Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-17 / 37. szám

292 MAGYAR FÖLDMIVELŐ állapítható, mert soha eladásra nem kerül s így in­kább azt kell mondanunk, hogy megfizethetetlen. * Alusznak-e a halak? Caster angol természetim vár azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon a vizek hidegvérű lakói alusznak-e? Tanulmányozásai és megfigyelései kapcsán arra az eredményre jutott, hogy az édesvízi halak közül a vörösszemü ponty, a fehér keszeg, a göbhal, a potyka, a compó és a tigrisfóka éppen úgy alusznak bizonyos időközökben, mint bármely más szárazföldi állat. Ez az ösztön megvan a tengeri halaknál is, amit az azokon vég­zett megfigyelések igazolnak. így például az ajak­hal, a tengeri kutya, a bajuszos angolna és a tőke­halak majdnem valamennyi faja, mind alusznak bizonyos időben. Amint Caster állítja, egyedül az aranyhalaknál tapasztalta azt, hogy nem alusznak, de bizonyos időközökben olyan nyugodtan vannak a vízben, hogy azt kellene náluk az alvásnak te­kinteni, bár a legkisebb jelre, ha az ember feléjük közeledik, azonnal megmozdulnak, tehát látóérzékük rendesen működik. Némely hal éjjel alszik, de több­nyire nincs rendes ideje alvásuknak. * Mi minden készül a kőszénből? Az ember nem is gondolná, hogy a durva, fekete kőszénből mi mindent lehet gyártani. Egy német vegyész kimu­tatta, hogy kőszénből olyan termékeket lehet kapni, a melyet eddig virágból és gyümölcsből készítettek. A legfinomabb illatokat és zamatokat szolgáltatja a kőszén. A szénkátrányból ananász, sárgadinnye, földieper, alma, málna, körte, őszi barack zamatát tudjuk kivonni és alkalmazzák a cukrászatban és a szeszgyártásban, különösen likőr készítésénél. A kőszénből továbbá a legpompásabb illatokat állít­hatják elő; orgonavirág, vadrózsa, gyöngyvirág il­lata kerül ki, sőt még mesterséges pézsmát is lehet belőle készíteni. Kissé bonyodalmas az eljárás, melylyel a kőszén ily csodálatos módon átalakul, de való, hogy minden kiválasztott anyag kellemes és jóizü. Összeszedte : Spektátor. A M ER l^K A Akik sohasem látják többé hazájukat. Időnkint szomorú hírek érkeznek Amerikából. Oda­szakadt szegény magyar munkások pusztulásáról szólnak. Hol tűzvész oltja ki életüket, hol bánya­robbanás öli meg őket, hol meg sztrájkok és zen­dülések alkalmával, ha nyugodtan viselkednek is, őket éri a rendet csináló katonaság golyója. Most ismét egy bányakatasztrófa pusztított, tengerutra ke­rült hazánkfiai között. Röviden már megemlékez­tünk arról a szerencsétlenségről, mely az Egyesült- Államok Ormrod nevű bányavárosában történt au­gusztus 16-án. Déltájt a Lenigh Portland Cement Co. tulajdonában levő kőbánya oldala beszakadt és az ott dolgozó munkások közül tizenhetet maga alá temetett. Egy embert derékban ketté törve hoztak ki a romok alól, a másiknak keze-lába hiányzott, a harmadiknak a feje el volt metszve, mintha éles bárddal vágták volna el, egy negyediknek éles kő járta át az alsó testét és a hátán jött ki. Egy ötö­dikre vagy húsz tonnás kőszikla zuhant, eltakarva az egész testet. Az óriási követ dinamittal kellett szétrobbantani, hogy a halottat ki lehessen emelni alóla. Ugyanaznap késő éjjelig tartó kemény munka után kiemeltek tizenkét halottat és négy súlyosan sebesültet. Az áldozatok túlnyomó része magyar volt. Augusztus 16 án huszonegy magyar és lengyel munkás dolgozott a kőbányában. Csak négyen me­nekültek meg, a többit betemette a bedőlt bánya. A magyarországi áldozatok névsora itt következik: Pop Péter, Beregmegye, Klocsanó; 19 éves, nőtlen, meghalt. — Pop Mihály, Beregmegye, Klocsanó í 26 éves, nőtlen, meghalt. — Földessi Károly, Bereg­megye, Klocsanó; 22 éves, nőtlen. A kórházba szál­lítás közben meghalt. — Szabó Prokop, Bereg­megye, Klocsanó; 65 éves, nős, 1 gyermek atyja, meghalt. — Jakobics László, Beregmegye, Zsukó- falva; 20 éves, nőtlen, meghalt. -- Fedakó Pál, Beregmegye, Klocsanó; 36 éves, nős, 4 gyermek atyja; súlyosan megsérülve az allentowni kórház­ban fekszik. — Kolcsák István, Beregmegye, Uj- Klenóc; 40 éves, nős, 6 gyermek atyja, meghalt. — Penke József, Beregmegye, Tisza-Szálka; 40 éves, 4 gyermek atyja. Az allentowni kórházban ápolják. — Androvics Pál, Nógrádmegye, Nemesfalva; 20 éves, nőtlen, meghalt. Mibe kerülne egy utazás a holdba? Egy amerikai, akinek úgy látszik nagyon sok az ideje, kiszámította, mibe kerülne egy harmadosztályú vasúti jegy azon a vonaton, mely a földről a holdba menne. Az amerikai vasutak tari­fája szeriut egy ilyen jegy 930,000 dollárba vagyis több mint négy millió koronába kerülne. A németországi vasúti tarifa szerint már költségesebb volna az utazás: öt millió márkába kerülne. Ha a vonat óránkinti sebességét 60 ki­lométerre tesszük, a földről a holdba való utazáshoz 2.500,000 óra volna szükséges, ami 104,166 nap vagy 285 esztendő. Nem is volna bolondság megpróbálni. EGÉSZSÉG. Csak az Isten egészséget adjon. A jó egészséget tisztaság, helyes, rendes táp­lálkozás és csendes életrenddel tartjuk fönn. Be­tegség esetén pedig mindenben követni kell az or­vos tanácsát, jó ápolásban kell részesíteni a bete­get és igyekezni kell a betegségnek elejét venni. A gazdasszony tennivalói: Nemcsak söpörni kell a szoba földjét, de a falakat minden héten egyszer le kell porolni, ha meszeltek, úgy minden két-három hónapban be kell meszelni még a ge­rendákat is. Nincs a fehér meszelt szobánál szebb, tisztább és egészségesebb. A lakást minden nap rendesen kell seperni, ágyak, ládák alatt is és szekrények hátamegett is. Aztán letörölgetni mindenről a port, szobában kony­hában egyaránt. Rendben kell tartani mindent, meg kell vetni az ágyakat, meg kell tisztítani a lámpát lámpaüveget, hogy jól égjen este, ha a lámpa mel­lett dolgozunk, ne rontsa senki a szemét a rosszul égő lámpánál és a füstölő lámpa ne rontsa el éjjelre a szoba levegőjét. Ha padolt a szoba, úgy egy hé­ten egyszer okvetlen fel kell surulni, utánna szel­lőztetni és gyorsan felszántani. Ha földes, úgy minden héten egyszer végig ta­pasztani és aztán száraz homokkal behinteni;

Next

/
Thumbnails
Contents