amelyek a kolera terjedését megelőzni alkalmasak. A belügyminiszter öt közegészségügyi szakközegét sürgősen kiküldötte a határszéli törvényhatóságokba, abból a célból, hogy a belépőállomásokon a fertőzött vidékekről érkező utasok vizsgálatának netán szükségessé válható előmunkálatait szervezzék és egyúttal a törvényhatóságok intézkedéseit ellenőrizzék és azokat minden irányban útbaigazításokkal ellássák. A főváros hatósága is minden előkészületet gondosan megtett már a főváros védelmére. Hogy ez a védelem minél hatályosabb és egyöntetűen szervezve legyen, a belügyminiszter a legközelebbi napokra szaktanácskozásra hívta össze a főváros illetékes vezetőit és szakközegeit. Végül azon célból, hogy Fiumében a tengeri forgalom.és kivándorlás részéről fenyegető veszély elhárítására is megtétessenek a szükséges intézkedések, a belügyminiszter e^yik szakközegét ide is kiküldötte.

KIS G A Z X> A.

_____

Ho

gyan készítsük elő a hordókat?

A szőlősgazdának nagyon fontos annak tudása, hogy a hordókat miképen kell előkészíteni a bor befogadására. Erről tulajdonképen inkább szüret táján kellene beszélni, de télen is, tavaszszal is, meg az év minden szakában állhat elő olyan eset, hogy a már meglévő bort más hordóba kell átfejteni. Ilyenkor aztán nagyon jó tudni azt, hogy bizony nem minden hordó alkalmas arra. hogy bort tartsunk benne.

Valakinek a pincéjében van például több hordó bora, amelyek közül az egyik el kezd valami oknál fogva romlani, úgy hogy abban a hordóban nem lehet többé hagyni. A tele hordók mellett áll valahol a pincében egy-két üres is. Annyit már talán minden szőlősgazda tud, hogy az üres hordó többé- kevésbé összeszárad, úgy hogy a dongák között sok bor elfoly addig, mig a hordó megdagad. Azért a hordóknak nem is ilyetén előkészítéséről kívánunk szólni e helyen. Az olyan hordónál, mely hosszabb ideig üresen állott, nem elég az, ha használatba vétel előtt abroncsait leveregetjük s a hordót vízbe állítjuk. Nagyon fontos az is, hogy meggyőződjünk arról, vájjon a hordó nem dohos-e ? A dohosság onnan származik, hogy a dongák belülről korhadni kezdenek. Ez idősebb hordóknál, valamint olyanoknál fordul elő, amelyeket a vízzel való kiöblítés után nem elég ideig állítottak csurgóra. És a dohosság szaga átmegy a borba s ebből lesz a hor- dószagu bor, amelyet igen nehéz megszüntetni. Hozzáértő pincemesternél a dohosság nem szokott előfordulni, de gazdáknál, sajnos, meglehetős gyakran.

Mindig meg kell tehát győződni, hogy a hordó

egészséges-e ? És erről legkönnyebben ugv győződünk meg, hogy beleszagolunk a hordóba. A penészes, dohos szagot könnyű felismerni. Ilyenkor a hordó fenekét kivesszük (a hordói kifenekeljük) s ha látjuk, hogy a donga még nem nagyon korhadt, úgy a korhadt részeket alaposan ki kell vakarni, úgy hogy még az egészséges fából is faragjunk ki, semmint egy makulányit hagyjunk benne a dohos részből. Mert a dobosságot növényi lények (gombák) okozzák s ha ezekből parányit hagyunk is vissza, tovább fognak fejlődni s megrontják a bort. Ha a donga nagyon korhadt, úgy ki kell cserélni. Ha pedig több donga van pusztulófélben, úgy legjobb, ha nem is használjuk többé boroshordónak. Az ilyen hordót lehet esetleg a trágyalé-kutnál alkalmazni.

Ha több dongát kell kicserélnünk, akkor az ilyen hordót úgy kell kezelni a kijavítás után, mintha uj hordó volna. A kezelés, vagyis az előkészítés legjobb módja a kigőzölés, de hordógőzölő gépje bizony a kisgazdának nincsen. Azért elég, ha kiforrázzuk s a forró vízbe szódát teszünk (két- három sajtár vizre egy kiló szódát számítván).

Egészen máskép áll a dolog az oly hordóknál, amelyek hosszabb ideig üresen álltak, de a gondatlanságból bennük marad kevéske bor megecetese- dett. Az ily hordóknál csak a kigőzölgés segíthet, kiforrázás nem használ, sőt árt. (Vége köv.)

Időjárási feljegyzések. Érdekes adatok jelentek meg az idöjóslási feljegyzésekről Raur Oszkár könyvéből. Innen tudjuk meg, hogy hazánkban

— noha nem rendesen — de száz esztendeje vezetnek meteorológiai (időjárási) följegyzéseket. Ehhez járulnak aztán az egyes gazdasági feljegyzések is. Ezekből hű képet lehet merni az időjárás átlagáról — az utolsó században. Ezek alapján konstatálható, hogy egy század óta 28 rosszul sikerült gazdasági esztendő volt. Huszonkettőt ebből az aszály, hatot pedig a tulbő csapadék okozott. Konstatálható, hogy aszály leginkább a sik vidéket fenyegeti, abol a normális csapadék is kisebb, ahol a nap besugárzása a földbe és annak párolgása akadálytalanabb.

— Az ország közepén elterülő Alföldet, melyhez a kis magyar Alföld csatlakozik, ideszámítva a dunántúli részen fekvő Szigetközét és Balatonvidékét is, a 600 milliméteres izobieta övezi, amelyen belöl az átlagos csapadék mennyisége 5 600 milliméter között ingadozik. E területen esőben legszegényebb Orosháza, Kig3'ós, Kunmadaras, Tiszafüred, Kecskemét és Szeged. A száraz periódusok (ahol 15 napig csapadék nem esett) nem mindig országszerte, hanem csakis az ország egyes vidékein lépnek föl. A Brückner-féle időszakossági elv szerint, mondja Raum tanulmányában, ez idő szerint egy hosszabb szárazsági időpontban vagyunk, amelynek kezdete 1892-ben volt. Erős kilátásunk van, hogy az esztendők középhőmérséklete 1910 —11-ig növekedni fog, innentől fogva ismét csökken és nedves évek váltják fel az eddig száraz nyarakat.

Patkányok ellen. A patkányok közelsége bizony mindenkire kellemetlen, igyekeznek is elle- nök az emberek védekezni minden kigondolható módon, csapdával, méreggel s még sem tudjuk azokat kiirtani, vagy elriasztani. Pedig a patkányok elleni védekezés nem is olyan lehetetlenség. Van egy