Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-30 / 30. szám
238 MAGYAR FÖLDMIVELŐ kel az a célja, hogy azt a kisgazdák részére parcelláztatja. A szervezkedő gazdák. A földmivelésügyi miniszter a Csongrádmegyei Gazdasági Egyesület módosított alapszabályait, a dénesi katholikus gazda- szövetség. a temeshigkuti, szécsányi, románsztramo- rai, németsághi, murányi kovácsi-i, fönlaki, fibisi és dézsánfalvai gazdakörök, végül a farnadi gazdakör alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Gróf Keglevich Gyula — a gazdasági cselédekért. Ggróf Keglevich Gyula főrendiházi tag, hatvani nagybirtokos, ki nem egy Ízben mutatta ki rokonszenvét a munkásosztály iránt, e napokban alábbi felhívással hívja egybe gazdatársait f. hó 30-ára Hatvanba: < Tisztelt gazdatárs! Tekintve a mostani gyakori szociális mozgalmakat, nekünk földbirtokosoknak és gazdálkodóknak fontos hogy, egyrészt a cseléd és aratómunkás megélhetési viszonyait figyelembe vegyük, de másrészt saját magunkat az alaptalan zaklatástól megoltalmazzuk. Azért bizonyos egyöntetű eljárásra lesz szükség. Ennek megbeszélése végett vagyok bátor a t. gazdatársat f. hó 3-án d. e. 9 órakor Hatvanban a Schantz-féle (Gráf) vendéglőbe egy megbeszélésre meghívni. Addig is kérem t. gazdatársamat, hogy a jelen évben gazdaságában érvényben levő cseléd fizetési kimutatását, valamint' arató szerződésfeltételeit július 24-ig nekem rövid kivonatban megküldeni szíveskednék, Hazafias tisztelettel: gróf Keglevich Gyula,» KIS GAZBA. Vigyázzunk az uj szalmaetetésével! Nemsokára uj szalmát nyerünk. Tudja minden gazda, hogy az állatok az uj szalmát, ép úgy mint az uj szénát sokkal mohóbban falják; de aztán az uj szalmát szúrósabb voltánál fogva nehezebbenn is tudják rágni. A mohón falt és rosszul megrágott takarmányt aztán a gyomor nem tudja jól megemészteni s az állatok kínzó és veszedelmes szél- kólikát kapnak tőle. Módjával kell tehát etetni a friss szalmát. A magyar gyümölcs külföldön. Az országos gyümölcsészeti miniszteri biztossághoz (földmivelésügyi minisztérium) mindig sűrűbben érkeznek megkeresések az idei gyümölcstermésre vonatkozólag, főleg a magyar termelők után tudakozódnak. Az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos ez utón hívja fel a termelőket, hogy várható készleteiket nála ideje korán jelentsék he, hogy igy alkalom nyílik a magyar gyümölcsnek külföldön jó piacot szerezni. Az idei szőlőtermés veszedelme. A földmi- 'velésügyi minisztériumba folyton újabb és újabb hírek érkeznek a peronospora nagy mértékben való fellépéséről. Az előző évektől eltérőleg a peronospora az idén nem a leveleket, hanem a fürtöket támadja meg. A minisztérium borászati szakosztálya gondoskodott arról, hogy a termelőket mielőbb kioktassák a veszedelem ellen való védekezés gyakorlati módjáról. A balatonmenti szőlőket Révfülöptől Csanokig jégverés érte és pedig hir szerint oly mértékben, hogy a termésnek túlnyomó nagy részét tönkretette. Az almabor. Rengeteg szó esett már a pálinkáról. Mert hát addig kell magyarázni, hogy az káros ital, mig megérti a még olyan ecetes korsó is. A múltkor irtain róla. Tehát mit igyon a szegény ember? A bor drága, a sör is. A viz amúgy is megvan ; kell egy kis erősítő ital is — mondják sokan, Hát felelek reá! A fő az, hogy pálinkát ne igyunk. Mert az nem erősítő, hiába mondják szív erősítőnek, hanem amint a múltkor megírtam, hát biz az gyengíti az ideget, rontja a vért és — rossz portéka. Aztán bizony egy liter pálinka többe jön ma. mint egy liter bor. Hiszen van olcsó és jó bor. Csakhogy a bor nem oly izgató nem oly erős s azért többet kíván az ember. Igv aztán drágább, persze, igen ám, ha az ember azért iszik, hogy berúgjon. Tehát ez nem való emberhez. Egy liter pálinka helyeit vegyünk bort. élvezheti az egész család. Csak módjával kell inni. Azt pedig ne feledjük el, hogy a viz mindenelőtt a legjobb. De jön a nyári rekkenő hőség. Az ember izzad, fárad egész nap. A vizet nem győzi inni, sem az izzadságol törülni: Ha pálinka nincs, mit igyunk? A bor nem alkalmas?! Igyunk almabort! Ez még ha vízzel keverjük, van olyan ital, mint a sör. Hüsit és üdit. Gyenge és Ízletes. Hisz az almának a zamatjából való. A megmelegedett vizet élvezhetővé teszi. Nem részegít. Könnyen készíthető. Olcsó-,'egészséges. Csupa jó tulajdonság. Lássuk hát, hogyan készül. Eladásra szánt almabort a legjobb minőségű jól érett almából kell csinálni. Legjobbak a cidere fajták. Közönséges használatra minden alma jó. A lehullott almát gyűjtsük össze. A még nem egészen érettet pedig fülesztjük előbb, vagyis szalmával befödjük az alma rakást s ott hagyjuk puhulni érni: A gyümölcsöt ezután feldolgozzuk. Fő azonban mindig egy savanykás almát keverni a csomóba, mert ez jó izt ád a bornak. Almazuzó gépen összetörjük a gyümölcsöt kisajtoljuk a nedvet, akárcsak a szőlővel szoktuk tenni: Az alma törkölyt meleg vízzel átnedvesitjük s 12-24 óráig állás után a finomabbra beállított gépen ismét áteresztjük. A második lé gyengébb, de jó összekeverni az elsővel. A bor kierjedése után feltöltjük a hordót, hüs helyen tartjuk s ha pár hét múlva megtisztult, akkor lefejtjük. Az almabor annál jobb, minél frissebb. Célszerű azért egyszerre csak keveset készíteni. Az alma egy részét gondosan el tenni. Jó kezelés mellett azonban az almabor sokáig is eltart jól. Hüs helyen 3 hetenkint fel kell töltögetni e célra palackokban félretett almaborral. Vízzel nem jó feltölteni, igen meggvengiti. Ha nem is valami erős ital ez, de nem is káposzta lé. S ha az ember, kivált nyári forróságban munka közben észt iszsza, nem fogja úgy kívánni sem a vizet, de a pálinkát meg éppen könnyen nélkülözi. Nem éget, nem tikászt, nem káros hatású és olcsó. Próbáljuk meg! Különösen oly helyen igen ajánlatos, a hol szőlő nem terem, H ÁZI-ASS Z O N Y. A móz derítése. 2 rész meszet egy cinnezett edényben 3 rész vízzel forrásig hevítünk: ezután minden font mézhez 2 lat fehér bolust (pecsétföld, vízzel gyönge péppé keverve, folytonos kavarás közben hozzáadunk. Ha 2—3 percig forrott, a tűzről elvesszük, egy pillanatig nyugodni hagyjuk, s aztán a folyadékról leszedjük a habot. A még me-
