Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-10 / 36. szám

282 MAGYAR FÖLDMIVELŐ nagy kedve volt utánozni az anglust. Iparáért szívesen áldozta volna fel mezőgazdaságát. Az ám, csakhogy buzgósága csütörtököt kezd mondani. A kivándorlásnak a mezőgazdaság népességének kiáltó nyomora már el nem palástolható. így bizony a német sógor is meggondolja — a dolgot. Mindezen tapasztalatokat jó lesz nálunk is erős fontolásra venni. Jó leszen különösen azoknak, kik mikor ez ország boldogulására gondolnak csak azt hirdetik: — Kereskedelem és ipar! És nem akarják tudni, hogy kereskede­lem és ipar erős mezőgazdasági alap nélkül: cifra nyomorúság. De még milyen! SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! Aczél Izidorné beszéde a Bodroghközi Nőegyesület közgyűlésén. Méltóságos Elnök! Tisztelt közgyűlés! Mindig az volt a meggyőződésem, bármennyit hallottam is a szív jóságáról beszélni, hogy az nem elég egy fenkölt eszme megvalósításához, mert csak higgadt ész és fáradhatlan energia vezethet célhoz. Elnök Öméltóságának imponálóan komoly gondolkozása, önfeláldozó tevékenysége közismert dolog. Zárkózott természeténél és magas fokú intelligenciájánál fogva, mindig úgy tüntette fel dolgait, mint egy szigorú bíró, ki kötelességből végzi teendőit, de mennyire félre vezetett bennünket, azt csak azok tudhatják, a kik az elmúlt évben jelen voltak a gyermektelepen lévő szegény gyermekek részére felállított kará­csonyfánál. Akik ottan szeretett Elnökünk ténykedését lát­ták, azoknak nem gróf Mailáth Józsetné Öméltósá­gát, hanem az elhagyatott gyermekek őrangyalát látták. Megható szép volt, midőn a nemes Grófné az anyai szeretetet oly régen nélkülöző gyermekeket ölébe szedte és anyailag dédelgette. Ez, miután a nők általában a sentimentáliz- musra hajlandók, sokkal imponálóbb volt, mint az ész, mert ez az, a mi a nőt nagygyá és nemessé teszi. Azon perctől meggyőződtem, hogy csakis sziv- jósággal lehet emberekre felejthetetlen benyomást gyakorolni. Ha eddig nagyra becsültük Elnökünk Öméltóságát, ezután szeressük is szivünk melegével és kérjük a jó Istent, engedje olyan boldognak lenni, mint a milyen a karácsonyfa alatt volt. Átszellemült, nyugodt vonásai arra hagytak következtetni, hogy akkor jött teljes tudatára nemes működésének. Áldd meg jó Istenünk Elnökünk Öméltóságát sok jóságáért úgy, a hogy azt megérdemli és a ho­gyan mi azt szívből kívánjuk ! Továbbá nem feledkezhetem meg Elnök Öméltóságának a bodroghközi jótékony nőegyesület alakulásánál megnyitó beszédében egy pár egyszerű, de nagy jelentőségű szavairól, a midőn azt mon­dotta, hogy: »egyesült erővel egyletünket virágzásra emelhetjük.« E jóslatos szavakat megszívlelte egyletünk min­den egyes tagja és fényes sikere biztosítva volt már akkor, midőn oly nemes szivü kerületi elnökök let­tek megválasztva; mert a köznyelven ismert Miklós báróné és Miczi baronesse, kiket személyes impres- sióim utján is Ítélem meg, nem csak a bodroghközi, hanem ismert szivjóságuknál fogva egy egész ország szegényeinek baját képesek volnának enyhíteni. Páratlan nemes és fenkölt gondolkozásukkal egész Bodrogköz tiszteletét és szeretetét vívták ki maguknak. Tartsa meg a Mindenható a bodroghközi jóté­kony nőegylet kerületi elnökeit szegényeink felse­gélyezésére igen igen sokáig és úgy áldja meg az Isten őket, mint a minő jó szivüek ! A lelkes éljenzéssel kisért beszédre Elnök a következő szavakkal válaszolt: Tisztelt közgyűlés! Midőn a tisztelt előttem szóló hölgynek szép és lelkes szavaiért szivem mé­lyéből köszönetét mondok, constatálom, hogy igaza volt, midőn azt mondotta, hogy azon a karácsonyi ünnepélyen valóban nagyon boldognak éreztem magamat. Ennek oka abban rejlik, hogy akkor volt elő­ször alkalmam fáradozásaink gyümölcseit legkézzel­foghatóbb módon észlelhetni. Nem mintha eddigi működésünk, különösen pedig a lelkesedés fáradhatlan buzgalom, melyiyel Önök tisztelt hölgyeim mindenkor igyekeztek segít­ségemre lenni és szép eszméinket megvalósítani, nem adott volna már gyakran alkalmat az őszinte örömre, — de ez alkalommal nyilvánult meg leg­szebben — itt mutatták meg Önök a legfényeseb­ben, hogy mire képes a magyar nő szive, a szere­tetnek és jótékonyságnak milyen melegét képes maga köre árasztani, hogy tud a jóért és szépért lelkesülni! — Ennek örültem én akkor — és en­gedjék meg, hogy egyúttal azon hő óhajomnak ad­jak kifejezést: adna az Ur Isten még sok igen sok ily tiszta örömet Önöknek is, nekem is. Legyenek meggyőződve, hogy mindenkor a legnagyobb örömmel ragadom meg az alkalmat, mely az Önök kedves körébe vezet és ha eddig igazán csak mint szigorú bírót tanultak meg tisztelni, tudom, hogy szivem melegét is megfogják ösmerni és érezni fogják, hogy az Önökért is rokonszenvvel, szeretettel és hálával dobog. Éljenek ! A közgyűlés az elhangzott beszédeket, különö­sen pedig a 4000 koronás alapítványt lelkes éljen­zéssel fogadta s elhatározta, hogy az alapitó Gróf­nőnek e nemes tettét jegyzőkönyvileg megörökíti, a felolvasott többi adományokat pedig köszönettel vette tudomásul. A szervezkedő gazdák. A földmivelésügyi miniszter a »Vulkapordányi Szőlőbirtokosok Egye­sületéinek és a Komáromvármegyei »Füzközségi gazdakör« alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A gazdasági munkássegitő pénztárnak a legutóbbi kimutatás szerint van 52,336 tagja, a kik nagy része nyugdijat biztosított, 290 munkaadó 7592 cselédnek biztosított a pénztárnál nyugdijat, ezen­kívül biztosítva van a cséplési időre 6698 munkás, tagja még a pénztárnak 300,000 gazdasági cseléd, igy a péntárnak 366,596 tagja van.

Next

/
Thumbnails
Contents